Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945-1948 között írt meg.Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Források
Köszönet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA
A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Görög Királyság Budapesti Követségének és az alábbiakat hozza tudomására:
Az utóbbi napokban a görög sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy
a német fasizmussal szembeni ellenállási mozgalom kiemelkedő görög egyéniségének arcképével a Szovjetunióban postai bélyeget bocsátanak ki, s a Görög Kormány a bélyegek megjelenése elleni tiltakozásul és egyben ellenintézkedésként postai bélyeget fog mejelentetni Nagy Imre az 1956. évi magyar ellenforradalom egyik volt és időközben kivégzett vezetője emlékére.A Magyar Népköztársaság athéni követe felkereste Pericles D. Skeferis urat, a Görög Királyság Külügyminisztériumának állandó államtitkárát, hogy tőle hivatalos véleményt kapjon a hír valódiságára vonatkozóan. Skeferis úr a sajtóhíreket megerősítette, s egyúttal kijelentette követünknek, hogy a bélyegek megjelentetése nem jelent a Magyar Népköztársaság ellen irányuló barátságtalan magatartást.
A Magyar Kormány- tekintettel a két ország közötti kölcsönös megbecsülésre- különös figyelemmel vizsgálta meg Skeferis úr kijelentését, s ennek alapján úgy döntött, hogy azt kizárólag a Magyar Kormány elleni barátságtalan megnyilatkozásának tekinti.
E vélemény kialakításakor a Magyar Kormány mindenekelőtt arra volt figyelemmel, hogy a Görög Kormány a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában teljességgel szokatlan és eléggé el nem ítélhető módon más országgal fennálló nézeteltéréseiből kifolyólag a Magyar Népköztársasággal szemben kíván szankciókkal élni, s nem tudni mi okból, olyan nézeteltérésbe vonja be a Magyar Kormányt, melyhez ezideig semmi köze nem volt. A nemzetközi kapcsolatok történetének számos tapasztalata nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes országok közötti vitás kérdések más országokra történő kiterjesztésének ilyen módja mérgezi a nemzetközi együttmuködés légkörét, s nem segíti elő a nemzetközi helyzet enyhülését, melynek szaporodó jeleit az egész világ békeszerető népei örömmel és megelégedéssel támogatják.
A Magyar Kormány fel kívánja hívni továbbá a Görög Kormány figyelmét, hogy az általa kinyomtatásra szánt postabélyegen szereplő Nagy Imrét törvényes magyar bíróság, törvényes bírósági eljárás lefolytatása eredményeként hatályos magyar jogszabályok alapján hazaárulásért és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésére és vezetése miatt ítélte halálra. Nyilvánvaló, hogy minden olyan megnyilatkozás, amely az ismert tények ellenére Nagy Imre személyét bármely formában nyilvánosan népszerusíti, sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását, s a magyar belügyekbe való illetéktelen beavatkozással egyenlő.
A Magyar Kormány a két ország közötti eddigi normális kapcsolatokra alapozva, valamint Skeferis úr azon kijelentéseiből kiindulva, hogy Nagy Imre arcmását ábrázoló bélyegek megjelenése nem kíván bartátságtalan lépés lenni Magyarország iránt, nem feltételezi, hogy a Görög Kormány a bélyegek kiadásával a Magyar Népköztársaságot sértő szándék vezérelte.
A Magyar Kormány erősen reméli, hogy a lépés megtételét téves vagy a helyzet nem eléggé körültekintő vizsgálatának eredményei sugallta, s elvárja, hogy a Görög Kormány jó szándéka bizonyítékaként intézkedéseket tesz a Nagy Imrét ábrázoló postai bélyegek kiadásának megakadályozása érdekében.
GÖRÖG KIRÁLYSÁG KÖVETSÉGÉNEK
Budapest
Budapest, 1969. november 18.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő