Egy gyárüzem leszerelésének kálváriája

„[...] gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak."

A gyár munkavállalóinak levele Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökhöz 
1945. május 8.

DÁLNOKI MIKLÓS BÉLA miniszterelnök úrnak

BUDAPEST

Vállalatunk összes munkavállalói nevében tisztelettel jelentjük, hogy bár az iparügyi miniszter, kereskedelemügyi miniszter és külügyminiszter urakkal 10 nap óta állandó érintkezésben vagyunk, gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak.

Miniszterelnök Úrnak nem kívánjuk részletezni, hogy milyen szempontok azok, amelyek gyártelepünk megmentését nemcsak a munkavállalók számára teszik létkérdéssé, hanem az egész magyar újjáépítés sikerének elengedhetetlen feltétele. Mégis meg kívánjuk jegyezni, hogy gyártmányaink nélkül a Posta, a vasutak, városi közlekedési vállalatok, áramszolgáltató telepek és hálózatok helyreállítása megoldhatatlan feladattá válik. A magyar villamos készülék, motor stb. gyárak termékeink nélkül egyszerűen munkaképtelenné válnának. Ezen túlmenőleg a bányák termelése kábelek és bányakábelek nélkül nemhogy nem fejleszthető, de még csak fenn sem tartható. Az ipari jóvátételi szállítások a legnagyobb mértékben kérdésessé válnak, mert úgy a termelő berendezések karbahelyezése, mint azok üzemben tartása állandó utánpótlást igényel a csak általunk gyártott kábelekben és vezetékekben, valamint kötelekben. Összefoglalólag tehát az elkövetkezendő évek, melyek súlyosságával mindnyájan tisztában vagyunk, úgyszólván elviselhetetlenekké válnának, ha gyárunk termelése elveszne az ország közgazdasága számára, miután a mai helyzetben kábelek, vezetékek és kötelek importja sürgősségi és devizapolitikai szempontból is megoldhatatlannak látszik.

Megismételjük az iparügyi miniszter úrnál szóbelileg már felvetett azon gondolatunkat, hogy végső szükség esetén nem volna-e lehetséges a III. Ukrán front zsákmánybizottságától, mely gyárunk leszerelését a Narodna Kommisszariat Moszkva megbízásából végzi, vállalatunk gépi berendezését valamely más szolgáltatás ellenében a magyar kormánynak mintegy visszavásárolni. Ebben az esetben telepünk ismét üzembe helyezhető s a még megállapítandó feltételek mellett, mint részben állami érdekeltség az ország legnagyobb hasznára üzemben tartható lenne.

Kérésünket megismételve és amennyiben arra mód van, annak legsürgősebb elintézését és az általunk javasolt rendkívüli fontosságú lépés megtételét kérve maradunk

mély tisztelettel:
a FELTEN ÉS GUILLEAUME RT.
összes munkavállalói

1945. május 8. [ceruzával]

Jelzet: Magyar Országos Levéltár Z 477 9. tétel. 1. csomó - Az irat néhány helyen javított.


Ezen a napon történt december 17.

1905

A budapesti ifjúmunkások nagygyűlést tartottak. Ezen jóváhagyták a Magyarországi Ifjúmunkások Szövetségének alapszabályát, amit a...Tovább

1989

George W. Bush amerikai elnök elrendeli az „Igaz ügy” hadművelet (azaz Kuvait visszafoglalásának) megindítását....Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő