Osztályharc – bélyegharc – diplomácia

„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”

Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg

II. sz. Politikai Osztály
Rác Lajos II.o. tanácsos
osztályvezetőhelyettes

39/II.Pol.

SZIGORÚAN TITKOS
Készült: 8 pld-ban.
1./ Puja min. h.
2./ Tömpéné oszt. vez.
3./ Boros oszt. vez. h.
4./ Nagykövetség Prága
5./ Nagykövetség Berlin
6./ Nagykövetség Varsó
7./ Osztály
8./ TÜK

Feljegyzés

Tárgy: Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg

Mai napon bekérettem Vincze elvtársat, a Csehszlovák Nagykövetség II. titkárát, Mosczenski tanácsost a Lengyel Nagykövetség első beosztottját, Bart titkárt, az NDK Nagykövetség első beosztottját.

  1. Vincze elvtárssal kb. félórás beszélgetést folytattam.
    Bevezetőben tájékoztattam őt a Nagy Imre-bélyeg kibocsátásával kapcsolatos korábbi lépésünkről. Közöltem, hogy az eljárásnak eredménytelen volt, így görög részről a bélyegek kibocsátásra kerülnek. Megkértem őt, közvetítse azt a kérésünket, miszerint ha Csehszlovákiába Görögországból Nagy Imre-bélyeggel ellátott postai küldemény érkezik, küldjék vissza a feladónak.
    Vincze közölte, hogy az ügyet ismeri, ezt figyelemmel kísérte.
    Kérésünket azonnal továbbítja.
    Megítélése szerint azt végrehajtják.

    Tájékoztattam Vincze elvtársat arról, hogy 1960 I. 11-én magyar-osztrák vagyonjogi albizottsági megbeszélések kezdődnek.
    Megígértem neki, hogy a kérdésről annak idején megfelelő információkat fognak kapni.
    Vincze elvtárs megköszönte a tájékoztatást.

  2. Mosczenski tanácsost ugyancsak tájékoztattam a Nagy Imre- féle bélyeggel kapcsolatban, kértem őt is továbbítsa kérésünket.
    Nevezett nem ismerte az előzményeket, amikor megmagyaráztam, hogy mi az eredője, akkor azt mondta, hogy most már emlékszik, a piros- csíkban olvasta valahol. Megjegyezni kívánom nem volt tudomása arról, hogy mi az előzménye.

    Aztán feltette a kérdést, hogy kinek a megbízásából történt a közlés. Azt mondtam, hogy természetesen a Külügyminisztérium megbízásából közlöm, amely a kormány álláspontja.
    Megígérte, hogy kívánságunkat továbbítja.
    A beszélgetés kb. 10 percet tartott.

  3. Bart elvtárs, az NDK első beosztottja, bejelentésemet tudomásul vette, megígérte, hogy soron kívül továbbítja, és leghatározottabban kijelentette, hogy kívánságunkat az NDK postája végre fogja hajtani.

Budapest, 1959. december 15.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/5/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/5/1959.)

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő