A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Források
Köszönet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA
A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Görög Királyság Budapesti Követségének és az alábbiakat hozza tudomására:
Az utóbbi napokban a görög sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy
a német fasizmussal szembeni ellenállási mozgalom kiemelkedő görög egyéniségének arcképével a Szovjetunióban postai bélyeget bocsátanak ki, s a Görög Kormány a bélyegek megjelenése elleni tiltakozásul és egyben ellenintézkedésként postai bélyeget fog mejelentetni Nagy Imre az 1956. évi magyar ellenforradalom egyik volt és időközben kivégzett vezetője emlékére.A Magyar Népköztársaság athéni követe felkereste Pericles D. Skeferis urat, a Görög Királyság Külügyminisztériumának állandó államtitkárát, hogy tőle hivatalos véleményt kapjon a hír valódiságára vonatkozóan. Skeferis úr a sajtóhíreket megerősítette, s egyúttal kijelentette követünknek, hogy a bélyegek megjelentetése nem jelent a Magyar Népköztársaság ellen irányuló barátságtalan magatartást.
A Magyar Kormány- tekintettel a két ország közötti kölcsönös megbecsülésre- különös figyelemmel vizsgálta meg Skeferis úr kijelentését, s ennek alapján úgy döntött, hogy azt kizárólag a Magyar Kormány elleni barátságtalan megnyilatkozásának tekinti.
E vélemény kialakításakor a Magyar Kormány mindenekelőtt arra volt figyelemmel, hogy a Görög Kormány a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában teljességgel szokatlan és eléggé el nem ítélhető módon más országgal fennálló nézeteltéréseiből kifolyólag a Magyar Népköztársasággal szemben kíván szankciókkal élni, s nem tudni mi okból, olyan nézeteltérésbe vonja be a Magyar Kormányt, melyhez ezideig semmi köze nem volt. A nemzetközi kapcsolatok történetének számos tapasztalata nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes országok közötti vitás kérdések más országokra történő kiterjesztésének ilyen módja mérgezi a nemzetközi együttmuködés légkörét, s nem segíti elő a nemzetközi helyzet enyhülését, melynek szaporodó jeleit az egész világ békeszerető népei örömmel és megelégedéssel támogatják.
A Magyar Kormány fel kívánja hívni továbbá a Görög Kormány figyelmét, hogy az általa kinyomtatásra szánt postabélyegen szereplő Nagy Imrét törvényes magyar bíróság, törvényes bírósági eljárás lefolytatása eredményeként hatályos magyar jogszabályok alapján hazaárulásért és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésére és vezetése miatt ítélte halálra. Nyilvánvaló, hogy minden olyan megnyilatkozás, amely az ismert tények ellenére Nagy Imre személyét bármely formában nyilvánosan népszerusíti, sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását, s a magyar belügyekbe való illetéktelen beavatkozással egyenlő.
A Magyar Kormány a két ország közötti eddigi normális kapcsolatokra alapozva, valamint Skeferis úr azon kijelentéseiből kiindulva, hogy Nagy Imre arcmását ábrázoló bélyegek megjelenése nem kíván bartátságtalan lépés lenni Magyarország iránt, nem feltételezi, hogy a Görög Kormány a bélyegek kiadásával a Magyar Népköztársaságot sértő szándék vezérelte.
A Magyar Kormány erősen reméli, hogy a lépés megtételét téves vagy a helyzet nem eléggé körültekintő vizsgálatának eredményei sugallta, s elvárja, hogy a Görög Kormány jó szándéka bizonyítékaként intézkedéseket tesz a Nagy Imrét ábrázoló postai bélyegek kiadásának megakadályozása érdekében.
GÖRÖG KIRÁLYSÁG KÖVETSÉGÉNEK
Budapest
Budapest, 1969. november 18.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő