Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább
„Tényleg ellenforradalom volt 1956 októberében”
„Megelégedést váltott ki, hogy amint azt a párt megígérte, az árulókat felelősségre vonják, és ez most meg is történt, anélkül, hogy engedtek volna a belső és külső nyomásnak.” Az MSZMP KB Agitációs és propaganda, Adminisztratív, valamint Párt- és tömegszervezetek osztálya által kiadott feljegyzések Nagy Imre és társai perében hozott ítélet társadalmi visszhangjáról, fogadtatásáról tájékoztatnak, elfogultan, a pártállami propaganda torzításával.
A Magyar Szocialista Munkáspárt KB Adminisztratív Osztály jelentése a Nagy Imre és társai ügyében hozott ítélettel kapcsolatos hangulatról
1958. június 18.
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
| Titkos! |
Készült: 6 pld-ban |
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
K. B. Adminisztratív Osztály
Budapest
Tárgy: Jelentés Nagy Imre és társai ügyében hozott ítélettel kapcsolatos hangulatról
Jelentem, hogy Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárás és ítélet nyilvánosságra hozatala meglepte, és váratlanul érintette a személyi állományt.
A közlemény megjelenése napján a hadsereg valamennyi alakulatánál a politikai munkások beszélgetéseket, gyűléseket és politikai tájékoztatókat tartottak.
A személyi állomány többsége a felelősségre vonással egyetértett, sokán már várták azt. A beszélgetéseken és politikai tájékoztatókon a hozzászólók elmondották, hogy a párt és kormány igen helyesen, titokban tartotta meg a tárgyalást, s így megelőzte, hogy a külső és belső ellenség mentőakciót szervezzen. Az ítéletet és az ítéletek végrehajtását a párt és a kormány következetes politikájának tartják. Megelégedést váltott ki, hogy amint azt a párt megígérte, az árulókat felelősségre vonják, és ez most meg is történt, anélkül, hogy engedtek volna a belső és külső nyomásnak. Legtöbben helyesnek tartják az ítélethozatal időpontját is. Olyan vélemények is vannak, hogy erre az időszakra a Kommunista Pártok tisztázták a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége helyzetét és ideológiáját, s ez az ítélet is csak még jobban leleplezi a Ju. K. Sz. revizionizmusát.
A perrel és az ítéletekkel kapcsolatban a személyi állomány körében alapvető tisztázatlan kérdések nincsenek. Kimondottan ellenséges megnyilvánulás csak néhány helyen, egypár főnél fordult elő. Pl.: az R. T. ezrednél két honvéd úgy nyilatkozott, hogy „ezeket biztosan azért akasztották fel, mert okos emberek voltak." A 36. mü. zj-nál [műszaki zászlóalj] Szegedi hdgy [hadnagy] azt mondotta, hogy: „kár volt Nagy Imrét kivégezni, hiszen őt is csak az események sodorták az árulásba."
A fenti kérdésekre a politikai helyettesek a helyszínen válaszoltak.
Az ítélettel kapcsolatban egyes személyek (Tildy, Vásárhelyi és Jánosi) börtönbüntetését a személyi állomány nagy része kevesli, de különösen Kopácsi halálbüntetését várták. Legtöbb helyen kifejtették, hogy az ellenforradalmárok felfegyverzését részben ő végezte el, ugyanakkor kisebb bűncselekményekért is szabtak már ki halálbüntetést. Több helyen kivégzését követelték.
A hadseregben a legtöbb helyen nem tudták, hogy ki volt Dr. Szilágyi József, nem ismerték az ellenforradalom előtti és alatti tevékenységét. Erre a kérdésre a Politikai Csoportfőnökség Tájékoztatási alosztálya - Gyáros László elvtárstól kapott tájékoztatás alapján - a politikai osztályoknak megfelelő választ adott.
Szórványosan előfordult (ZMKA, ETI, Hadtáp szerveknél és a HM közvetlen csapatoknál) az elvtársak részéről olyan kérdés, hogy „miért nem volt nyílt tárgyalás, úgy jobban le lehetett volna őket leplezni".
A politikai munkások részéről felmerült, hogy e kérdésben miért nem kaptak előre tájékoztatást. A párttagság egy része még várja, hogy a K. V. részéről részletesebb tájékoztatást kapnak.
Egyes alakulatoknál (a 7. és 4. gk. löv. ho-nál [gépkocsi lövész hadosztály], valamint a Rákóczi [Katonai] Középiskolán) a tisztek felvették, hogy a disszidált árulókat távollétükben miért nem ítélik el, továbbá, hogy Losonczyt - bár meghalt - is el kellett volna ítélni.
A személyi állomány nagy részét foglalkoztatja, hogy jelenleg mi van Vass Zoltánnal, Rajknéval stb., mi történik ezekkel, hol élnek és további ítélethozatalt vár az áruló katonai vezetőkkel (mint pl. Kovács, Márton stb.).
Tapasztalható a személyi állomány körében, hogy „csemegéznek" az egyes kérdéseken.
Pl:
- felakasztották, vagy agyonlőtték őket?
- kiket hallgattak ki tanúként?
- hogyan halt meg Losonczy a börtönben?
- mikor jöttek, vagy hozták őket haza?
- milyen menedékjogot adott Jugoszlávia nekik, ha ugyanakkor kiadta őket?
Nagy Imre és társai felelősségre vonásával újból felvetődött Rákosi, Gerő és Hegedűs elvtársak felelősségre vonása (RT ezrednél, ETI-nál és a Rákóczi Katonai Középiskolán). Ez azt mutatja, hogy még többen vannak a hadseregben, akik nem tudnak még különbséget tenni a revizionista árulás és a szektás dogmatikus hibák között.
Budapest, 1958. június 18.
Dapsi Károly vörgy.
politikai csoportfőnök
MOL K-KS 288. f. 30/1958/7. 167-169.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 19.
1904
1941
A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább
1956
Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább
1960
Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő