Josip Broz Tito horvát származású politikus, kommunista partizánvezér, a szocialista Jugoszlávia elnöke (*1892)Tovább
Magyar diplomáciai lépések a csehszlovákiai magyarok jogfosztása miatt
1945 tavaszán egy vesztes háború súlyos következményeivel kellett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak megbirkóznia. Az egyébként is nehéz belpolitikai helyzet feszültséggel és aggodalommal telítődött a Csehszlovákiából érkező hírek hatására. A csehszlovák politikusok a magyarok soviniszta és irredenta beállítottságának hangoztatásával igyekezték elérni a magyarság eltávolítását az országból, de a kitelepítéshez továbbra nem kaptak nemzetközi támogatást. Ezért rendeletek sokaságával és azok végrehajtásával akarták a nagyhatalmakat kész tények elé állítani…
Távirat a Külügyminiszterek Tanácsához
A Külügyminiszterek Tanácsának
Párizs
Magyar kormány csehszlovák magyarság ügyében a külügyminiszterek tanácsától meghallgatását kérte. Eme lépésre ama tragikus helyzet felett kétségbeesése késztette, melyben a Csehszlovák Köztársaság déli részében zárt tömbben élő 650 000 főnyi színmagyar lakosság vergődik. A csehszlovák hatóságok az Atlanti Charta és az UNO [ENSZ] egyezségokmány alapelveinek megsértésével, a Nagyhatalmak igazságos döntésének elejét veendő, 1946 januárjában kötött magyar-szlovák(!) lakosságcsere-egyezmény betűjén és szellemén túlmenően legterrorisztikusabb formában értésére adták a magyar lakosságnak, hogy vagy jún. 27-ig, vagy pedig 8 napos határidőn belül, mint magyar anyanyelvű lakos ingatlanát és ingóságait hátrahagyva a magyar határon átteszik. Granatier szlovák telepítésügyi vezető Losoncon kijelentette, hogy kényszerbevallásokkal minden járásban szlovák többséget kell kierőszakolni, hogy az ily módon készült adatokat Párizsba felterjeszthessék." Matiarik, a galántai járási nemzeti bizottság elnöke a demagyarizáló hullám megindulását megelőzően magához hívatta a községi jegyzőket és közölte velük, hogy "utasítása van, miszerint a magyarsággal szemben újabb terrorral kell fellépni, és azt kényszeríteni kell az önkéntes elszlovákosításra."Roszár Dániel, Vizkelet községi magyar lakossal az illetékes szlovák telepítésügyi hivatal közege közölte: "hogy amint annak idején a szlovákok a zsidókat, majd a németeket, úgy most a magyarokat is a kitelepítés előtt előbb gyűjtőtáborokba viszik." Szlovák belügyi biztosság 20 000/I.IV-46 számú rendelete szerint "más" mint szlovák származású személyek is szlováknak vallhatják magukat. A községi biztosok kidoboltatták, hogy a magyar lakosság június 21-22-23-án kinyilváníthatja, vajon hajlandó-e továbbra is magyarsága mellett kitartani, avagy pedig szlováknak jelöli meg magát, és ezáltal mentesül a kitelepítés, vagyonelkobzás s a polgári jogok teljes megfosztása alól. Salgótarján mellett csehszlovák területen élő, magyar bányákba dolgozni átjáró bányászokat felszólították, hogy kitelepülési óhajukat írják alá, különben 10 kg csomaggal, azonnali hatállyal átdobják a határon. A bányászok határátlépési jogosítványát azonnali hatállyal megvonták, a munkaerő elmaradása már napi 400 tonna jóvátételi célt szolgáló szén termelésének kiesését jelenti. A magyar kormány ezúton is felhívja a külügyminiszterek tanácsának figyelmét, hogy a csehszlovák kormány szerződést szegő és embertelen módszereket követő eljárására, mellyel minden további rendezések elébe vágva fait accompli-t akar teremteni.
| Gyöngyösy magyar külügyminiszter |
MOL XIX-J-1-a-24/res.Be.-1946 (Magyar Országos Levéltár-Az államigazgatás felsőbb szervei-Külügyminisztérium-Békeelőkészítő osztály-24/res.Be.1946)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 04.
1980
1982
A Falkland-szigeteki háborúban argentin vadászgépek Exocet rakétával elsüllyesztik a HMS Sheffield brit rombolót (22 ember életét veszti...Tovább
1990
A lett parlament kikiáltja Lettország függetlenségét a Szovjetuniótól.Tovább
1994
Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Béke-Nobel-díjas vezetője szerződést írnak...Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő