Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Karamanos görög ideigl. ügyvivő látogatása
I. sz. Politikai Osztály
BOROS RÓBERT
mb. osztályvezető
425/Bo.-
SZIGORÚAN TITKOS
Sík E. miniszter
Puja F. miniszterhelyettes
Szucsné osztályvezetőh.
Athén
TÜK
Osztály
Feljegyzés
Tárgy: Karamanos görög ideigl. ügyvivő
látogatása
Ma délelőtt kérésemre felkeresett Karamanos görög ideigl. ügyvivő, akivel az alábbiakat közöltem:
A Magyar Kormány nagyon sajnálja, hogy Görögországban előzetes hivatalos magyar lépések ellenére kibocsátották a Nagy Imre képével ellátott bélyegeket. A Magyar Kormány e lépést, mint ismeretes, a magyar belügyekbe való beavatkozásnak, barátságtalan magyarellenes lépésnek tekinti, ezért elhatározta, hogy a maga részéről megtorló intézkedéseket fog alkalmazni. Magyar postai szervek utasítást kaptak, hogy a Nagy Imre képével ellátott leveleket és egyéb postai küldeményeket küldjék vissza a feladónak.
Karamanost az ügy láthatólag nagyon kellemetlenül érintette, feszenget a helyén, majd kijelentette, hogy végtelenül sajnálja, amiért ilyen kényes kérdésben neki a magyar kormánnyal és személyesen velem szemben kell állnia, s csak azt tudja mondani, amit annakidején Skeferi külügyminiszterhelyettes mondott athéni követünknek, nevezetesen, hogy a bélyeg kibocsátása nem a magyar kormány ellen irányul, hanem a Szovjetunió elleni megtorló lépés az ott kibocsátott Manolisz Glézosz bélyeg miatt.
Emlékeztettem Karamanost, hogy érvelésüket ismerjük, azonban mint már korábban közöltük-nem fogadhatjuk el. A bélyeg kibocsátását- mondottam- magyarellenes kampány részének kell tekintenünk, amit az is bizonyít, hogy a bélyeg kibocsátása után közvetlenül nagy mennyiségben kaptunk ilyen bélyeggel ellátott leveleket. Utaltam arra, hogy a görög delegátus az ENSZ legutóbbi ülésszakán az úgynevezett magyar kérdésben ellenünk szavazott, míg az elmúlt évben ugyanebben a kérdésben tartózkodott a szavazástól. Ez lépés visszafelé. Elmondottam továbbá, hogy a görög felelős kormányférfiak részéről olyan állítások láttak napvilágot, melyek alkalmasak a Magyarország elleni antipátia felkeltésére. Kérésére megmutattam neki a Messager d'Athenes december 8-i számát, melyben ismertetik Kanellopulos görög miniszterelnökhelyettesnek azon állítását, hogy több európai népi demokratikus országban iskolákon képzik ki az ott élő görögöket Görögország elleni új akciók érdekében, Magyarországon- mondotta Kanellopulos- 2 ilyen iskola létezik. Ilyen iskola- mondottam- Magyarországon nics.
Karamanos e tényekre azzal válaszolt, emlékeztetett az ENSZ-ben történő szavazások esetében szokásos kisebb- nagyobb politikai manőverekre, egyezkedésekre: az iskolákra vonatkozóan pedig kijelentette, hogy az utóbbi néhány évben a görög Belügyminisztérium adatai szerint Bulgáriából és Albániából mintegy ötszáz kémet és szabotőrt dobtak át hozzájuk, akiket ilyen iskolákban képeztek ki.
E kérdésekről nem kívántam vitát indítani, s ezért azzal a megjegyzéssel zártam le, hogy a tények azok tények maradnak, bárhogy is igyekszik őket interpretálni; utaltam arra a furcsa helyzetre , hogy más or4szágokkal fennálló nézeteltéréseiket kiterjesztik a magyar- görög kapcsolatokra.
Karamanos ezek után kijelentette, hogy ő kormányának csak egy tisztviselője, s most hivatalos véleményt nem tud mondani az általam kifejtettekre, mindenesetre annyit mondhat, hogy a Görög Kormány nem viseltetik ellenszenvvel a Magyar Koránnyal szemben, s amit ő tehet az csak annyi, hogy a beszélgetés tartalmáról minél hamarabb informálja a Görög Kormányt, s amint bármilyen válasz érkezik, azt azonnal közli velem.
Elvárjuk- mondottam végül-, hogy a Görög kormány legalább annyit tesz a két ország közötti kapcsolatok érdekében, mint a Magyar Kormány tett és tenni fog a jövőben. Karamanos erre kijelentette, hogy ezt ő is reméli, sőt- mondotta kijavítja magát- ebben biztos is.
A beszélgetés komoly hangnemben 30 percig tartott. Karamanos végig láthatóan kellemetlenül érezte magát, a zavarát alig tudta leplezni.
Budapest, 1959. december 15.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/3/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/3/1959.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő