Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Kimutatás a Rákosi díszelőadás megrendeléseiről és költségelőirányzatáról
a.
272. szám [195]2. február 27.
1952. Bodrog Erzsébet iparművész
Budapest
V. Váci u. 9. (T: 180-151.)
Rákosi Mátyás születésnapja alkalmából rendezendő díszelőadásra 1 drb 210 cm átmérőjű babérkoszorúval keretezett Lenin és Sztálin emblémát megrendelünk. Készítendő a kiválasztott anyagból, iparművészi plasztikus aranyhímzéssel, applikációval.
A fejek rajzánál szigorúan kell alkalmazkodni a Pártközpont által jóváhagyott embléma-rajzhoz.
Szállítási határidő: március 6-án.
Anyag- és munkadíj: 5000 Ft.
Megrendeléskor 2000 Ft fizetendő, hátralévő összeg pedig a szállítás után átutalandó az 50.153 sz. csekkszámlára.
(dr. Nyáry László) (Juhász Andor)
h. üzemigazgató gazdasági vezető
MOL XXVI-I-3-272-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
294 szám [195]2. március 4.
1952.
Kiss László festőművész
Budapest
Megbízzuk Önt a Rákosi Mátyás születése napjára készített album szövegének beírásával Oláh Gusztáv főrendezőnek utasítása alapján.
A fenti munka elvégzéséért fizet az Operaház 700. -frt tiszteletdíjat, mely a munka elvégzése után esedékes.
Szállítási határidő 1952. március hó 5-én déli 12 óra.
(Juhász Andor)
gazdasági igazgató
MOL XXVI-I-3-294-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Budapest, 1952. március 4.
BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG b/7/4277..../2952. Ko/HJné
GAZDASÁGI OSZTÁLY
A válasznál és számlázásnál kérjük e számra hivatkozni-4
Magyar Állami Opera
Bdapest
Megrendeljük a benyújtott költségvetés alapján a március 8-i rendezvény belső és külső dekorációját azzal, hogy a színpadi dekoráció 4. pontjába felvett pálmák kölcsöndíját mi a Főkert felé fizetjük és így ez az Önök által benyújtott költségvetésből kiesik.
Elvtársi üdvözlettel:
(Kertész István)
MOL XXVI-I-3-292-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
292 szám [195]2. március 4.
Nagybudapesti Pártközpont Gazdasági Osztálya
Budapest
Mellékelten megküldjük a március 8-iki díszelőadás költségvetését 2 példányban. Kérjük az egyik példányt aláírva visszaküldeni. A bevételi kiesésünket, 43 400 Ft-ot a 91.980-008/65. p. ü. 50. bevételi számlánkra kérjük átutalni. A fennmaradó személyi és dologi kiadások 70 %-áról 70 000. -Ft-ról inkasszó nyilatkozatot kérünk, hogy az összeget lehívhassuk.
2 drb melléklet.
(Dr. Nyáry László)
Üzemigazgató h.
1952.
Állami Operaház
292/1952.
Színpadi dekoráció (Opera, Rákosi díszelőadás) költségelőirányzata
1.) Új textilanyag
a) 360 fm 90 cm széles serge 49.86 Ft/fm 17 949.60 -Ft
ebből 240 fm vegyi festése 9.15/ fm festés 2196-
b) 24 fm 310 cm széles páris 174.80 Ft/fm 4195.20-
c) 70 „25/m/m-es pamutzsinór (az aranyzsinórokhoz)
36 Ft/fm 2520-
16 fm 20 cm-es rojt műselyemből 16.18 Ft/fm 258.88 -
4.5 fm 50 „ rojthoz pamutzsinór 150 Ft 675 -
6 „ 6 „ aranyrojt 33.87 Ft/fm 203.22 -
d) fehér filc 140 -
e) vörös és nemzeti taft szalag 24 fm á 10.31 Ft 247.44 -
2.) Scenikai műterem anyag, munkadíj 2900 -
3.) Művirág
a) zászlóvégekre 100 szál tűzpiros szegfű textilből
és plumóza á 8 Ft 1000 -
210 cserép peonia fehér 21 000 -
210 „ „ rózsaszín á 50 á-Ft
4.) Főkert: pálmák kölcsönzése (10 drb) 810 -
5.) 210 cm Lenin, Sztálin aranyhímzett embléma, iparművészi munka, anyag, munkadíj cca: 5000 -
6.) Selyemre festett köztársasági címer, elkészítési díja 400 -
7.) Fehér selyem betűapplikálás, kirajzolás, páris anyag-összeillesztés, varrás 500 -
8.) Kárpitosanyag, munkadíj 1000 -
9.) Asztalos „ „ 6.70 -
10. Rákosi elvtárs portréjához különböző képmegoldások
(Bánhidy, Grantner, rajzok és fényképek) + keret 10 000 -
11.) Díszítők 2 560 -
12.) Világosítók 1400 -
13.) Bojtok (26 drb) kasírozása, mintázása, szerelése 800 -
14.) Tervezés, művészeti vezetés 3000 -
Összesen: 79 425.34 -Ft
Előadással kapcsolatos kiadás.
6-8-iki költségvetés bevételi térítés á 21 700 -Ft 43 400 -Ft
Próbák és előadással kapcsolatos túlórák 4800 -Ft
Zenekar két próba 11 800 -Ft
Összesen: 60 000 -Ft
Összesítés
Színpadi dekoráció 79 425.34 -Ft
Előadással kapcsolatos kiadás 60 000 -Ft
Összesen: 139 425.34 -Ft
Budapest, 1952. március 4.
(Babati Ferenc) (Dr. Nyáry László)
gazd. igazgató h. üzemigazgató h.
MOL XXVI-I-3-292-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő