Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése

Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.

Illés Béla Rákosi életrajzának feldolgozása pártoktatásban és az agitációs munkában

MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA
OSZTÁLY

MDP alapszervezete[k] titkárának

Kedves elvtárs!

Rákosi elvtárs közelgő 60. születésnapjának méltó megünneplésére nagy lelkesedéssel készül dolgozó népünk. Rákosi elvtárs iránt érzett szeretetüknek a dolgozók lelkes munkafelajánlásokkal, tervük túlteljesítésével adnak kifejezést. Rákosi elvtárs hősies életének, példamutatásának közelebbi megismerése még jobban fokozza a dolgozó tömegek munkakedvét, áldozatkészségét, a párt iránt érzett szeretetét. Ezért az alsó fokú pártoktatásban feldolgozzuk Rákosi elvtárs életrajzát Illés Béla: „Népünk Szabadságáért" c. füzet alapján.
Azt a hatalmas lendületet, amely a dolgozók mind nagyobb munkateljesítményeihez, a szocialista munkaverseny eddig nem tapasztalt kiszélesítéséhez vezetett, Rákosi elvtárs életrajzának tanulmányozása során tovább kell vinnünk a pártmunka területére, a politikai nevelőmunka, a pártoktatás fellendítésére.
A politikai iskolák résztvevői már eddig is országszerte tömegesen vállalták a tanulmányi színvonal emelését, a tanulási fegyelem megjavítását, a foglalkozásokon való pontos megjelenést és a jó felkészülést, a termelési vállalások hiánytalan teljesítését. Az alapszervezet vezetősége foglalkozzon ennek a kezdeményezésnek a továbbterjesztésével és beszéljék meg a propagandistákkal és a hallgatókkal, hogyan javítsák meg az oktatási munkát Rákosi elvtárs életrajzának tanulmányozásával.
Tekintetbe véve Rákosi elvtárs hősies élete iránti óriási nagy érdeklődést, tegyék lehetővé az elvtársak, hogy minél több olyan párttag és pártonkívüli aktivista, elsősorban pártbizalmiak és népnevelők bekapcsolódjanak Rákosi elvtárs életrajzának tanulmányozásába, akik eddig nem vettek részt a pártoktatásban.

Rákosi elvtárs életrajzának feldolgozása az alsó fokú oktatásban az alábbi időbeosztással történik:
1.) Az alap és középfokú politikai iskolákon kéthetes anyagként foglalkozunk Rákosi elvtárs életével oly módon, hogy a jelenleg folyó anyagot megszakítva a február 24 - március 1-ig tartó héten a propagandisták tartsanak bevezető előadást a K.V. Agit.-prop. Osztálya által kibocsátott útmutató alapján és a március 2-9-ig tartó héten vezessék le a szemináriumot az anyagból. Azokon a helyeken, ahol a klerikális reakcióról szóló tananyagot a középfokú politikai iskolákon a Rákosi elvtárs életéről szóló anyag kettészakítaná, halasszák el a klerikális reakcióról szóló anyag tárgyalását március 9. utánra.
2.) A politikai alapismeretek tanulókörein: a Rákosi elvtárs életéről szóló tananyagot 4 hetes anyagként; üzemben, városban a klerikális reakcióról szóló anyag után, falun az ötéves tervről szóló anyag után kell beiktatni oly módon, hogy az első előadás a tanulókörökön legkésőbb március 2-9-ig tartó héten legyen.
3.) A DISZ oktatásban: Rákosi elvtárs életrajzát a pártoktatással azonos módon dolgozzák fel. Erről a DISZ szervezetek is kapnak tájékoztatást. Pártszervezeteink segítsék a DISZ szervezeteket abban, hogy megfelelő színvonalon és eredményesen foglalkozzanak Rákosi elvtárs életének tanulmányozásával.
Rákosi elvtárs életrajzának tanulmányozása a pártoktatás ünnepi eseménye. Az alapszervezet vezetősége és a politikai iskolák előadói különös gonddal készítsék elő a foglalkozásokat, hogy azok Rákosi elvtárs életrajzához méltó színvonalon, ünnepélyes légkörben folyjanak le.
Mindenekelőtt biztosítsák, hogy a politikai iskola hallgatói időben (a tananyag megérkezése után azonnal) kézhez kapják Illés Béla „Népünk szabadságáért" c. füzetét. Az Anyagterjesztő által leküldött füzetekből az elvtársak elsősorban azoknak adjanak, akik eddig is rendszeresen eljártak a politikai iskola, illetve az alapismereti tanulókör foglalkozásaira. Gondoskodjanak arról, hogy a hallgatók már a politikai iskolai előadást megelőzően, a füzet kézhezvétele után azonnal kezdjék meg annak tanulmányozását. Ahol az lehetséges - különösen a falvakban - tanácsoljuk a füzet csoportos felolvasását.
Ellenőrizze és segítse az alapszervezet vezetősége a propagandisták felkészülését a foglalkozásokra, hogy megtisztelő és felelősségteljes feladatuknak: Rákosi elvtárs életének a párttagokkal és pártonkívüliekkel való megismertetésének méltóképpen tegyenek eleget.

Budapest, 1952. február 15.

                                                                  Elvtársi üdvözlettel: 
                                                                  MDP Központi Vezetősége
                                                                  Agit.-prop. Osztály

[Másolat]

b.

Információként

MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉG                                                     BIZALMAS
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA                                                    Készült: 27 pld-ban. KE:
OSZTÁLY

Feljegyzés

Rákosi elvtárs életrajza ismertetésének tapasztalatairól
az agitációs és propagandamunkában

Az utóbbi két hét folyamán az alsó fokú pártoktatásban és az agitációs munkában előtérbe került Rákosi elvtárs életrajzának ismertetése Illés Béla brosúrája alapján.
A budapesti és a megyei pártbizottságok jelentései és a központi osztályok közvetlen ellenőrzése alapján, melyek még csak előzetes és nem teljes képet adnak ennek a kampánynak a menetéről, megállapítható:
1.) Párttagságunk körében igen nagy érdeklődés tapasztalható Illés brosúrája iránt, melyet néhány nap alatt valósággal elkapkodtak és különösen a pártonkívüliek részéről tömeges, újabb igényeket jelentenek az ország minden részéből.
2.) Rákosi elvtárs életének ismertetésével kapcsolatban fokozódik az érdeklődés olyan ideológiai és politikai kérdések iránt, mint a hazaszeretet, a proletárinternacionalizmus, kommunista példamutatás és bátor kiállás s mindenek fölött pártunk és Rákosi elvtárs szeretete.
3.) Előzetes és nem eléggé ellenőrzött adatok alapján több mint egy félmillió párttag és pártonkívüli dolgozta fel esti politikai iskolákon Rákosi elvtárs életrajzát s már eddig is 10-15 ezerre tehető azoknak a kisgyűléseknek a száma, ahol a propagandisták és a népnevelők beszédeket tartanak Rákosi elvtárs életéről, s amelyeken a nagyobb tömegpropaganda előadásokkal együtt több mint félmillió pártonkívüli dolgozó vett részt.
Jellemző, hogy a politikai iskolák munkája különösen a falun erősödött meg, mind mennyiségileg, mind színvonal tekintetében. Így pl. Szolnok megyéből jelentik, hogy főleg a falusi esti iskolákon 1900 új hallgatót jeleztek, több megyéből a jelentések szerint a hallgatók száma 30-40-50 %-kal emelkedett, sőt egyes járásokban 100 %-kal is. Mindenünnen jelentik a pártonkívüli dolgozók, különösen parasztok, óriási érdeklődését Rákosi elvtárs életrajzával kapcsolatban s tömeges jelentkezésüket az esti politikai iskolákra.
4.) Az esti politikai iskolák vezetői és hallgatói ezrével adják át az iskolán tanultakat kisgyűléseken, olvasókörökben és csoportos megbeszéléseken, amelyekben részt vesznek a tömegszervezetek is, különösen a DISZ és az MNDSZ [Magyar Nők Demokratikus Szövetsége]. Mindebben a munkában a legszorosabb együttműködés mutatkozik meg a propaganda és az agitáció között.
A politikai esti iskolákon és a kisgyűléseken ezrével születnek új felajánlások és ugyanakkor ellenőrzik a már megtett felajánlások végrehajtását is. A megyék nagy részéből jelentik, hogy a politikai esti iskolák[nak] és a kisgyűléseknek hatalmas mozgósító erejük volt a március 9-i munkaverseny kiszélesítésére, a termelési eredmények megjavítására, valamint a beszolgáltatási és adózási kötelezettségek időelőtti végrehajtásában.
5.) Jellemző még Rákosi elvtárs életrajzának az ismertetésével kapcsolatos mozgalomra, hogy általában nagyobb lelkesedés, aktivitás és kezdeményezés mutatkozik meg az alapszervezetekben és az alsóbb pártbizottságokban, mint számos felsőbb pártszervben.
Rákosi elvtárs élete ismertetésének tartalmi tapasztalatai: Legtöbb szó esik a politikai iskolákon, de a kisgyűléseken és egyéb megnyilvánulásokon is Rákosi elvtársnak a Tanácsköztársaság ideje alatti tevékenységéről. Ezzel kapcsolatban kiemelik azt, hogy Rákosi elvtárs már egész fiatalon milyen fontos szerepet töltött be, - valamint Rákosi elvtárs hazafiságát, bátorságát, s azt, hogy mindig a legveszélyesebb és legnehezebb területeken dolgozott.
Különösen sokat beszéltek erről az 1919-es eseményekben résztvevő elvtársak. Elmesélték személyes élményeiket, tapasztalataikat. Szinte minden politikai iskolán voltak olyan elvtársak, akik maguk vagy hozzátartozóik részt vettek a Tanácsköztársaság megvédésében vagy esetleg találkoztak annak idején Rákosi elvtárssal. Ezeknek a hozzászólásait mindenütt nagy érdeklődéssel hallgatták. Halász elvtárs a R. M.-ben [Rákosi Mátyás Művek, Csepel] elmondotta, hogy 1919-ben Salgótarjánnál együtt harcolt Rákosi elvtárssal, s azóta is ismeri Rákosi elvtárs tevékenységét és mindig kész harcolni akár fegyverrel is azért az ügyért, amelyet Rákosi elvtárs védelmez. Kuncsorbán Földes elvtárs mondta a kisgyűlésen, hogy ő is harcolt [19]19-ben Rákosi elvtárssal és azóta is valahányszor nehéz feladatot kell végrehajtania, mindig Rákosi elvtársra gondol és ez megacélozza az erejét.
Részletesen beszéltek a legtöbb helyen a Rákosi perről, Rákosi elvtársnak a Horthy fasizmus elleni bátor kiállásáról. Kiemelték Rákosi elvtárs elvhűségét, Szovjetunió iránti szeretetét, amelyet a bitófa árnyékában sem tagadott meg. Az a tapasztalat, hogy a hallgatók jól megértették, hogy milyen jelentősége és ereje van a nemzetközi munkásszolidaritásnak. Ezt bizonyítja az is, hogy szinte minden megnyilvánuláson beszéltek arról, hogy ma nekünk is mindent el kell követni a görög hazafiak megmentéséért. Számos iskoláról és kisgyűlésről tiltakozó táviratot küldtek a Béketanácshoz a görög hazafiak kiszabadítása érdekében. Az öregebbek elmondták, hogy abban az időben hogyan folyt a harc Rákosi elvtárs élete megmentéséért. Szabolcs megyében a nyírbátori politikai iskolán Veres elvtárs, a helyi DISZ szervezet vezetője elmondotta: Rákosi elvtárs az orosz kommunisták példáját követte, amikor Horthy bírósága előtt hősiesen megvédte a Tanácsköztársaságot. Nekünk, magyar fiataloknak Rákosi elvtársat kell követnünk az ország építésében, ha kell az ország megvédésében. Mindenütt kiemelik a Szovjetunió és Sztálin elvtárs szerepét a Rákosi elvtárs kiszabadításáért vívott harcban.
A politikai iskolákon szinte mindenütt hangsúlyozzák azt, hogy Rákosi elvtárs azért állta meg minden körülmények között a helyét, mert egész életében tanult és magáévá tette a marxizmus-leninizmust. A hallgatók elmondották, hogy Rákosi elvtárs már fiatal korában szívósan tanult és a nehéz börtönévek alatt sem hagyta abba a tanulást. Számos helyen a hallgatók és a propagandisták levonták ebből a következtetést  a maguk számára, s ennek nyomán sok helyen határozat született, hogy a jövőben az eddiginél jobban fognak tanulni és rendszeresen eljárnak a foglalkozásokra. Több helyen megbeszélték, hogy faliújságcikket írnak arról, hogy mit tanultak Rákosi elvtárs életéből.
A politikai iskolákon, de még inkább a kisgyűléseken, röpgyűléseken sok szó esik Rákosi elvtárs felszabadulás utáni tevékenységéről. Az előadások, beszélgetések visszatükrözik a dolgozók Rákosi elvtárs iránti őszinte szeretetét és ragaszkodását. Igen sok személyes élményre, tapasztalatokra visszaemlékezve mondják el az elvtársak, hogy milyennek ismerték meg Rákosi elvtársat, mit köszönhetnek neki. Az asszonyok főleg arról beszéltek, hogy Rákosi elvtársnak köszönhetik, hogy egyenjogúak lettek a férfiakkal, hogy a gyerekeiket iskoláztathatják és hogy ma nem ismerik a nélkülözést. Öreg munkások, bányászok hivatkoznak arra, hogy őket ma mennyire megbecsülik a munkában. A Láng gyárban az egyik munkás elmondta, hogy 60 évet megélt, de a felszabadulás előtt nem volt színházban, Rákosi elvtársnak köszönheti, hogy ma emberi életet él. A gyerekeit nagy nyomorban nevelte fel, de ma az egyik katonatiszt, a másik pedig minisztériumban dolgozik, s ezért ő nagyon boldog és mindig hálás lesz Rákosi elvtársnak. Pécs-aknán az egyik kisgyűlésen mondta Kadlubecz István bányász: Rákosi elvtárs mindenkinél többet tett a magyar népért - tudjuk, hogy megöregszünk, de azért Rákosi elvtárs élhetne még egy másik 60 esztendőt. Városban és falun egyaránt külön kiemelik, hogy Rákosi elvtárs mindig betartja adott szavát, erre számtalan országos és helyi példát hoznak fel. Szabó elvtárs a Budapesti Javítóműhelyben elmondotta, hogy Rákosi elvtárs vezetésével azért ért el országunk nagy eredményeket, mert Rákosi elvtárs mindent megbeszél a dolgozókkal.
Mindenütt nagy beszédtéma Rákosi elvtárs nagy tudása és szakismerete. Elmondják, hogy bárhol megjelenik, mindenütt hozzá tud szólni a szakmai problémákhoz az élet bármelyik területén. Igen sok helyen összehasonlítást tesznek ezzel kapcsolatban Rákosi elvtárs és a régi „vezetők" között, s hozzáteszik, hogy ha Rákosi elvtárs kimegy valahova, ott milyen szeretettel fogadják a dolgozók, ugyanakkor a múltban egy-egy vezető látogatásakor a rendőrök álltak sorfalat. Sok példát mondanak el arról, hogy Rákosi elvtárs mennyire törődik a dolgozókkal, milyen közvetlen az emberekkel szemben és hosszú idő után is visszaemlékezik még látszólag jelentéktelen dolgokra is.
A politikai iskolákon büszkén beszélnek arról, hogy Rákosi elvtárs beszélt Lenin elvtárssal, Lenin tanítványa s évekig Lenin és Sztálin elvtársak mellett dolgozott. (Ezt igen sokan csak most hallották először.) Azonban sokkal kevesebb szó esik arról, hogy Rákosi elvtárs hogyan harcolt a Szovjetunióban a magyar szabadságért.
Tapasztalható, hogy Rákosi elvtárs életének feldolgozása mindenütt serkentőleg hat a termelésre, az állampolgári kötelezettségek teljesítésére, a tavaszi munkák jó és idő előtti elvégzésére. A politikai iskolák, kisgyűlések többségében igen sok termelési felajánlás született, számos helyen a foglalkozásokon, kisgyűléseken értékelik a felajánlások teljesítését, sőt újabb felajánlásokat is tesznek. Különösen a múlt heti politikai iskolai foglalkozásokon foglalt el fontos helyet a felajánlások értékelése, ellenőrzése. Egyes helyeken ezt túlzásba is vitték, s valósággal termelési értekezletté változtatták a szemináriumokat. Falun a felajánlások többsége a tojás, baromfibeadásra, az adófizetés pontos teljesítésére és a tavaszi munkák időbeni jó elvégzésére irányulnak. Számos olyan tapasztalat van, hogy a kisgyűlések, politikai iskolák hatásaként meggyorsult a begyűjtés. Hajdúnánáson pl. egy hét alatt 58 marhát adtak be és a félévi sertésbeadási kötelezettségüket is 70 %-ban teljesítették eddig. A jászberényi járásban a sertésbeadást 85 %-ra, a marhabeadást 79 %-ra, a baromfi beadást 73 %-ra teljesítették.
Rákosi elvtárs életével kapcsolatos ellenséges megnyilvánulások csak egészen szórványosan mutatkoznak, - az ellenségnek ezen a területen nincs talaja. Az elmúlt héten Tatabányán volt olyan rémhír, hogy Rákosi elvtárs születésnapjára felemelik az árakat. Aznap nagy volt a vásárlás zsírból és cukorból - néhány helyen kifogyott az üzletekből, de másnapra ez is megszűnt. A X-ik kerületben az egyik propagandistát a kerületi pártbizottság nevében felhívták telefonon, hogy nem kell megtartani a foglalkozást Rákosi elvtárs életéről.

Budapest, 1952. március 5.

                                                                  Horváth Márton s. k.

MOL M-KS 276. f. 65. cs. 388. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.

Ezen a napon történt december 14.

1911

Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább

1921

Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább

1939

Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább

1955

Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő