Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése

Az állampárt egyházpolitikájának végnapjai

"Kérésemre, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója megküldte a Szabad Európa Rádió 1989. február 8-i híradását, mely szerint Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Londonban, ahol a kelet-európai egyházak helyzetét kutató intézetben tartott előadást, bejelentette az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését, és úgy minősítette a hivatalunkat, mint korábban azt a szocialista Magyarországgal ellenséges erők tették."

11. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése és a Vallásügyi Tanács létrehozása

1989. június 26. 

ELŐTERJESZTÉS

a Minisztertanácshoz

 

az Állami és Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével kapcsolatos szervezeti és átmeneti intézkedésekről

 

A Minisztertanács korábbi ülésén döntött arról, hogy a kormányzati munka korszerűsítése keretében javasolja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetését. A javaslat elfogadása esetére, s a korszerűsítési elképzelések realizálására további szervezeti, hatásköri és átmeneti intézkedések szükségesek.



1. A sportigazgatás központi kormányzati irányítását a jövőben a művelődési miniszter látja el. A terület igazgatási sajátosságainak érvényesülése érdekében célszerű, ha a miniszter e feladatait speciális, e célra létrehozott szerv útján gyakorolja, ezért Országos Sporthivatal létesül. A Hivatal a Művelődési Minisztérium szervezeti keretébe tartozik, de különleges jogállását, s ennek révén viszonylagos önállóságát az biztosítja, hogy a Minisztertanács hozza létre, önálló költségvetéssel rendelkezik és elnöke a művelődési miniszter sport ügyekben illetékes helyettese. Az Országos Sporthivatal létesítéséről rendelkező minisztertanácsi rendelet tervezetet az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

2. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésével egy időben az egyházak tevékenységével, illetve a vallás gyakorlásával kapcsolatos Államigazgatási hatáskörök jelentős mértékben csökkennek, de szűk körben bizonyos feladatok továbbra is megmaradnak. Ezek ellátása miniszteriális szintet igényel, s jelenleg központi közigazgatási struktúránkban elsősorban a Művelődési Minisztérium, illetve a művelődési miniszter profiljába illeszthetők. E hatáskörök átcsoportosítása és a sportigazgatás I. pontban jelzett változásai szükségessé teszik a művelődési miniszter feladat- és hatásköréről szóló minisztertanácsi határozat módosítását. Az erről szóló minisztertanácsi határozat módosítását. Az erről szóló minisztertanácsi rendelet tervezetet az előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.

 

3. A jövőben a Kormány és a különböző egyházak, felekezetek, vallási közösségek kapcsolatának mellérendeltsége, a párbeszéden és a kölcsönös együttműködésen kell alapulnia. A Kormány egyházpolitikai elképzeléseinek kialakításában figyelembe kívánja venni az érintettek véleményét, ezért a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlásával összefüggő kérdések megvitatására, véleményezésére a Kormány tanácsadó szerveként, a Minisztertanács elnökének vezetésével Országos Vallásügyi Tanács létesül.
Az erről szóló minisztertanácsi határozat tervezetet az 5. számú melléklet tartalmazza.

4. Mivel az Állami Egyházügyi Hivatal által ellátott feladatok zöme megszűnik, lehetőség van a hivatal jogutód nélküli megszüntetésére. Az elképzelések szerint – az erre az esetre vonatkozó jogszabályi lehetőséggel élve – a megszűnéssel egy időben a Hivatal valamennyi olyan munka-vállalójának, akiknek további alkalmazására nincsen mód, felmondunk. Ugyanakkor az elhelyezkedési nehézségek csökkentésére, s méltányossági szempontokra, valamint a szakszervezet álláspontjára is figyelemmel, kívánatos az érintettek felmondási idejét egységesen 6 hónapban megállapítani. A felmondási idejüket töltő munkavállalók tekintetében a munkáltatói jogokat a Minisztertanács Hivatalának elnöke fogja gyakorolni.
Az erről szóló rendelkezéseket az előterjesztés 3., 4. sz. mellékletei tartalmazzák.

5. Az Országgyűlés a közelmúltban hozott határozatában kötelezte a Kormányt arra, hogy a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter vezetésével dolgozza ki átfogó ifjúságpolitikai koncepcióját és ezt terjessze az Országgyűlés elé. Erre figyelemmel a megszűnő ÁISH ifjúsági ügyekkel összefüggő feladatainak végleges telepítése nem célszerű. Az ifjúsági igazgatás jövőbeni szervezeti kereteinek kialakítására csak e koncepció elfogadását követően lesz lehetőség.

Addig is szükség van azonban az ügyek átmeneti vitelére, a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére és a Központi Ifjúsági Alap működtetésére. Mivel ez utóbbit az ÁISH funkcionális osztályai kezelik, továbbá a sport és az ifjúság igazgatásának pénzügyei ma még több területen összefonódnak, az átmeneti időszak feladatai igazgatási – és pénzügytechnikai szempontból úgy láthatók el a legegyszerűbben, ha erre szintén a művelődési miniszter kap megbízást. Ezért a művelődési minisztert fel kell hatalmazni a feladatok végzésére, s a gördülékeny megoldás érdekében célszerű az ÁISH ifjúsági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesét megbízni az ügyek átmeneti vitelével.

 

Az erre vonatkozó rendelkezéseket az előterjesztés 3., 4. sz. mellékletei tartalmazzák.

 

A két országos hatáskörű szerv megszüntetése számos személyi és anyagi kérdést vet fel és szervezeti feladatok ellátását teszi szükségessé. Ezek megoldásával a művelődési minisztert és a Minisztertanács Hivatalának elnökét kell megbízni.

 

Az erre vonatkozó rendelkezéseket az előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.

 

Budapest. 1989. június 21.

(dr. Raft Miklós)

 

***

 

4. sz. melléklet                                                                                      Közli: Magyar Közlöny

  

A MINISZTERTANÁCS

1093/1989. VI.30.)
határozata egyes szervezeti és átmeneti intézkedésekről 

1. Az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével, illetve az Országos Sporthivatal létrehozásával összefüggésben felmerülő személyi és tárgyi kérdéseket 1989. december 31-ig kell megoldani.

Felelős: művelődési miniszter

Minisztertanács Hivatalának elnöke

2. Az 1. pontban említett hivatalok megszűnéskor meglévő létszámát és bérkeretét – az Állami Ifjúsági és Sporthivatal állományából a sportági szakszövetséghez, illetve a Magyar Olimpiai Bizottsághoz átcsoportosításra kerülő létszám és bérkeret kivételével (az 1989. július 1-jei állapot szerint: 132 fő)a Minisztertanács zárolja azzal, hogy az Országos Sporthivatal, illetve az ifjúsági ügyek központi feladatait ellátó szerv működéséhez szükséges létszámot e keretből kell kielégíteni. A zárolt létszám 50%-át kitevő része a Minisztertanács tartalék alapját képezi, melynek felhasználásáról a Minisztertanács elnöke dönt. 3. A művelődési miniszter 1989. augusztus 31-ig tegyen javaslatot a Minisztertanács elnökéhez az Országos Sporthivatal létszámáról. 4. Az Állami Egyházügyi Hivatal azon volt dolgozók tekintetében, akik felmondási idejüket töltik, a munkáltatói jogokat a Minisztertanács Hivatalának elnöke gyakorolja. 5. A dolgozók munkajogi helyzete szempontjából az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével illetve az Országos Sporthivatal létrehozásával, valamint a központi ifjúsági feladatok átmeneti ellátásával kapcsolatos intézkedések a munkáltató elnevezése módosításának minősülnek. 6. Ez a határozat 1989. július 1-jén lép hatályba. Budapest, 1989. június 26. (Németh Miklós)a Minisztertanács elnöke
***


I.

A Minisztertanács 1092/1989. (VI.30.) MT számúhatározata az Országos Vallásügyi Tanácsról 1.) A Minisztertanács a lelkiismereti – és vallásszabadság érvényesülése érdekében, az állam és a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti kapcsolatokkal összefüggő kérdések, s az ilyen tárgyú, különösen nagy jelentőségű kormányzati döntések véleményezésére és előkészítésére a Kormány tanácsadó szerveként Országos Vallásügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít. 2.) A Tanács feladatai: a.) figyelemmel kíséri a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülését, időszakonként átfogóan értékeli e jogok megvalósulásának helyzetét,b.) megvizsgálja a Kormány, illetve a Tanács tagjai által kiemelkedő fontosságúnak tartott, s a lelkiismereti – és vallásszabadság érvényesülésével összefüggő kérdéseket. c.) elősegíti az állam és az egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti kapcsolatok ápolását, javaslatokat tesz az ezzel összefüggő állami feladatokra,d.) ajánlásokat fogalmaz meg az állami szervek számára a feladatkörébe tartozó kérdéseket érintő jogszabályok alkotására, intézkedések megtételére,e.) elősegíti a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti folyamatos együttműködést, véleménycserét, érdekegyeztetést. 3.) A Tanács
elnöke: a Minisztertanács elnöke.

elnökhelyettese: a művelődési miniszter,

titkára: a Minisztertanács Egyházpolitikai

Titkárságának vezetője.

tagjai: – a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter

– a Minisztertanács elnökének felkérésére alapján, a Tanács munkájában részt venni kívánó valamennyi magyarországi egyház, felekezet, vallási közösségi képviselői. 4.) A Tanács szükség szerint, de legalább félévenként egyszer tart ülést, az ülésekről a Tanács elnöke tájékoztatja a Minisztertanácsot. 5.) A Tanács maga határozza meg ügyrendjét, munkatervét. 6.) A Tanács működésével összefüggő titkársági feladatokat a Minisztertanács Hivatala Egyházpolitikai Titkársága látja el. 7.) Ez a határozat 1989. július 1. napján lép hatályba.

 

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács

elnöke

Jelzet: MOL XIX–A–83–a–946. 1989. június 26-ai Minisztertanácsi ülés. (799. d.) 

Ezen a napon történt április 20.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők