Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt
| "Szigorúan titkos" 0066650/1 | Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt Követség Athén |
Misur György
A követség tájékoztatására mellékelten megküldöm a Nagy Imre- bélyeg ügyében a görög követséggel lefolyatatott levelezésünk másolatát.
Közlöm a Követséggel, hogy a bélyeg kiadásával kapcsolatos egyik ellenakciónk athéni követségünk sajtónyilatkozata lesz.
Követ elvtárs, visszaérkezése után egy-két nappal rendezzen sajtókonferenciát a Követségen, melyre hívja meg néhány nagyobb görög lap, valamint Athénben dolgozó nemzetközi hírügynökségek képviselőit.
Tájékoztassa a jelenlévőket ügyvivőnknek a görög külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban tett tiltakozásáról. Kissé bővebben ismertesse a magyar-görög kapcsolatokat, a kölcsönös személycseréket, s olvassa fel a mellékelten megküldött nyilatkozatot.
A nyilatkozat szövegét bocsássa az újságírók rendelkezésére francia nyelven.
Az újságírók esetleges kérdései elől Követ elvtárs térjen ki.
A rendelet végrehajtásáról és visszhangjáról folyamatos tájékoztatást kérünk.
Budapest, 1959. december 12.
Boros Róbert
az I. sz. Politikai Osztály
mb. vezetője
Ui: Követ elvtárs közölje a sajtókonferencián, hogy a Magyar Posta minden Nagy Imre- bélyeggel ellátott postai küldeményt visszaküld a feladónak.
SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterhelyettes
A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elitélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg.
Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat, amely meggyőződésünk szerint nem lehet érdeke egyik államnak sem.
Ismeretes, hogy a Magyar Kormány semmiféle okot nem szolgáltatott a Görög Kormány e barátságtalan magatartására. Ilyen körülmények között e lépést csakis azoknak a háborús köröknek az évek során tett és jelenleg is megismétlődő magyarellenes lépéseihez lehet hasonlítani, melyek fő feladatuknak tekintik a békés egymás mellett élés egyre terjedő szellemének visszaszorítását.
Budapest, 1959. december 10.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő