Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
"Aki nincs ellenünk, az velünk van"
Emigráns magyarok levelei 1962-ből
A pártközpont rendszeresen küldött az emigráció tagjainak különféle brosúrákat, szóróanyagokat. A külföldre szóló propagandához a Magyar Rádió Szülőföldünk című, rövidhullámon sugárzott adása is hozzájárult. Az itt közölt dokumentumoknak az adja az egyik érdekességét, hogy mindenki személyre szóló kísérőlevelet kapott a Szülőföldünk levélpapírján. Az MSZMP VIII. kongresszusának (1962. november 20–24.) irányelveit küldték meg 285, emigrációban élő magyarnak, kérve véleményüket, de csak 23 személy válaszolt. A válaszok sokfélesége jelzi a megszólítottak anyaországhoz való viszonyát.
Sulyok Dezső
| Igen tisztelt Uram! | 1962. november 20. |
F. év október 12-én írt levelét az ahhoz mellékelt füzettel együtt e hó 15-én kaptam meg köszönettel.
Természetes, hogy élénk figyelemmel kísérem Magyarország belső életét, sőt nincs semmi a világon, ami annyira érdekelne, mint az. Éppen ezért megragadom szíves ajánlatát, hogy a máris megküldött anyaggal kapcsolatban hajlandó további felvilágosítással is szolgálni. Arra kérem tehát, legyen szíves kiküldeni nekem Kádár János miniszterelnök úrnak a füzet végén meghirdetett két könyvét:
1. Szilárd népi hatalom: Független Magyarország és
2. A szocializmus teljes győzelméért.
Viszonzásul - ha óhajtja - szívesen megküldöm 1954-ben kiadott (ténylegesen 1955 márciusában megjelent) A magyar tragédia c. könyvemet 2 példányban.
Rendkívül megtisztel, amikor arra kér, hogy a füzet tartalmával kapcsolatos észrevételeimet és meggondolásaimat közöljem és reményét fejezi ki, hogy szándéka hasonló visszhangra talál nálam. Biztosíthatom róla, hogy igen, a szándék hasonló nálam is az Önéhez. Nagyon szeretném azonban, ha nem értené félre, amit most írok: én inkább nem mennék bele most még semmiféle részletkérdés boncolásába - és elvégre a füzet tartalmához reflexiók fűzése ilyesmi lenne - hanem ha majd a kellő lélektani pillanat megjön, helyesebbnek fogom tartani Magyarország jelenlegi globális helyzetét az otthoni legmagasabb vezetőkkel tárgyilagosan, elfogultságoktól mentesen, tiszta építő szándékkal megbeszélés tárgyává tenni.
A nemzetközi hangulat erre ma kiválóan alkalmasnak látszik. Hogy otthon egy ilyen idea milyen visszhangra talál, azt én innen nem tudom megítélni. Nagyon örülnék, ha válaszában szíves volna nézeteit a kérdésnek ezzel az oldalával kapcsolatban feltárni.
A füzet tartalmából csak egyetlen fejezettel óhajtok mostanában nyilvánosan foglalkozni, a mintegy függelékül közölt, elkülönülő résszel: "A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról." Erről szóló ismertetésem konstruktív bírálat lesz, és ha megjelenik, el fogom Önnek küldeni.
Kérem, fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását:
| Sulyok Dezső |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 26.
1941
1941
Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
1942
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
1948
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
1959
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő