A szegedi MKP székházban a KISZ megtartja nyilvános alakuló ülését.Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Ellenakció
I. sz. Politikai Osztály
Görög referatura
Misur György attaché
423/Bo.-
SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterh.
Várkonyi Péter osztályvezető
Követség
TÜK
Osztály
Feljegyzés
Tárgy: Ellenakciónk a Görögországban
kiadásra kerülő Nagy Imre-
bélyegekkel kapcsolatban.
Itthon lévő athéni követünk, Ráth Károly elvtárs tájékoztatása szerint, szinte teljesen biztosra vehető, hogy a Görög Kormány- tiltakozó jegyzékünk ellenére- kiadja a Nagy Imre képével ellátott postabélyeget. Ezt azóta hírügynökségi jelentések is megerősítették, december 6-banjelölve meg a bélyeg megjelenését. Fentiek miatt szükségesnek látszik, hogy ezzel kapcsolatos további magatartásunkat és megtorló intézkedéseinket kidolgozzuk.
Intézkedéseinket meghatározhatjuk oly módon, hogy tiltakozásunk súlya vagy Magyarországra vagy Görögországra essen. A görög politikai helyzetre való tekintettel, jelen esetben helyesebbnek látszik az utóbbit választani.
A görög kormány ugyanis Hruscsov elvtárs amerikai utazása óta, belső és nemzetközi nyomás alatt áll. Camp David után ugyanis a Görög Kormány közvéleményének változása ellenére, semmilyen tanujelét nem adta annak, hogy az enyhülés szellemét támogatni igyekszik, ellenkezőleg, ebben az időszakban jelentette be, hogy az amerikaiaktól Honest John tipusú rakétákat vásárol, továbbá, hogy a rakéták kezelő-személyzetét Nyugat-Németországban tanítják meg a fegyverek használatára. hasonló képen továbbra is továbbra is elutasító és teljesen merev a Görög kormány álláspontja a balkáni békekonferencia és az atommentes övezet kérdésében.
Ilyen körülmények között a görög haladó és polgári ellenzék is a legutóbbi nemzetgyulési külpolitikai vitában nagyon erősen támadta a kormány külpolitikáját. ezzel egyidejuleg fokozódott a balkáni szocialista országok külpolitikai nyomása is Görögországra, ami egyrészt Joja román miniszterelnökhelyettes athéni látogatásában, másrészt számos román, bolgár és albán hivatalos nyilatkozatban és sajtócikkben nyilvánult meg.
Nyilvánvaló, hogy a Nagy Imre- bélyeg kiadására tett teljesen logikátlan és ügyetlen görög lépés- amit egyébként a görög polgári ellenzéki sajtó is bírált- kitunő alkalom arra, hogy ezt a nyomást fokozzuk, s a görög közvéleményen keresztül kellemetlenségeket okozzunk a Görög Kormánynak.
Ennek alapján az alábbi intézkedéseket javasoljuk:
- A bélyeg megjelenésének napján athéni ügyvivőnk/ vagy amennyiben már visszautazott , akkor követünk/ látogassa meg a görög Külügyminisztérium illetékes vezetőjét és a Magyar Kormány nevében szóban tiltakozzon a Görög Kormány barátságtalan magatartása ellen.
- Ezt követőleg Követségünk adjon nyilatkozatot a görög sajtó számára, melyben az eset megtörténte miatt, hivatkozzon az enyhülés szellemére, a két ország közötti jó kapcsolatokra- ezt részletezze- előzetes tiltakozásunkra, s fejezze ki a magyar közvélemény felháborodását.
- A bélyeg megjelenésének másnapján a Magyar Kormány szóvivője vagy Magyar Távirati Iroda -illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján- ismertesse az esetet a magyar és külföldi újságírókkal hasonló hangnemben, mint athéni követségünk fenti nyilatkozata.
- A magyar sajtóban jelenjen meg 2-3 rövid kommentár a bélyegekkel kapcsolatosan, a Népszabadság egy hosszabb cikkben bírálja a görög kül- és belpolitikát, s e cikkben említse meg a görög politikai foglyok jelenlegi helyzetét is. /A politikai foglyok az utóbbi hetekben kéréseket jutattak el a Magyar Kormányhoz és a Magyar Vöröskereszthez, melyben leírják a görög hatóságok embertelen bánásmódját és támogatást kérnek./
- A Magyar Rádió görög nyelvu adásaiban néhány alkalommal közöljön élesebb kommentárokat a görög külpolitikáról.
- Ha a megtorló intézkedéseinknek még nagyobb súlyt akarunk adni, alkalmasnak látszik gyujtés indítása a görög politikai foglyok részére. Ezt természetesen össze kell hangolni a Pártközpont véleményével.
Budapest, 1959. december 4.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/2/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/2/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 20.
1944
1956
Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaságtudományi Egyetemen Széchenyi kör alakult. – Az egyetemek közös vitafórumaként létrejött a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő