Egy gyárüzem leszerelésének kálváriája

„[...] gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak."

Források

A gyár igazgatóságának és üzemi bizottságának levele Takács Ferenc iparügyi miniszterhez
1945. április 19.

T.
Iparügyi Miniszter Úrnak,
Budapest

Alulírott Felten és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Részvénytársaság igazgatósága és Üzemi bizottsága tisztelettel bejelenti, hogy folyó hó 18-án megjelent gyárunkban a XI., Budafoki út 60. szám alatt a Fegyverszüneti Bizottság orosz küldöttsége és kijelentette, hogy a magyar kormánnyal történt megegyezés alapján vállalatunkat, mint német vállalatot hadizsákmányként birtokba veszi, leszereli s a leszerelt gépeket és a gépek összes járulékait Oroszországba szállítja. Lefoglalja ezenkívül a gyár összes kész, félkész áruit és nyersanyagát. A gépek leszerelését folyó hó 19-én reggel megkezdi és folyó év május 5-éig be is akarja fejezni. A leszerelési munkát túlnyomórészt gyári alkalmazottainkkal akarja elvégeztetni. A leszerelést a mai napon már meg is kezdte.

Tisztelettel kérjük Miniszter Urat: szíveskedjék intézkedni, vagy közbenjárni, hogy a leszerelés azonnal megszüntessék, és hogy gyárunknak hadizsákmányként történő igénybevételétől az illetékes orosz hatóság véglegesen elálljon.

Kérésünk indoklásául legyen szabad a következőket felhozni.

  1. Büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy vállalatunk nem tekinthető német vállalatnak. Belga és svájci alapítású és luxemburgi érdekeltségű, Részvényeink többsége ugyan német vállalatok kezében van, ezeknek a német vállalatoknak részvénytöbbsége viszont Aciéries Réunies de Burbach-Eich-Dudelange S.A., Luxemburg, Koenigsring 2. birtokában van. Mivel pedig az említett német vállalatok részvényeinek jelentős mennyisége a mi birtokunkban van, német részvénytöbbségről nem is lehet beszélni.
  2. Német befolyás gyárunkban sem a háború alatt, sem a háború előtt nem érvényesült. A vállalat vezetése kizárólag az igazgatóság kezében volt; az igazgatóságnak pedig mind a tagja született magyar.
  3. Németországi exportunk /szállításaink/ a háború előtt semmi sem volt, s a háború alatt forgalmunk 1%-át sem érte el.
  4. A német hadvezetőség mindenfajta kényszerítése ellenére megakadályoztuk úgy a vállalatunk gépberendezéseinek, mint munkásainak kitelepítését, valamint üzemünkben a legkisebb mértékben való rombolást és bénítást.
  5. Részvényeinknek egyharmad része a legjobb tudomásunk szerint magyar kezekben volt, mert a budapesti tőzsde forgalmában szerepelt.
  6. Német mentes működésünk és kapcsolataink bizonyságául szolgál az a körülmény is, hogy a háború előtt, sőt a háború első éveiben igen jelentős exportot bonyolítottunk le angol vagy domíniumi vállalatokkal a Dél-Afrikai Unióban, Levantéban stb. Tettük és tehettük ezt még akkor is amikor az összes angol és domíniumi vállalatok a német ipart a legteljesebb mértékben bojkottálták. Mi szállítottunk továbbá a kínai hadseregnek tábori telefonkábel szükséglete nagy részét Kínának Japán ellen folytatott háborúja első éveiben.
  7. Legyen szabad most rámutatnunk arra, hogy vállalatunknak leszerelése és megszüntetése következtében nemcsak az ország újjáépítésének munkája válnék teljesen lehetetlenné, hanem hosszú évekig talán évtizedekig megbénulna teljesen a magyarországi ipari és kereskedelmi élet, mivel más működő kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár számottevő teljesítőképességgel az ország területén nem maradt.
    1. Ha mi nem tudjuk ellátni a bányaüzemeket bányakötéllel és kábelekkel, a szénbányászat megakad; szén hiányában az elektromos erőművek nem tudnának áramot termelni. Ugyanez vonatkoztatható a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság olajtermelő telepeire is.
    2. Mivel ólomkábeleket kizárólag csak mi gyárthatunk, mivel tudomásunk szerint a Magyar Siemens Művek elkobzása és leszerelése már befejezett ténynek tekinthető, - ólom és egyéb kábelek, valamint vezetékanyagok hiányában az ország elektromos ellátásának egésze lehetetlenné válnék.
    3. A mi általunk gyártott kábelek és vezetékanyagok nélkül nem indulhat meg a posta távíró és távbeszélő üzeme.
    4. A mi kábeleink és vezetékeink szükségesek feltétlenül ahhoz, hogy a közlekedés úgy országos, mint városi vonatkozásban megindulhasson.
    5. Hogy a víz és gázszolgáltatás úgy Budapesten, mint az ország bármely más városában megindulhasson, ehhez feltétlenül szükségesek a mi kábeleink.
    6. Mivel országunkban az ipar, főleg a gyáripar legnagyobbrészt elektromos áramerővel dolgozik, - vállalatunk megszűnése esetében az áramszolgáltatás lehetetlenülése következtében megszünne minden nagyobbmérvű ipari élet és foglalkoztatottság.
    7. Köteleink nélkül nem építhető fel az új rádió leadóállomás; kábeleink és egyéb gyártmányaink nélkül pedig nem indulhat meg a rádiógyártás.
    8. A kábeleken, vezetékanyagokon és köteleken kívül számos más olyan cikket is gyártunk, melyek főleg a hadiiparban nélkülözhetetlenek.

Összefoglalva a fent felsorolt indokokat, - nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük újból, hogy vállalatunk semmiképpen sem tekinthető német vállalatnak, és hogy ennek megszüntetése következtében sem az újjáépítés nem indulhat meg, sem a további ipari és kereskedelmi élet el nem képzelhető. Tisztelettel kérjük, tehát ismételten Miniszter Urat, hogy vállalatunk leszerelését és elvitelét legsürgősebben megakadályozni szíveskedjék.

Budapest, 1945. évi április hó 19-én.

A FELTEN ÉS GUILLEAUME KÁBEL-, SODRONY- ÉS SODRONYKÖTÉL RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Jelzet: Magyar Országos Levéltár Z 477 9. tétel. 1. csomó - A dokumentumot az üzemi bizottság pecsétjével, valamint az igazgatók és az üzemi bizottság tagjainak aláírásával látták el.

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő