Moszkvában aláírják a fegyverszüneti megállapodást a szövetséges hatalmak és a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány között.Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg
II. sz. Politikai Osztály
Rác Lajos II.o. tanácsos
osztályvezetőhelyettes
39/II.Pol.
SZIGORÚAN TITKOS
Készült: 8 pld-ban.
1./ Puja min. h.
2./ Tömpéné oszt. vez.
3./ Boros oszt. vez. h.
4./ Nagykövetség Prága
5./ Nagykövetség Berlin
6./ Nagykövetség Varsó
7./ Osztály
8./ TÜK
Feljegyzés
Tárgy: Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg
Mai napon bekérettem Vincze elvtársat, a Csehszlovák Nagykövetség II. titkárát, Mosczenski tanácsost a Lengyel Nagykövetség első beosztottját, Bart titkárt, az NDK Nagykövetség első beosztottját.
- Vincze elvtárssal kb. félórás beszélgetést folytattam.
Bevezetőben tájékoztattam őt a Nagy Imre-bélyeg kibocsátásával kapcsolatos korábbi lépésünkről. Közöltem, hogy az eljárásnak eredménytelen volt, így görög részről a bélyegek kibocsátásra kerülnek. Megkértem őt, közvetítse azt a kérésünket, miszerint ha Csehszlovákiába Görögországból Nagy Imre-bélyeggel ellátott postai küldemény érkezik, küldjék vissza a feladónak.
Vincze közölte, hogy az ügyet ismeri, ezt figyelemmel kísérte.
Kérésünket azonnal továbbítja.
Megítélése szerint azt végrehajtják.Tájékoztattam Vincze elvtársat arról, hogy 1960 I. 11-én magyar-osztrák vagyonjogi albizottsági megbeszélések kezdődnek.
Megígértem neki, hogy a kérdésről annak idején megfelelő információkat fognak kapni.
Vincze elvtárs megköszönte a tájékoztatást. - Mosczenski tanácsost ugyancsak tájékoztattam a Nagy Imre- féle bélyeggel kapcsolatban, kértem őt is továbbítsa kérésünket.
Nevezett nem ismerte az előzményeket, amikor megmagyaráztam, hogy mi az eredője, akkor azt mondta, hogy most már emlékszik, a piros- csíkban olvasta valahol. Megjegyezni kívánom nem volt tudomása arról, hogy mi az előzménye.Aztán feltette a kérdést, hogy kinek a megbízásából történt a közlés. Azt mondtam, hogy természetesen a Külügyminisztérium megbízásából közlöm, amely a kormány álláspontja.
Megígérte, hogy kívánságunkat továbbítja.
A beszélgetés kb. 10 percet tartott. - Bart elvtárs, az NDK első beosztottja, bejelentésemet tudomásul vette, megígérte, hogy soron kívül továbbítja, és leghatározottabban kijelentette, hogy kívánságunkat az NDK postája végre fogja hajtani.
Budapest, 1959. december 15.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/5/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/5/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 20.
1945
1945
Moszkvában a magyar delegáció aláírta a fegyverszüneti szerződést. Ennek 15. pontja értelmében az ideiglenes nemzeti kormány 2529/1945. M....Tovább
1969
A Nemzeti Múzeum kertjében a 17 éves Bauer Sándor tanuló benzinnel lelocsolta magát és két kezében nemzeti zászlókat lengetve, élő...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő