A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében

„Alapvető feladat a nyilvántartott személyek szűrése és közülük azoknak a személyeknek kiválasztása, akik állambiztonsági szempontból magatartásuk és tevékenységük alapján indokoltnak látszik, a folyamatos ellenőrzésük megszervezése. Kiválasztani azokat a személyeket, akik tömegbefolyással rendelkeznek és hajlamosak ellenséges tevékenység elkövetésére. Szükséges a vonaldossziéban szereplő személyek ellenőrzése abból a célból, hogy közéjük megfelelő ügynöki beszervezést eszközöljünk. Ez lehetőséget ad ismeret bővítésére, a személyek alapos és többoldalú megismerésére.”

Jegyzőkönyv

JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett Nyíregyházán a Magyar élet Pártja Polgári Olvasó Körének a helyiségében 1942. február hó 17. napján megtartott választmányi ülésen.
Jelen voltak alulírottak:
dr. szigeti Vass Jenő, Bertalan Kálmán, vitéz Putnoky István, Báthory István, Fazekas János, Rajky Jenő, Kálmán Géza, Angyalos László, Aradváry Béla, dr. Szarka Sándor, Soós Gyula, Jékey Lajos, Zomborszki Mihály, Sasváry Gyula.

Szigeti Vass Jenő dr. pártvezető az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Rajky Jenő és Angyalos László választmányi tagokat kéri fel.
Elnöki megnyitójában rámutat az ellenzék nagyon elítélendő lépésére és hevesen kikel az aljas szövegű röpcédulák terjesztői ellen. Súlyos időket élünk, mondotta szigeti Vass Jenő, s visszapillantva a történelemben, megállapítja, hogy súlyos időkben országunk máskor is választott kormányzót, avagy helyettest: Hunyadi János, Kossuth Lajos stb., s most, amikor a világháború, a szabadkőművesség és a nemzetközi eszmék sötét örvénybe sodorták a nemzetet, egy szívvel és egy lélekkel kell amellett az igaz magyar mellett állani, aki nemzetünket kivezette a fertőből, s mint új honalapító, már háromszor növelte meg országunkat. Szívvel-lélekkel kell támogatnunk, nehéz munkájában mellé helyettest állítani.
Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő érdekes intimitásokat tárt fel a belpolitikai életünkből, elmesélte keresetlen, de megragadó szavakkal a pártértekezlet lefolyását és az azt követően tanúsított ellenzéki magatartást a kormányzó-helyettes jelölési kérdésben. Rámutatott, hogy a Horthy név ma az egész világon kedvelt, súllyal bír és biztosítja számunkra a jövendőt. Csak megvetéssel gondolhatunk mindazokra, akik részint aljas önző szándékból, részint pedig azért, hogy nemzetünket egy újabb forradalomba sodorják, hazaárulást követve el, aljas röpiratokat akartak terjeszteni.
Rámutatott, hogy milyen határozott mértékben jutott kifejezésre a magyar nemzet megbecsülése a két baráti nagyhatalom külügyminisztereinek látogatása által.
Megrázó szavakkal ecsetelte a Volga melletti harcokat, a magyar ősi és hősi erényeket, a magyar harci kedvet, amellyel örömmel küzd a vörös rém Európából, illetve az egész világból való kiirtása érdekében.
Elmondotta, hogy a tavaszi nagy offenzívánál a németek milyen óriási felkészültséggel és milyen új géptechnikával fogják a vörös hadsereget tönkre tiporni. Bejelentette, hogy a kormány az ezermilliós gazdasági fejlesztési beruházást, illetve az ezzel kapcsolatos munkálatokat a tavasszal megkezdi. Bejelenti, hogy a karácsony alkalmából a Magyar élet Pártja a szeretetadományokat és segélyeket adott számos arra rászorult szegény magyar családnak. Ezt azért tartja szükségesnek megemlíteni, mert példát akar mutatni Nyíregyháza közönségének. Ugyanis a nagyhangú, ígérgető ellenzéki képviselők nem hogy nem tesznek semmit a félrevezetett magyar testvéreink érdekében, de még a legszentebb ünnepen: a szeretet ünnepén sem jönnek el, hogy a nyomorgókat legalább simogatásaikkal enyhítsék.
Az időközben eltávozott dr. szigeti Vass Jenő helyett az elnöklést vitéz Putnoky István társelnök veszi át, aki megköszöni Bertalan Kálmán orszgy. képviselőnek ezt az igazán értékes és lebilincselő tájékoztató előadását és külön hálás köszönetet mond úgy a választmány, mint Nyíregyháza társadalma nevében azért, hogy súlyos anyagi áldozatokat hozva 20 pár cipőt szerzett be saját pénztárcája terhére és osztott ki 20 arra rászorult szerencsétlennek.
Majd indítványozza, hogy ragaszkodó szeretettel és hűséges hódolattal köszöntse a választmány jegyzőkönyvileg a Kormányzó Urat és Bárdossy László miniszterelnököt, valamint a MéP országos elnökét.

Kmf.

Dr. Farkas Lajos
vm. szerv. titkár elnök

jegyzőkönyvhitelesítő:
Angyalos Géza
Rajky Jenő

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő