Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése

Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.

Rákosi Mátyás Érdemérem alapítása, Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny létesítése

a.

A Titkárság 1952. február 27-i határozata
Rákosi Mátyás ösztöndíj, Rákosi Érem alapítására az egyetemeken és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítésére a középiskolákban

Rákosi Mátyás ösztöndíj alapítása az egyetemeken
Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapja alkalmából egyetemi és főiskolai hallgatóink legkiválóbbjai részére Rákosi elvtárs nevét viselő ösztöndíjat kell alapítani.
Rákosi ösztöndíjjal évente 350 egyetemi hallgatót jutalmazunk: 50 elsőéves hallgatót havi 650.- ft és 300 felsőéves hallgatót havi 800.- ft ösztöndíjjal.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj egy tanévre szól. Azoktól a hallgatóktól, akik tanulmányi vagy fegyelmi okokból érdemtelenné váltak az ösztöndíjra, évközben is megvonható.

A Rákosi Mátyás ösztöndíj odaítélésének feltételei
Ösztöndíjat az egyetemek vagy főiskolák nappali tagozatának legkiválóbb hallgatói kaphatják, akik kiváló tanulmányi eredményükkel (minden tárgyból jeles, legalább egy tárgyból kimagasló eredmény) és példamutató magatartásukkal példát mutatnak az egyetemi ifjúságnak.
Az ösztöndíjak kiosztása minden évben ünnepélyes formák között, a szeptemberi tanévnyitó ünnepélyen történik, az előző év végi vizsgaeredmények - első éveseknél a középiskolai tanulmányi eredmények és érettségi bizonyítvány - alapján.
Az ösztöndíjas jelöltek személyére nyilvános pályázat (kérvényezés) alapján a tanszékvezető professzor és a kar dékánjának javaslatából kiindulva - az egyetemi párt és DISZ szervezetek meghallgatásával - az egyetem rektora (főiskolai igazgatója) tesz javaslatot.
A Rákosi ösztöndíjban az egyes karok általában a hallgatók létszámának arányában részesülnek.
Az ösztöndíjak odaítéléséről a közoktatásügyi miniszter, illetve az illetékes szakminiszter dönt.
[„A Titkárság a javaslatot elfogadja azzal, hogy az ösztöndíj odaítélésének feltételeinél a politikai magatartást ki kell hagyni. Helyette példamutató magatartás legyen.
 Az ösztöndíjat kérvényezni kell."]

Rákosi Érem alapítása
Rákosi elvtárs 60. születésnapja alkalmából Rákosi érmet kell alapítani.
Rákosi érmet kaphatnak azok a kitűnően végzett egyetemi (főiskolai) hallgatók, akik egy vagy több tárgyból az átlagon felül jelentősen kimagasló tanulmányi eredményt értek el, kimagasló szakdolgozatot, szigorlati tervet készítettek és egyetemi éveik alatt példamutató magatartást tanúsítottak.
Rákosi Érem a legnagyobb kitüntetés, amelyben egyetemet végzett fiatal részesülhet.
Az érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt.
Rákosi érmet minden évben ünnepélyes külsőségek között, a minisztérium képviselőjének jelenlétében, a rektor adja át. A Rákosi érem először ebben a tanévben kerüljön kiosztásra.

[„A Rákosi Érem odaítélésénél magasabb követelményeket kell megállapítani, de akik azt elérik, kapják meg az érmet, ne legyen a kitüntetettek száma 20-ra korlátozva.
Az Érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján, a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt."]
 

Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítése a középiskolákban
Rákosi Mátyás tanulmányi versenyt kell létesíteni az összes középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére.
A versenyre minden évben a tanév végén kerüljön sor. A tanulmányi verseny tárgyait évenként a K[özoktatási] M[inisztérium] és a többi szakminisztérium jelölje ki.
A verseny első díja 1000 ft és díszoklevél, második és harmadik díja 500 ft és díszoklevél legyen.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj, a Rákosi érem és a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítéséről minisztertanácsi határozat jelenjen meg, melyet Rákosi elvtárs születésnapján az ünnepségek keretében ismertessenek az egyetemeken, főiskolákon és középiskolákon.
Budapest, 1952. március 15.

[„A Titkárság a beterjesztett javaslatot elfogadja."]

MOL M-KS 276. f. 54. cs. 182. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi szervei Titkárság.) Gépelt, eredeti tisztázat.

b.

0146/ szám.     Érk. 1952.
Tárgy:
Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapítása;
Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny.

A Minisztertanács f. é. február hó 29. napján tartott ülésén a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról szóló elnöki tanácsi határozattervezetnek az Elnöki Tanácshoz történő előterjesztéséhez hozzájárult.

Egyúttal a Minisztertanács határozatot hozott Rákosi Mátyás Egyetemi és Főiskolai Ösztöndíj alapításáról és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny szervezéséről.

II/29.

*

NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA

A Minisztertanács f. évi február hó 29. napján tartott ülésén határozattervezetet fogadott el Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról.
A tervezet 25 példányát az elnöki tanácsi határozat megalkotása céljából csatoltan megküldöm.

II/29.
            Komáromi
                                   K. Dobi II/29.

Megjelent a Magyar Közlöny f. évi március 8-i számában, mint az Elnöki Tanács 4. sz. határozata és
Minisztertanács 1004-es határozata.

MOL XIX-A-2-ab-0146-1952. 4. doboz (Magyar Országos Levéltár Dobi István miniszterelnök iratai) Gépelt, eredeti tisztázat.

Ezen a napon történt december 07.

1916

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább

1917

Az Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.Tovább

1926

Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.Tovább

1929

Új alkotmányt hirdetnek ki Ausztriában.Tovább

1930

Horthy Miklós kormányzó felavatta a margitszigeti Nemzeti Sport-uszodát.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Sport, társadalom, politika a 20. században

„A béke vagy te, Sport! / a népeket egymáshoz fűző szép szalag: /és testvérré lesznek mind általad, / önuralomban, rendben és erőben” ‒ írta Pierre de Coubertin báró 1912-ben az Óda a sporthoz című versében. Coubertin a modern olimpiai eszme egyik legkiválóbb képviselője volt: mélyen hitt abban, hogy a sport, a tisztességes versengés önbizalmat ad, erkölcsös jellemet formál, megnemesíti az embereket, és hozzájárul a népek megbékéléséhez. Az ókori olimpiák példája nyomán azt szerette volna, ha a játékok idejére szünetelnének a háborúk, és béke honolna a földön. Meg volt győződve arról, hogy az emberiség harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a világbéke, és ezt leginkább a sport segítségével lehet megvalósítani. Szép és tiszta elgondolása azonban illúziónak bizonyult. Ha ugyanis visszatekintünk a 20. század történelmére, azt látjuk, hogy a politikai, gazdasági, ideológiai megfontolások a legtöbb esetben felülírták az olimpiai eszmét. A két pusztító erejű világháború, az 1945 utáni évtizedek nagyhatalmi szembenállása, vagy a harmadik világban lezajlott számos helyi fegyveres konfliktus mind azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban a politikusok többsége az együttműködés, a megbékélés helyett inkább a nyers érdekérvényesítés eszközeit választotta.

Magyarországon a sport a 19. század végén, a 20. század elején vált egyre népszerűbbé: az úszás, az evezés, a korcsolyázás, az atlétika, a kerékpározás mellett elsősorban a labdarúgás. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, ekkor indult el az első hazai bajnokság is. Az első kettőt az ország legrégebbi futballcsapata, az 1897-ben létrejött BTC (Budapesti Torna Club) nyerte, ezt követően több mint két évtizedig az FTC (Ferencvárosi Torna Club) és az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) versenyzett az első helyért. Rivalizálásuk ‒ sokszoros áttételen keresztül ‒ a magyar társadalom keresztény‒zsidó ellentétét is kifejezte. A két világháború közötti időszakban a sport tömeges méretű időtöltéssé vált, a versenysportok terén pedig Magyarország nagyhatalom lett. Ugyanakkor a testnevelés ‒ amelyet már 1921-ben kötelezővé tettek az iskolákban ‒ egyre nyíltabban kapcsolódott össze a militarista szellemű neveléssel. 1947 és 1951 között szovjet mintára a sportot is állami ellenőrzés alá vonták. Mivel továbbra is a labdarúgás volt az egyik legnépszerűbb sportág, az 1950-es években leginkább ezt politizálták át. Az Aranycsapat kiugró nemzetközi sikereiből a hatalom is igyekezett profitálni, és a sikereket saját diadalaként könyvelte el. A diktatúra nyomásának enyhülésével a politika a sportból is kezdett visszavonulni. E folyamat azonban korántsem volt teljes, ezt az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja is bizonyítja. A Magyar Olimpiai Bizottság ugyanis kénytelen volt elfogadni a pártvezetés azon „ajánlatát”, hogy a Szovjetunió iránti szolidaritásból a magyar sportolók se vegyenek részt ezen az olimpián. A politikának ez a durva és közvetlen beavatkozása komoly törést okozott a magyar sportban, ami a későbbi eredményekben is megmutatkozott.

Az ArchívNet idei 4‒5. összevont számának fő témája tehát: „Sport, társadalom, politika a 20. században”. A témaválasztás azért is aktuális, mert a világjárvány miatt 2020 helyett az idén rendezték meg a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Összeállításunkban tizenegy írást közlünk, ezek közül hét kapcsolódik szorosan a témához. Sipos-Onyestyák Nikoletta a politika és a sport kapcsolatát vizsgálja az ún. kis-hidegháború korszakában, külön-külön részletezve a moszkvai, a Los Angeles-i és a szöuli olimpiát. Koós Levente egy 1963-as labdarúgó-mérkőzés kapcsán elemzi a Kádár-korszak legproblémásabb egyesületének számító FTC és a diktatúra irányítóinak viszonyrendszerét. Kántás Balázs és Szerényi Ildikó az egykor világhírű, de mára elfeledett sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyula eseménydús életét eleveníti fel személyes dokumentumok segítségével. Kiss András írása arról szól, miként kapcsolódott össze a két világháború között a testedzés a militarista neveléssel, és milyen szerepet játszottak ebben a vállalatok. Sáfár Gyula az 1950-es évek, míg Szabó Csaba Gábor a Kádár-korszak tömegsportját taglalja a Békés megyei spartakiádok, illetve a Komáromi Állami Gazdaság sportkörei vizsgálata alapján. Bubik Gyöngyi és Garadnai Zoltán a százéves korában nemrég elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg és Magyarország sportkapcsolatairól ír annak kapcsán, hogy a herceg a múlt század hetvenes éveiben sportemberként többször megfordult Magyarországon, részt vett a Magyar Lovassport Szövetség által szervezett bajnokságokon, és a nemzetközi versenyeken is a magyar csapat riválisának számított. Négy további forrásközlést is olvashatunk. Völgyesi Zoltán a gyermekvasút építését és az ehhez kapcsolódó korabeli kommunista propagandát mutatja be. Csikós Gábor és Ö. Kovács József Varga Zsuzsanna közelmúltban megjelent, a magyar mezőgazdaság szocialista korszakát kelet-európai kontextusban tárgyaló angol nyelvű könyve kapcsán készít mérleget a jelenkortörténeti források feltárásának és értelmezésének módszertani kérdéseiről. Összeállításunk zárásaként Veres Emese-Gyöngyvér a székelyföldi evangélikus missziós egyház történetéről ír, Somorjai Ádám OSB pedig Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius utolsó magyarországi jelentéseit közli és beszámol a nuncius 1945-ös távozásáról is.

Budapest, 2021. november 26.

L. Balogh Béni

főszerkesztő