Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése

Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.

Források  

a.  

Javaslat Rákosi Mátyás 60. születésnapjának megünneplésére

SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült 7 példányban.

Javaslat

Rákosi elvtárs 60. születésnapjának
megünneplésére

1.) Március 8-án (pénteken) a Párt és a Kormány által rendezett ünnepi ülés az Operában. A Párt és a Kormány nevében Gerő Ernő elvtárs tartson beszédet.
2.) A Szabad Nép közli március 9-én a Központi Vezetőség levelét Rákosi elvtárshoz és vezércikket. Felelős: Révai József elvtárs.
3.) Az ünnepség előtt a DISZ tartson fáklyás felvonulást a Sztálin úton az Opera előtt.
4.) Március 9-én, szombat délután az ország pártszervezetei rendezzenek ünnepi pártnapokat, kultúrműsorral egybekötve. Szombat délelőtt iskolai ünnepségek keretében emlékezzenek meg Rákosi elvtárs születésnapjáról.
5.) Március 9-re alapítsunk az általános, közép- és főiskolák tanulói számára tanulmányi versennyel összekötött Rákosi Mátyás ösztöndíjat, mely a legjobb diákok megfelelő továbbképzését fokozottan biztosítsa.
6.) Művészeti téren:
     a.) Kisfaludy Stróbl Zsigmond haladéktalanul kapjon megbízást Rákosi elvtárs portréjának megmintázására és Poór Bertalan, arcképének megfestésére.
     b.) A Népművelési Minisztérium és az Írószövetség támogassa Rákosi elvtárs életéről szóló versek, elbeszélések és drámai művek megírását. Különös figyelmet kell szentelni az ifjúsági irodalomnak.
7.) A miskolci műegyetemet nevezzük el Rákosi elvtársról. Jelöljünk meg emléktáblával néhány olyan épületet és helyet, melyekhez Rákosi elvtárs életének jelentős eseményei kapcsolódnak.
8.) A Munkásmozgalmi Intézet készítsen elő Rákosi elvtárs életéről kiadványt kb. 10 ív terjedelemben. Előkészítik: Réti László és Karinthy Ferenc elvtársak. Végső formába önti egy kijelölendő szerkesztőbizottság.
9.) A Munkásmozgalmi Intézet új épületében (Kúria) rendezzen kiállítást Rákosi elvtárs életéről és harcairól, továbbá ajándék-kiállítást.
10.) Az ünnepség előkészítésére pártbizottságot javasolok, melynek vezetője Révai elvtárs legyen.

Budapest, 1951. augusztus 27.

                                                                       Révai József s. k.

*

Részlet az MDP KV Titkársága 1951. augusztus 29-i ülésének határozatából

2.) Javaslat Rákosi elvtárs 60. születésnapjának megünneplésére.
Előadó: Révai József elvtárs.

A Titkárság a beterjesztett javaslatot az alábbi módosításokkal fogadja el:
A 7.) pont második mondata kimarad.

5.) pontban: Március 9-ére alapítsunk középiskolás és főiskolás tanulók számára tanulmányi versenyt díjjal és megfelelő éremmel.

Az ünnepséget előkészítő pártbizottság vezetője Révai József elvtárs, tagjai: Gerő Ernő, Farkas Mihály, Kovács István, Kristóf István és Horváth Márton elvtársak.

Ajándékot szervezetten, főként a legnagyobb üzemek készítsenek. A részleteket a pártbizottság dolgozza ki.

Rákosi elvtársat 60. éves születésnapja alkalmával a Köztársasági Érdemrend I. fokozatával kell kitüntetni.

MOL M-KS 276. f. 54. cs. 158. ő. e. (Magyar Országos Levéltár, MDP Központi szervei Titkárság.) Gépelt, eredeti tisztázat.

  

b.

Javaslat

Rákosi elvtárs születésnapjának megünneplésére

 

1.) Operaházi ünnepi ülés
a) A március 8-i operaházi ünnepi ülés előzetes tervét mellékeljük. (1. sz. melléklet.)
b) Az ünnepi ülés és a kultúrműsor közötti szünetben a DISZ 10 000 ifjú mozgósításával tartson fáklyás felvonulást a Sztálin úton az Opera előtt.

2.) A „Rákosi Mátyás élete képekben" c. kiadvány fényképeiből a Központi Agit. Prop. Osztály készítsen 5 falitáblából álló kiállítási anyagot a pártszervezetek, tömegszervezetek helyiségei, iskolák, kultúrházak, honvédségi kultúrszobák számára 5000 példányban. Terjesztési ár kb. 30 frt.

3.) A SZOT és a Népművelési Intézet adjon ki 20 000 példányban műsorfüzetet az ünnepi pártnapok kultúrműsora, a tömegszervezetek rendezvényei számára.

4.) A DISZ szervezze meg február 1-20. között a magyar ifjúság Rákosi elvtárshoz intézett levelének aláírását. A fiatalok írják nevük mellé a születésnap megünneplésére tett felajánlásukat, illetve annak teljesítését. (2. sz. melléklet a levél szövege.)

5.) Rákosi elvtárs életéről készülő kiadvány kéziratának felülbírálására szerkesztőbizottságot javaslunk. (3. sz. melléklet.)

6.) A Közoktatásügyi Minisztérium tervét a tanulmányi versennyel egybekötött Rákosi díj alapításáról mellékeljük. (4. sz. melléklet.)

1 .sz. melléklet

A március 8-i operaházi ünnepség előzetes terve

1.) Himnusz.
2.) Dobi István elnöki megnyitója.
3.) Gerő Ernő elvtárs ünnepi beszéde.
4.) A Központi Vezetőség levelét felolvassa Farkas Mihály elvtárs.
5.) A SZ.K./b/P. üdvözlő táviratának felolvasása.
6.) Küldöttségek üdvözlése:

a.) munkásküldöttség (sztahanovisták)
b.) parasztküldöttség
c.) honvédküldöttség
d.) úttörőküldöttség
e.) ifjúsági küldöttség.

A három utóbbi küldöttség nagyobb számú lesz, a nézőtér széksorainak közét is betöltik.
7.) Az egyes küldöttségek üdvözlése között felolvassuk a testvérpártok üdvözlő táviratainak egy részét.
8.) Internacionálé.
Az ünnepi ülés kezdete 6 óra 30 perc, időtartama 2 óra 30 perc.
9.) Az ünnepi ülés és a kultúrműsor közötti 30 perces szünetben Rákosi elvtárs az Operaház erkélyéről fogadja az ifjúság fáklyás felvonulását.
10.) A kultúrműsor időtartama 2 óra. A műsor tervét február 5-ig bemutatjuk.

2. sz. melléklet

A magyar ifjúság levele Rákosi elvtárshoz

A magyar nép vezérének, a magyar ifjúság tanítójának és barátjának, Rákosi Mátyás elvtársnak a Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagjaitól, úttörőktől és az egész dolgozó és tanuló ifjúságtól.

Drága Rákosi elvtárs, forrón szeretett édesapánk!

60. születésnapján határtalan szeretet és hála szavaival fordulunk Önhöz a szabad Magyar Népköztársaság fiai és leányai, DISZ tagjai és úttörői, ifjúmunkások, dolgozó paraszt fiatalok, főiskolai, középiskolai és általános iskolai ifjúság és fegyveres erőink ifjú harcosai és tisztjei. Teljes szívünkből forró szeretettel köszöntjük Önt, drága Rákosi elvtárs születésnapja alkalmából és kívánunk Önnek dolgozó népünk, ifjúságunk üdvére és boldogságára jó egészséges és hosszú életet.
Rákosi elvtárs, Önben a haladó emberiség és a világ dolgozói vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak legjobb magyar tanítványát tiszteljük. Rákosi elvtárs, Önre, mint nemzetünk nagyjai és szabadságharcosai - Dózsa, Rákóczi, Kossuth és Petőfi méltó örökösére tekintünk. Rákosi elvtárs, Önben hatalmas Pártunk alapítóját, a dicsőséges Tanácsköztársaság hős vezetőjét, az ellenforradalmi harcok rettenthetetlen és bátor harcosát tiszteljük. Önnek köszönhetjük, hogy Pártunk a lenini-sztálini tanításokat követve, a Szovjetunió segítségére támaszkodva a felemelkedés útján vezeti népünket, ragyogó jövőnk, a szocializmus és a kommunizmus felé. Köszönjük Önnek ragyogó jelenünk boldog napjait. Köszönjük Önnek, hogy megismerhettük az élet ezernyi szépségét és még szebb ígéretét annak a jövőnek, melynek kapui már ma kitárulnak előttünk. Köszönjük Önnek egész boldog életünket, amelynek eljöveteléért annyit harcoltak apáink. Rákosi elvtárs, az Ön tetteinek nagysága felülmúl mindent, amiről valaha is álmodoztak nemzetünk legjobbjai.
A felszabadulás dicső napjától az Ön vezetésével megváltozott népünk és ifjúságunk élete. Tudjuk, hogy az urak Magyarországában szüleinknek és testvéreinknek elnyomatás, jogtalanság, munkanélküliség volt a sorsa. Ismerjük a tőkés és gyarmati országokban élő dolgozók és ifjak elnyomatását, szenvedéseit. Hazánkban ez az idő örökre elmúlt. Szabadságunkat, a tartós békét, az alkotó munka, tanulás, művelődés ezer lehetőségét a Szovjetuniónak, nagy Pártunknak és Önnek köszönhetjük.

Drága Rákosi elvtárs!

A magyar ifjúság határtalan odaadással és mély szeretettel hordja szívében az Ön képét, Ön mindenütt és mindig velünk együtt van. Önről veszünk példát, amikor arra törekszünk, hogy hazánk erejét és nagyságát növeljük és nincs felemelőbb cél előttünk, mint hogy tetteinkkel méltóvá váljunk az Ön hősi életéhez és harcaihoz.
Köszönjük Önnek, hogy megtanított bennünket életünk igazi értelmére, hazánk és a békeszerető emberiség ügyének odaadó szolgálatára, megtanított bennünket dicső Pártunk szeretetére. Köszönjük Önnek, hogy felszabadítónk, példaképünk a nagy Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti hűségre nevel bennünket.
Köszönjük Önnek, hogy megteremtette számunkra a lenini-sztálini Komszomol példája nyomán ifjúságunk nagyszerű szövetségét, a DISZ-t. Köszönjük Önnek, hogy szeretettel és bizalommal tekint a magyar ifjúságra, bízik hazaszeretetükben, és mindig számít az ifjúság lelkes, lendületes alkotómunkájára. Ígérjük Önnek, drága Rákosi elvtárs, hogy egész életünkkel és munkánkkal méltók leszünk erre a szeretetre és bizalomra.
Ön, Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy legyünk a szocializmus építésének élharcosai. Ígérjük Önnek, hogy fáradhatatlanul harcolni fogunk hazánk építéséért, ország építő ötéves tervünk végrehajtása érdekében küzdeni fogunk a munka termelékenységének állandó emeléséért, elsajátítva az élenjáró termelési módszereket és a magasabb szakmai tudást. Az első sorokban fogunk harcolni a mezőgazdaság szocialista átalakításáért.
Ön, Rákosi elvtárs azt a feladatot állította elénk, hogy tanuljunk, gazdagítsuk tudásunkat. Ígérjük Önnek: bővíteni fogjuk tudásunkat, ismereteinket, szélesítjük politikai és általános műveltségünket.
Ön arra tanít bennünket, hogy odaadóan harcoljunk a békéért és készüljünk fel drága hazánk függetlenségének megvédésére. Ígérjük Önnek, hogy fokozottabban vesszük ki a részünket az emberiség nagy ügyének, a béke megvédésének harcából. Felkészülünk arra, hogy bármilyen körülmények között képesek legyünk megvédeni drága hazánk szent határait.

Drága Rákosi elvtárs!

Az egész magyar ifjúság hűséget esküszik Önnek, hogy továbbra is mindig és mindenütt szilárdan fogja követni dicső Pártunkat és Önt, Rákosi elvtárs.
Esküszünk, hogy Lenin-Sztálin zászlaja alatt, az Ön vezetésével hűségesen harcolunk a béke és a szocializmus győzelméért.
Esküszünk, hogy hűséggel követjük példaképünket, a dicső Szovjetuniót és a népek vezérlő csillagát, a nagy Sztálint.
Esküszünk, hogy még szilárdabbra fűzzük barátságunkat a hős szovjet ifjúsággal és velük együtt rendíthetetlenül harcolunk a világ haladó ifjúságának egységéért, a tartós békéért, az új háború veszélye ellen.
Éljen sokáig a mi drága édesapánk, bölcs tanítónk és vezérünk, Rákosi elvtárs!
Dicsőség a népek vezérlő csillagának, a nagy Sztálinnak!

3. sz. melléklet

Javaslat
Rákosi elvtárs életrajza szerkesztőbizottságának összetételére

A szerkesztőbizottság a következő elvtársakból áll:

Gerő Ernő
Farkas Mihály
Révai József
Vas Zoltán
Horváth Márton
Friss István
Andics Erzsébet
Bíró Zoltán
Réti László.

Az egyes fejezetek felelős szerkesztését a következőképpen javasoljuk elosztani a szerkesztőbizottság tagjai között:

I.       Gyermekkor.                                                                     Bíró Zoltán
II.       Első lépések a munkásmozgalomban.                                „          „
III.      Hadifogság.                                                                         „          „
         proletárdiktatúráért.                                                          Andics Erzsébet
V.       A Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa.                        „          „
VI.      A nemzetközi munkásmozgalom vezérkarában.             Friss István
VII.     Újra a magyar mozgalomban.                                              „          „
VIII.    Az ellenség kezében.                                                       Vas Zoltán
IX.      A második Rákosi-per.                                                      Horváth Márton
X.       A Szovjetunióban a magyar jövőért.                                Farkas Mihály
XI.      A felszabadult Magyarországon - a magyar  
          demokráciáért.                                                                  Révai József
XII.      A fordulat éve.                                                                      „          „
XIII.    Építjük a nép országát.                                                       Gerő Ernő
XIV.    A békéért és a szocializmus építéséért.                              „          „

A szerkesztőbizottság tagjai a rájuk bízott fejezeteken kívül meg kell, hogy ismerkedjenek az egész anyaggal és a többi fejezetekre nézve is megteszik megjegyzéseiket.

Az irodalmi szerkesztésre a következő elvtársakat javasoljuk:
       Kálmán Endre (Pártépítés)
       Fekete Sándor (Szabad Nép)
       Karinthy Ferenc (Írószövetség).

4. sz. melléklet

Rákosi elvtárs 60. születésnapjának megünneplése az iskolákban és az egyetemeken

Rákosi elvtárs születésnapjának megünneplésére az iskolák és egyetemek tanulói a fegyelem megszilárdítására, a tanulmányi színvonal emelésére vonatkozó felajánlásokkal kapcsolódnak be az országos mozgalomba.

1.) Március 8-án általános és középiskolákban, valamint az egyetemeken az ifjúsági szervezetek bevonásával ünnepségek lesznek.
2.) A Titkárság határozata értelmében középiskolai és egyetemi tanulók részére Rákosi Mátyás díjat kell alapítani.

Javasoljuk:

a) Minden évben a középiskolai és szakérettségi tanulmányaikat legjobban végző 500 diáknak egyetemi tanulmányai idejére havi 800 frt-os Rákosi Mátyás-ösztöndíjat adjunk (mostani legnagyobb ösztöndíj 420 frt., szakérettségiseknél kb. 600 frt, demonstrátoroknál 700 frt.). A Rákosi Mátyás-ösztöndíj a tanulmányi előmenetel leromlása esetén megvonható.
b) Az ösztöndíjasokat egész középiskolai (szakérettségis) tanulmányi munkájuk és magatartásuk alapján - a közoktatásügyi miniszter jelöli ki.
c) Az évi Rákosi Mátyás tanulmányi versenyek győzteseit és helyezetteit egyszeri díjjal (500-1500 frt.-ig) és díszoklevéllel kell jutalmazni.
d) A jelenleg egyetemen tanuló legkiválóbb hallgatók között 200 drb. havi 800 frt-os Rákosi-ösztöndíjat kell kiosztani.
e) A Rákosi Mátyás-ösztöndíj alapításáról kormányrendelet jelenjék meg, amelyet a március 8-i iskolai ünnepségeken az iskolák és egyetemek vezetői ismertessék.
f) Az ösztöndíjasokat első ízben 1952 júniusában kell kijelölni.

3.) A Miskolci Műegyetem elnevezéséről március 7-én jelenjék meg kormányrendelet. Március 8-án egyetemi tanárok és hallgatók küldöttsége keresse fel Rákosi elvtársat és ígérjék meg, hogy munkájukkal fogják kiérdemelni a nagy kitüntetést.

[A javaslatok mellett Horváth Márton, az osztály vezetőjének következő megjegyzése található: „Rákosi elvtárs születésnapjával kapcsolatos egyes határozatok végrehajtásának előkészületeiről és újabb javaslatokról szóló információ.
Kérem az elvtársak véleményét.
A 4. pontot (A DISZ javaslata) túlzottnak tartom.
1952. II. 4."
Írásos határozatot nem találtam az ügyiratok között. Mivel a javaslatokat megvalósították, a döntés valószínűleg informálisan született.]

MOL M-KS 276. f. 89. cs. 163. ő. e. (Magyar Országos Levéltár, MDP Agitációs- és Propaganda Osztály.) Gépelt, eredeti, dátum nélküli tisztázat.

Ezen a napon történt október 28.

1919

Alkoholtilalmat („prohibíciót”) rendelnek el az Egyesült Államokban.Tovább

1944

Budapesten illegálisan megalakult a kommunista párt ifjúsági szerve-zete, Kommunista Ifjúmunkás Szövetség néven.Tovább

1956

A Szabad Népben megjelent a „Híven az igazsághoz” című vezércikk. A szerkesztőség, elemezve a forradalom történéseit, megállapította: „Nem...Tovább

1962

Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.Tovább

1978

Magyarországon bevezetik a személyi számot, mint azonosító jegyet.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő