Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Rákosi Mátyás Érdemérem alapítása, Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny létesítése
a.
A Titkárság 1952. február 27-i határozata
Rákosi Mátyás ösztöndíj, Rákosi Érem alapítására az egyetemeken és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítésére a középiskolákban
Rákosi Mátyás ösztöndíj alapítása az egyetemeken
Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapja alkalmából egyetemi és főiskolai hallgatóink legkiválóbbjai részére Rákosi elvtárs nevét viselő ösztöndíjat kell alapítani.
Rákosi ösztöndíjjal évente 350 egyetemi hallgatót jutalmazunk: 50 elsőéves hallgatót havi 650.- ft és 300 felsőéves hallgatót havi 800.- ft ösztöndíjjal.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj egy tanévre szól. Azoktól a hallgatóktól, akik tanulmányi vagy fegyelmi okokból érdemtelenné váltak az ösztöndíjra, évközben is megvonható.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj odaítélésének feltételei
Ösztöndíjat az egyetemek vagy főiskolák nappali tagozatának legkiválóbb hallgatói kaphatják, akik kiváló tanulmányi eredményükkel (minden tárgyból jeles, legalább egy tárgyból kimagasló eredmény) és példamutató magatartásukkal példát mutatnak az egyetemi ifjúságnak.
Az ösztöndíjak kiosztása minden évben ünnepélyes formák között, a szeptemberi tanévnyitó ünnepélyen történik, az előző év végi vizsgaeredmények - első éveseknél a középiskolai tanulmányi eredmények és érettségi bizonyítvány - alapján.
Az ösztöndíjas jelöltek személyére nyilvános pályázat (kérvényezés) alapján a tanszékvezető professzor és a kar dékánjának javaslatából kiindulva - az egyetemi párt és DISZ szervezetek meghallgatásával - az egyetem rektora (főiskolai igazgatója) tesz javaslatot.
A Rákosi ösztöndíjban az egyes karok általában a hallgatók létszámának arányában részesülnek.
Az ösztöndíjak odaítéléséről a közoktatásügyi miniszter, illetve az illetékes szakminiszter dönt.
[„A Titkárság a javaslatot elfogadja azzal, hogy az ösztöndíj odaítélésének feltételeinél a politikai magatartást ki kell hagyni. Helyette példamutató magatartás legyen.
Az ösztöndíjat kérvényezni kell."]
Rákosi Érem alapítása
Rákosi elvtárs 60. születésnapja alkalmából Rákosi érmet kell alapítani.
Rákosi érmet kaphatnak azok a kitűnően végzett egyetemi (főiskolai) hallgatók, akik egy vagy több tárgyból az átlagon felül jelentősen kimagasló tanulmányi eredményt értek el, kimagasló szakdolgozatot, szigorlati tervet készítettek és egyetemi éveik alatt példamutató magatartást tanúsítottak.
Rákosi Érem a legnagyobb kitüntetés, amelyben egyetemet végzett fiatal részesülhet.
Az érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt.
Rákosi érmet minden évben ünnepélyes külsőségek között, a minisztérium képviselőjének jelenlétében, a rektor adja át. A Rákosi érem először ebben a tanévben kerüljön kiosztásra.
[„A Rákosi Érem odaítélésénél magasabb követelményeket kell megállapítani, de akik azt elérik, kapják meg az érmet, ne legyen a kitüntetettek száma 20-ra korlátozva.
Az Érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján, a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt."]
Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítése a középiskolákban
Rákosi Mátyás tanulmányi versenyt kell létesíteni az összes középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére.
A versenyre minden évben a tanév végén kerüljön sor. A tanulmányi verseny tárgyait évenként a K[özoktatási] M[inisztérium] és a többi szakminisztérium jelölje ki.
A verseny első díja 1000 ft és díszoklevél, második és harmadik díja 500 ft és díszoklevél legyen.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj, a Rákosi érem és a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítéséről minisztertanácsi határozat jelenjen meg, melyet Rákosi elvtárs születésnapján az ünnepségek keretében ismertessenek az egyetemeken, főiskolákon és középiskolákon.
Budapest, 1952. március 15.
[„A Titkárság a beterjesztett javaslatot elfogadja."]
MOL M-KS 276. f. 54. cs. 182. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi szervei Titkárság.) Gépelt, eredeti tisztázat.
b.
0146/ szám. Érk. 1952.
Tárgy:
Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapítása;
Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny.
A Minisztertanács f. é. február hó 29. napján tartott ülésén a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról szóló elnöki tanácsi határozattervezetnek az Elnöki Tanácshoz történő előterjesztéséhez hozzájárult.
Egyúttal a Minisztertanács határozatot hozott Rákosi Mátyás Egyetemi és Főiskolai Ösztöndíj alapításáról és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny szervezéséről.
II/29.
*
NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA
A Minisztertanács f. évi február hó 29. napján tartott ülésén határozattervezetet fogadott el Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról.
A tervezet 25 példányát az elnöki tanácsi határozat megalkotása céljából csatoltan megküldöm.
II/29.
Komáromi
K. Dobi II/29.
Megjelent a Magyar Közlöny f. évi március 8-i számában, mint az Elnöki Tanács 4. sz. határozata és
Minisztertanács 1004-es határozata.
MOL XIX-A-2-ab-0146-1952. 4. doboz (Magyar Országos Levéltár Dobi István miniszterelnök iratai) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
