Osztályharc – bélyegharc – diplomácia

„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”

Ellenakció

I. sz. Politikai Osztály
Görög referatura
Misur György attaché

423/Bo.-

SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterh.
Várkonyi Péter osztályvezető
Követség
TÜK
Osztály

Feljegyzés

Tárgy: Ellenakciónk a Görögországban
kiadásra kerülő Nagy Imre-
bélyegekkel kapcsolatban.

Itthon lévő athéni követünk, Ráth Károly elvtárs tájékoztatása szerint, szinte teljesen biztosra vehető, hogy a Görög Kormány- tiltakozó jegyzékünk ellenére- kiadja a Nagy Imre képével ellátott postabélyeget. Ezt azóta hírügynökségi jelentések is megerősítették, december 6-banjelölve meg a bélyeg megjelenését. Fentiek miatt szükségesnek látszik, hogy ezzel kapcsolatos további magatartásunkat és megtorló intézkedéseinket kidolgozzuk.

Intézkedéseinket meghatározhatjuk oly módon, hogy tiltakozásunk súlya vagy Magyarországra vagy Görögországra essen. A görög politikai helyzetre való tekintettel, jelen esetben helyesebbnek látszik az utóbbit választani.

A görög kormány ugyanis Hruscsov elvtárs amerikai utazása óta, belső és nemzetközi nyomás alatt áll. Camp David után ugyanis a Görög Kormány közvéleményének változása ellenére, semmilyen tanujelét nem adta annak, hogy az enyhülés szellemét támogatni igyekszik, ellenkezőleg, ebben az időszakban jelentette be, hogy az amerikaiaktól Honest John tipusú rakétákat vásárol, továbbá, hogy a rakéták kezelő-személyzetét Nyugat-Németországban tanítják meg a fegyverek használatára. hasonló képen továbbra is továbbra is elutasító és teljesen merev a Görög kormány álláspontja a balkáni békekonferencia és az atommentes övezet kérdésében.

Ilyen körülmények között a görög haladó és polgári ellenzék is a legutóbbi nemzetgyulési külpolitikai vitában nagyon erősen támadta a kormány külpolitikáját. ezzel egyidejuleg fokozódott a balkáni szocialista országok külpolitikai nyomása is Görögországra, ami egyrészt Joja román miniszterelnökhelyettes athéni látogatásában, másrészt számos román, bolgár és albán hivatalos nyilatkozatban és sajtócikkben nyilvánult meg.

Nyilvánvaló, hogy a Nagy Imre- bélyeg kiadására tett teljesen logikátlan és ügyetlen görög lépés- amit egyébként a görög polgári ellenzéki sajtó is bírált- kitunő alkalom arra, hogy ezt a nyomást fokozzuk, s a görög közvéleményen keresztül kellemetlenségeket okozzunk a Görög Kormánynak.

Ennek alapján az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

  1. A bélyeg megjelenésének napján athéni ügyvivőnk/ vagy amennyiben már visszautazott , akkor követünk/ látogassa meg a görög Külügyminisztérium illetékes vezetőjét és a Magyar Kormány nevében szóban tiltakozzon a Görög Kormány barátságtalan magatartása ellen.
  2. Ezt követőleg Követségünk adjon nyilatkozatot a görög sajtó számára, melyben az eset megtörténte miatt, hivatkozzon az enyhülés szellemére, a két ország közötti jó kapcsolatokra- ezt részletezze- előzetes tiltakozásunkra, s fejezze ki a magyar közvélemény felháborodását.
  3. A bélyeg megjelenésének másnapján a Magyar Kormány szóvivője vagy Magyar Távirati Iroda -illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján- ismertesse az esetet a magyar és külföldi újságírókkal hasonló hangnemben, mint athéni követségünk fenti nyilatkozata.
  4. A magyar sajtóban jelenjen meg 2-3 rövid kommentár a bélyegekkel kapcsolatosan, a Népszabadság egy hosszabb cikkben bírálja a görög kül- és belpolitikát, s e cikkben említse meg a görög politikai foglyok jelenlegi helyzetét is. /A politikai foglyok az utóbbi hetekben kéréseket jutattak el a Magyar Kormányhoz és a Magyar Vöröskereszthez, melyben leírják a görög hatóságok embertelen bánásmódját és támogatást kérnek./
  5. A Magyar Rádió görög nyelvu adásaiban néhány alkalommal közöljön élesebb kommentárokat a görög külpolitikáról.
  6. Ha a megtorló intézkedéseinknek még nagyobb súlyt akarunk adni, alkalmasnak látszik gyujtés indítása a görög politikai foglyok részére. Ezt természetesen össze kell hangolni a Pártközpont véleményével.

Budapest, 1959. december 4.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/2/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/2/1959.)

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő