Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése

Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.

Özv. Flamm[a] Bertalanné fénykép-küldeménye Rákosinak

Budapest, 1952. január 8.

Kedves Rákosi elvtárs
Közelgő születés napjára küldöm
ezt a fényképet.

Tisztelettel
                                   özv. Flamma Bertalanné
                                   Klauzál u. 30

[Rákosi Mátyás kézírással egy külön cetlire a következő szöveget írta]
L[ássa]. Szatmári e.

Megköszönni a képet, mely 1913 őszén készült egy Hamburgból Londonba menő hajón, küldjük el Réti e-nak.

I. 22. R[ákosi]

*

                                                                                                                                 [195]2. január 25.

Özv. Flamma Bertalanné elvtársnőnek

Budapest,
Klauzál u. 30.

Kedves Elvtársnő!

A Rákosi elvtárs 60. születésnapjára küldött fényképet megkaptuk és ezúton mondunk köszönetet.

                                                      Elvtársi üdvözlettel:
                                                          Rákosi Titkárság

*  

1952. márc. 22.

Másolat

Özv. Flamma Bertalanné
elvtársnőnek

Budapest, VII.
Klauzál u. 30.

Kedves Elvtársnő!

Rákosi elvtárs részére küldött fényképet, mely Rákosi elvtársat 1913 őszén egy Hamburgból-Londonba menő hajón ábrázolja, még január hónapban megkaptuk s rögtön írtunk is levélben, hogy átadtuk a fényképet Rákosi elvtársnak és köszönetét továbbítjuk.

Sajnálattal értesültünk, hogy a levél nem érkezett meg, ezért ezúton mondunk köszönetet a fényképért.

                                                                       Elvtársi üdvözlettel:
                                                                             Rákosi titkárság

Kézbesítve.

MOL M-KS 276. f. 65. cs. 388. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat. A köszönő levelet elküldték Flamm[a] Bertalannénak, aki azt nem kapta meg. Flamm[a] érdeklődő levele nincs meg az ügyiratban. Az elküldött kép a Rákosi születésnapjára készített díszalbumban található, amit az Országos Széchényi Könyvtár őriz.

Ezen a napon történt január 07.

1919

Megjelent a KMP ifjúsági hetilapja, az Ifjú Proletár első száma.Tovább

1973

Vasárnap este egy balassagyarmati középiskola lánykollégiumának egyik hálószobájában a helyi határőrkerület párttitkárának két fia, a...Tovább

1977

Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letartóztatnak.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő