Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig
Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.
„Szabotázs cselekmények" vezetői gépkocsik ellen, és a járművek védelme a Kútvölgyi úton
a.
dr. Bíró László jelentése az ÁVH-nak
B/J.73/1950/P.
Államvédelmi Hatóság
Budapest
Folytatólagos jelentésem a következő:
1950. augusztus 28-án d. e.
utaztam a kórház [a Kútvölgyi úti Állami Kórház] állományában lévő személyes használatomra biztosított MM 399 számú gépkocsival, a Balatonarácson tartózkodó K. I. elvtárs megvizsgálására.A gépkocsi az indulás előtt a kórház udvarában várakozott.
A gépkocsi gumideffektet [!] kapott a jobb első keréken, melynek szerelésekor megállapítottuk, hogy a gumiban sebészeti varrótű volt elhelyezve. A tűt mellékelem. Ilyen sebészeti varrótűk az úton és országúton általában nem találhatók.
Intézkedtem, hogy a gépkocsi nappal is a kórház garázsában várakozzék.
Korábban, Ratkó elvtársnő kórházi bent fekvésekor (1950. VI. 24. - 1950. VII. 26-ig) Ratkó elvtársnő A 240 rendszámú kocsija a kórház előtt várakozott, miközben Ratkó elvtársnő Mészáros Lőrinc gépkocsivezetőjét felhívatta szobájába. Később Mészáros Lőrinc elvtárs elmondta nekem azt, hogy a gázpedállt [!] szurokkal valaki összeragasztotta, ami által a gépkocsi sebessége nehezen volt szabályozható. Mészáros elvtárs a hibát csak napok múlva találta meg, minthogy erre számítani nem lehetett.
Mészáros elvtárs ezt úgy értékelte, hogy valamelyik gépkocsivezető „tréfából" csinálta. Én azt hittem, hogy ezt az Államvédelmi Hatóságnak annak idején jelentették. Amikor tegnap az én gépkocsimmal kapcsolatos dolgot Ratkó elvtársnőnek jelentettem, megtudtam, hogy Ratkó elvtársnőnek gépkocsijával kapcsolatos korábbi ügyről Ratkó elvtársnő nem tud (nyilván azért, mert annak idején betegsége miatt gépkocsivezetője nem akarta nyugtalanítani, s így szükségesnek tartom ezen tényt is jelenteni. [...]
Budapest, 1950. augusztus 29.
(dr. Bíró László)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat
b.
Feljegyzés a pártközpont adminisztratív osztálya számára a Kútvölgyi úti Állami Kórháznál autóparkoló létesítéséről
B/J.74/1950/P.
Feljegyzés
Sebes Sándor elvtársnak
1.) A Kútvölgyi úti Állami Kórház és a János Kórház közötti utcát biztonsági szempontból Ratkó elvtársnő indítványára a rendőrség lezárta. Minthogy azonban ezt kellőleg nem ellenőrzik, a járművek ezt nem tartják be.
2.) A Kútvölgyi úti Állami Kórházba napról napra nagy számban érkeznek vezető elvtársak gépkocsijai és ezeket a gépkocsivezetők magukra hagyják, minthogy az osztályokra vizsgálati anyagot hoznak, gyógyszerért jönnek stb.
Ezen magára hagyott gépkocsi ez ide 1.) alatt mellékelt és az ÁVH-hoz intézett levél szerint, mint Ratkó elvtársnő gépkocsija is, szabotázs-cselekményekkel vannak veszélyeztetve.
3.) Javaslat: Javasoljuk, hogy a kórházzal szemben egy autó-parkozó hely létesíttessék és az autó-parkozó helyre egy rendőr őrszem állíttassék (nem ÁVH), aki az autók biztonságáról, valamint az 1.) pontban említett lezárt út biztosításáról egyidejűleg gondoskodna.
Az autó-parkozó hely ügyében hónapokkal ezelőtt kint voltak Pongrácz, Nezvál, Vikol, Kara Anna és Bakács elvtársak és kilátásba helyezték annak felállítását, de ez ügyben még a mai napig intézkedés nem történt.
Azonos szövegű feljegyzést küldtem Moravecz László ÁVH ezredes elvtársnak.
Budapest, 1950. augusztus 29.
Elvtársi üdvözlettel
[popup title="[Aláírás nélkül.]" format="Default click" activate="click" close text="A levelet valószínűsíthetően Bíró László, a Kútvölgyi úti Kórház orvosa írta."]
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat
c.
Feljegyzés a Kútvölgyi úti kórháznál parkoló vezetői gépkocsik őrzéséről
Másolat
Feljegyzés
Budapest, 1950. október 24.
A Kútvölgyi úti Állami Kórházba érkező vezető elvtársak gépkocsijaiknak biztosítása ügyében:
A vizsgálat megállapította, hogy a Kórház udvarán, illetve a kórház melletti úttesten parkírozó vezető elvtársak gépkocsijait esetenként őrizet nélkül szokták hagyni a gépkocsivezetők, amíg a vezető elvtársak, illetve gépkocsivezetőik a kórházban dolgukat végzik. Az őrizetlenül hagyott gépkocsik ki vannak téve az ellenség által elkövethető legkülönbözőbb kártevéseknek, ami azt jelenti, hogy a vezető elvtársak élete is veszélyeztetve van.
A vezető elvtársak gépkocsijaik biztonságosabb parkírozása céljából megfelelő méretű zárt helyiség (garage) nem áll a gépkocsik rendelkezésére a kórház udvarán. A kórházba különböző időben érkező és különböző helyen (udvaron, úttesten) parkírozó gépkocsik biztosítását nem oldja meg az erre a célra beállítható őrszem sem, mert az őr, a fent említett okok miatt nem tudta betekinteni valamennyi gépkocsit. Így az ellenségnek módjában van különböző módon robbanó vagy egyéb mérgező anyagokat elhelyezni a gépkocsik alkatrészein, amellyel veszélyeztetheti a vezető elvtársak életét is.
A vezető elvtársak gépkocsijaik kellő biztosítása csak úgy válik tökéletessé, ha a kórházba érkező rövidebb, hosszabb időre való tartózkodásra megfelelő zárt helyiségben (garage-ban) kapnak elhelyezést. Az erre a célra elkészített helyen, politikai és szakmai szempontból megfelelő személy biztosítása a vezető elvtársak kórházba érkező gépkocsijaikat [!]. A megfelelő zárt helyiség azon kívül, hogy biztosítsa az esetleges politikai vonatkozású kártevések ellen a gépkocsikat, egyben biztosítsa az időjárás rongálásaitól is.
[Aláírás nélkül.]
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt másolat
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő