Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst meggyilkolják Szarajevóban. Ez ad ürügyet az első világháború kirobbantásáhozTovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Ünnepség Koreában, szállítmány a koreai Rákosi Mátyás Hadikórházba
a.
Egészségügyi Minisztérium
Államtitkár
Keleti Ferenc elvtársnak Lerakni.
MDP Központ Adminisztratív osztály Csanádi Gyögy vizsgáltatja ki. Kapunk róla jelentést.
Budapest
Koreai kórházunk részére Rákosi elvtárs születésnapján 4 vagonból álló küldeményt indítottunk el, amelynek tartalma 699 ládában gyógyszer, műszer, DDT, növényvédelmi szerek és állati fertőző betegségek elleni védekezésre alkalmas szérum.
A szállítmányt Otporon keresztül irányítjuk, ahol a kórház megbízottai fognak a továbbszállításról gondoskodni.
A vagonok feladásánál bizonyos nehézségeink voltak. Mellékelem ebben az ügyben készült feljegyzésemet.
Budapest, 1952. március 10.
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Rostás Oszkár)
1 db melléklet
L[ássa]. Ratkó Anna
Ha fennáll a veszély, hogy egyes gyógyszerek tönkre mennek, különösen ki kell vizsgálni. Azonban ezt ne tőlünk kérjék, hanem ők vizsgálják ki.
KF [Keleti Ferenc]
MOL M-KS-276. f. 96. cs. 7. ő. e. (MDP Központi Vezetőség Adminisztratív Osztály Egészségügyi alosztály.) Géppel írt, eredeti, kézzel kiegészített tisztázat.
b.
Korea, 1952. március 20.
Tárgy: Rákosi Mátyás elvtárs 60 éves születés-napjával kapcsolatos megnyilvánulások Koreában.
69. Biz. Pol. 1952.
Előzmény: 250., 242., 243., 244., 251. Nyílttáv
Előadó: Balog[h] Mária
Melléklet: 5 drb újság
1 drb fordítás, újságból
1 drb „jelszavak" a kiállításon
3 drb Beszédek és levél
1 drb beszéd orosz fordítása.
Az előzmény számokon már közölt megnyilvánulások dokumentáló anyagát felterjesztem.
(Pásztor Károly) sk.
követ
Kiadmány hiteléül:
[Balogh Mária]
köv. titk
Külügyminiszter Úrnak
udapest
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz.
Tárgy: Pásztor Károly követ beszéde a magyar képkiállítás megnyitásán. - 1952. III. 9-én.
Kedves Elvtársak!
A mai nappal megnyíló magyar képkiállítás azt a célt szolgálja, hogy egyrészt képet adjon Magyarország gazdasági helyzetéről, szocialista építéséről és a magyar nép jelenlegi életszínvonaláról, valamint ezen keresztül is közelebb hozzuk országunkat, népünket a hős koreai néphez, még bensőségesebbé, még melegebbé tegyük népeink között fennálló elszakíthatatlan barátságot.
Ezt a képkiállítási anyagot a magyar nép ajándékképpen küldte a koreai népnek azzal, hogy ezzel is megkönnyítse és előresegítse az imperialisták elleni kemény harcát.
Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a magyar kiállítás aznap nyílik meg, amikor Vezérünk, Rákosi elvtárs 60. születésnapját ünnepli a magyar nép.
Kérem Önöket, hogy a magyar nép e szerény ajándékát fogadják olyan meleg szívből, mint amilyen szívből küldte ezt a magyar nép.
Éljen a hős koreai nép és a magyar nép elszakíthatatlan barátsága!
(Beszéd orosz nyelven lett elmondva, melyet koreai nyelvre fordítottak.)
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz
Tárgy: Jelszavak a magyar képkiállításon.
1.) Rákosi elvtárs portréja fölött:
„1892-1952.
Üdvözöljük a 60 éves Rákosi Mátyás elvtársat!"
2.) „Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép szeretett vezére, aki önzetlenül segíti a koreai népet!"
3.) „Éljenek a magyar dolgozók, a szocializmus építői és a béke szilárd védelmezői!"
4.) „Éljen a magyar és koreai nép örök barátsága!"
5.) „Éljen a nemzetközi szolidaritás!"
6.) „Éljen Kim Ir Szen!"
7.) „Éljen Mao Cse Dun!"
8.) „Éljen Sztálin Generalisszimusz, a világ dolgozóinak nagy vezére és felszabadítónk!"
9.) „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek saját kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette!" (Sztálin)
MOL KüM XIX-J-14-a-69/Biz.Pol.-1952. 13. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő