Osztályharc – bélyegharc – diplomácia

„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”

Ellenakció

I. sz. Politikai Osztály
Görög referatura
Misur György attaché

423/Bo.-

SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterh.
Várkonyi Péter osztályvezető
Követség
TÜK
Osztály

Feljegyzés

Tárgy: Ellenakciónk a Görögországban
kiadásra kerülő Nagy Imre-
bélyegekkel kapcsolatban.

Itthon lévő athéni követünk, Ráth Károly elvtárs tájékoztatása szerint, szinte teljesen biztosra vehető, hogy a Görög Kormány- tiltakozó jegyzékünk ellenére- kiadja a Nagy Imre képével ellátott postabélyeget. Ezt azóta hírügynökségi jelentések is megerősítették, december 6-banjelölve meg a bélyeg megjelenését. Fentiek miatt szükségesnek látszik, hogy ezzel kapcsolatos további magatartásunkat és megtorló intézkedéseinket kidolgozzuk.

Intézkedéseinket meghatározhatjuk oly módon, hogy tiltakozásunk súlya vagy Magyarországra vagy Görögországra essen. A görög politikai helyzetre való tekintettel, jelen esetben helyesebbnek látszik az utóbbit választani.

A görög kormány ugyanis Hruscsov elvtárs amerikai utazása óta, belső és nemzetközi nyomás alatt áll. Camp David után ugyanis a Görög Kormány közvéleményének változása ellenére, semmilyen tanujelét nem adta annak, hogy az enyhülés szellemét támogatni igyekszik, ellenkezőleg, ebben az időszakban jelentette be, hogy az amerikaiaktól Honest John tipusú rakétákat vásárol, továbbá, hogy a rakéták kezelő-személyzetét Nyugat-Németországban tanítják meg a fegyverek használatára. hasonló képen továbbra is továbbra is elutasító és teljesen merev a Görög kormány álláspontja a balkáni békekonferencia és az atommentes övezet kérdésében.

Ilyen körülmények között a görög haladó és polgári ellenzék is a legutóbbi nemzetgyulési külpolitikai vitában nagyon erősen támadta a kormány külpolitikáját. ezzel egyidejuleg fokozódott a balkáni szocialista országok külpolitikai nyomása is Görögországra, ami egyrészt Joja román miniszterelnökhelyettes athéni látogatásában, másrészt számos román, bolgár és albán hivatalos nyilatkozatban és sajtócikkben nyilvánult meg.

Nyilvánvaló, hogy a Nagy Imre- bélyeg kiadására tett teljesen logikátlan és ügyetlen görög lépés- amit egyébként a görög polgári ellenzéki sajtó is bírált- kitunő alkalom arra, hogy ezt a nyomást fokozzuk, s a görög közvéleményen keresztül kellemetlenségeket okozzunk a Görög Kormánynak.

Ennek alapján az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

  1. A bélyeg megjelenésének napján athéni ügyvivőnk/ vagy amennyiben már visszautazott , akkor követünk/ látogassa meg a görög Külügyminisztérium illetékes vezetőjét és a Magyar Kormány nevében szóban tiltakozzon a Görög Kormány barátságtalan magatartása ellen.
  2. Ezt követőleg Követségünk adjon nyilatkozatot a görög sajtó számára, melyben az eset megtörténte miatt, hivatkozzon az enyhülés szellemére, a két ország közötti jó kapcsolatokra- ezt részletezze- előzetes tiltakozásunkra, s fejezze ki a magyar közvélemény felháborodását.
  3. A bélyeg megjelenésének másnapján a Magyar Kormány szóvivője vagy Magyar Távirati Iroda -illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján- ismertesse az esetet a magyar és külföldi újságírókkal hasonló hangnemben, mint athéni követségünk fenti nyilatkozata.
  4. A magyar sajtóban jelenjen meg 2-3 rövid kommentár a bélyegekkel kapcsolatosan, a Népszabadság egy hosszabb cikkben bírálja a görög kül- és belpolitikát, s e cikkben említse meg a görög politikai foglyok jelenlegi helyzetét is. /A politikai foglyok az utóbbi hetekben kéréseket jutattak el a Magyar Kormányhoz és a Magyar Vöröskereszthez, melyben leírják a görög hatóságok embertelen bánásmódját és támogatást kérnek./
  5. A Magyar Rádió görög nyelvu adásaiban néhány alkalommal közöljön élesebb kommentárokat a görög külpolitikáról.
  6. Ha a megtorló intézkedéseinknek még nagyobb súlyt akarunk adni, alkalmasnak látszik gyujtés indítása a görög politikai foglyok részére. Ezt természetesen össze kell hangolni a Pártközpont véleményével.

Budapest, 1959. december 4.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/2/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/2/1959.)

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő