Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése

Az állampárt egyházpolitikájának végnapjai

"Kérésemre, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója megküldte a Szabad Európa Rádió 1989. február 8-i híradását, mely szerint Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Londonban, ahol a kelet-európai egyházak helyzetét kutató intézetben tartott előadást, bejelentette az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését, és úgy minősítette a hivatalunkat, mint korábban azt a szocialista Magyarországgal ellenséges erők tették."

11. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése és a Vallásügyi Tanács létrehozása

1989. június 26. 

ELŐTERJESZTÉS

a Minisztertanácshoz

 

az Állami és Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével kapcsolatos szervezeti és átmeneti intézkedésekről

 

A Minisztertanács korábbi ülésén döntött arról, hogy a kormányzati munka korszerűsítése keretében javasolja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetését. A javaslat elfogadása esetére, s a korszerűsítési elképzelések realizálására további szervezeti, hatásköri és átmeneti intézkedések szükségesek.



1. A sportigazgatás központi kormányzati irányítását a jövőben a művelődési miniszter látja el. A terület igazgatási sajátosságainak érvényesülése érdekében célszerű, ha a miniszter e feladatait speciális, e célra létrehozott szerv útján gyakorolja, ezért Országos Sporthivatal létesül. A Hivatal a Művelődési Minisztérium szervezeti keretébe tartozik, de különleges jogállását, s ennek révén viszonylagos önállóságát az biztosítja, hogy a Minisztertanács hozza létre, önálló költségvetéssel rendelkezik és elnöke a művelődési miniszter sport ügyekben illetékes helyettese. Az Országos Sporthivatal létesítéséről rendelkező minisztertanácsi rendelet tervezetet az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

2. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésével egy időben az egyházak tevékenységével, illetve a vallás gyakorlásával kapcsolatos Államigazgatási hatáskörök jelentős mértékben csökkennek, de szűk körben bizonyos feladatok továbbra is megmaradnak. Ezek ellátása miniszteriális szintet igényel, s jelenleg központi közigazgatási struktúránkban elsősorban a Művelődési Minisztérium, illetve a művelődési miniszter profiljába illeszthetők. E hatáskörök átcsoportosítása és a sportigazgatás I. pontban jelzett változásai szükségessé teszik a művelődési miniszter feladat- és hatásköréről szóló minisztertanácsi határozat módosítását. Az erről szóló minisztertanácsi határozat módosítását. Az erről szóló minisztertanácsi rendelet tervezetet az előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.

 

3. A jövőben a Kormány és a különböző egyházak, felekezetek, vallási közösségek kapcsolatának mellérendeltsége, a párbeszéden és a kölcsönös együttműködésen kell alapulnia. A Kormány egyházpolitikai elképzeléseinek kialakításában figyelembe kívánja venni az érintettek véleményét, ezért a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlásával összefüggő kérdések megvitatására, véleményezésére a Kormány tanácsadó szerveként, a Minisztertanács elnökének vezetésével Országos Vallásügyi Tanács létesül.
Az erről szóló minisztertanácsi határozat tervezetet az 5. számú melléklet tartalmazza.

4. Mivel az Állami Egyházügyi Hivatal által ellátott feladatok zöme megszűnik, lehetőség van a hivatal jogutód nélküli megszüntetésére. Az elképzelések szerint – az erre az esetre vonatkozó jogszabályi lehetőséggel élve – a megszűnéssel egy időben a Hivatal valamennyi olyan munka-vállalójának, akiknek további alkalmazására nincsen mód, felmondunk. Ugyanakkor az elhelyezkedési nehézségek csökkentésére, s méltányossági szempontokra, valamint a szakszervezet álláspontjára is figyelemmel, kívánatos az érintettek felmondási idejét egységesen 6 hónapban megállapítani. A felmondási idejüket töltő munkavállalók tekintetében a munkáltatói jogokat a Minisztertanács Hivatalának elnöke fogja gyakorolni.
Az erről szóló rendelkezéseket az előterjesztés 3., 4. sz. mellékletei tartalmazzák.

5. Az Országgyűlés a közelmúltban hozott határozatában kötelezte a Kormányt arra, hogy a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter vezetésével dolgozza ki átfogó ifjúságpolitikai koncepcióját és ezt terjessze az Országgyűlés elé. Erre figyelemmel a megszűnő ÁISH ifjúsági ügyekkel összefüggő feladatainak végleges telepítése nem célszerű. Az ifjúsági igazgatás jövőbeni szervezeti kereteinek kialakítására csak e koncepció elfogadását követően lesz lehetőség.

Addig is szükség van azonban az ügyek átmeneti vitelére, a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére és a Központi Ifjúsági Alap működtetésére. Mivel ez utóbbit az ÁISH funkcionális osztályai kezelik, továbbá a sport és az ifjúság igazgatásának pénzügyei ma még több területen összefonódnak, az átmeneti időszak feladatai igazgatási – és pénzügytechnikai szempontból úgy láthatók el a legegyszerűbben, ha erre szintén a művelődési miniszter kap megbízást. Ezért a művelődési minisztert fel kell hatalmazni a feladatok végzésére, s a gördülékeny megoldás érdekében célszerű az ÁISH ifjúsági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesét megbízni az ügyek átmeneti vitelével.

 

Az erre vonatkozó rendelkezéseket az előterjesztés 3., 4. sz. mellékletei tartalmazzák.

 

A két országos hatáskörű szerv megszüntetése számos személyi és anyagi kérdést vet fel és szervezeti feladatok ellátását teszi szükségessé. Ezek megoldásával a művelődési minisztert és a Minisztertanács Hivatalának elnökét kell megbízni.

 

Az erre vonatkozó rendelkezéseket az előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.

 

Budapest. 1989. június 21.

(dr. Raft Miklós)

 

***

 

4. sz. melléklet                                                                                      Közli: Magyar Közlöny

  

A MINISZTERTANÁCS

1093/1989. VI.30.)
határozata egyes szervezeti és átmeneti intézkedésekről 

1. Az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével, illetve az Országos Sporthivatal létrehozásával összefüggésben felmerülő személyi és tárgyi kérdéseket 1989. december 31-ig kell megoldani.

Felelős: művelődési miniszter

Minisztertanács Hivatalának elnöke

2. Az 1. pontban említett hivatalok megszűnéskor meglévő létszámát és bérkeretét – az Állami Ifjúsági és Sporthivatal állományából a sportági szakszövetséghez, illetve a Magyar Olimpiai Bizottsághoz átcsoportosításra kerülő létszám és bérkeret kivételével (az 1989. július 1-jei állapot szerint: 132 fő)a Minisztertanács zárolja azzal, hogy az Országos Sporthivatal, illetve az ifjúsági ügyek központi feladatait ellátó szerv működéséhez szükséges létszámot e keretből kell kielégíteni. A zárolt létszám 50%-át kitevő része a Minisztertanács tartalék alapját képezi, melynek felhasználásáról a Minisztertanács elnöke dönt. 3. A művelődési miniszter 1989. augusztus 31-ig tegyen javaslatot a Minisztertanács elnökéhez az Országos Sporthivatal létszámáról. 4. Az Állami Egyházügyi Hivatal azon volt dolgozók tekintetében, akik felmondási idejüket töltik, a munkáltatói jogokat a Minisztertanács Hivatalának elnöke gyakorolja. 5. A dolgozók munkajogi helyzete szempontjából az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével illetve az Országos Sporthivatal létrehozásával, valamint a központi ifjúsági feladatok átmeneti ellátásával kapcsolatos intézkedések a munkáltató elnevezése módosításának minősülnek. 6. Ez a határozat 1989. július 1-jén lép hatályba. Budapest, 1989. június 26. (Németh Miklós)a Minisztertanács elnöke
***


I.

A Minisztertanács 1092/1989. (VI.30.) MT számúhatározata az Országos Vallásügyi Tanácsról 1.) A Minisztertanács a lelkiismereti – és vallásszabadság érvényesülése érdekében, az állam és a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti kapcsolatokkal összefüggő kérdések, s az ilyen tárgyú, különösen nagy jelentőségű kormányzati döntések véleményezésére és előkészítésére a Kormány tanácsadó szerveként Országos Vallásügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít. 2.) A Tanács feladatai: a.) figyelemmel kíséri a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülését, időszakonként átfogóan értékeli e jogok megvalósulásának helyzetét,b.) megvizsgálja a Kormány, illetve a Tanács tagjai által kiemelkedő fontosságúnak tartott, s a lelkiismereti – és vallásszabadság érvényesülésével összefüggő kérdéseket. c.) elősegíti az állam és az egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti kapcsolatok ápolását, javaslatokat tesz az ezzel összefüggő állami feladatokra,d.) ajánlásokat fogalmaz meg az állami szervek számára a feladatkörébe tartozó kérdéseket érintő jogszabályok alkotására, intézkedések megtételére,e.) elősegíti a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti folyamatos együttműködést, véleménycserét, érdekegyeztetést. 3.) A Tanács
elnöke: a Minisztertanács elnöke.

elnökhelyettese: a művelődési miniszter,

titkára: a Minisztertanács Egyházpolitikai

Titkárságának vezetője.

tagjai: – a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter

– a Minisztertanács elnökének felkérésére alapján, a Tanács munkájában részt venni kívánó valamennyi magyarországi egyház, felekezet, vallási közösségi képviselői. 4.) A Tanács szükség szerint, de legalább félévenként egyszer tart ülést, az ülésekről a Tanács elnöke tájékoztatja a Minisztertanácsot. 5.) A Tanács maga határozza meg ügyrendjét, munkatervét. 6.) A Tanács működésével összefüggő titkársági feladatokat a Minisztertanács Hivatala Egyházpolitikai Titkársága látja el. 7.) Ez a határozat 1989. július 1. napján lép hatályba.

 

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács

elnöke

Jelzet: MOL XIX–A–83–a–946. 1989. június 26-ai Minisztertanácsi ülés. (799. d.) 

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő