Osztályharc – bélyegharc – diplomácia

„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”

Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg

II. sz. Politikai Osztály
Rác Lajos II.o. tanácsos
osztályvezetőhelyettes

39/II.Pol.

SZIGORÚAN TITKOS
Készült: 8 pld-ban.
1./ Puja min. h.
2./ Tömpéné oszt. vez.
3./ Boros oszt. vez. h.
4./ Nagykövetség Prága
5./ Nagykövetség Berlin
6./ Nagykövetség Varsó
7./ Osztály
8./ TÜK

Feljegyzés

Tárgy: Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg

Mai napon bekérettem Vincze elvtársat, a Csehszlovák Nagykövetség II. titkárát, Mosczenski tanácsost a Lengyel Nagykövetség első beosztottját, Bart titkárt, az NDK Nagykövetség első beosztottját.

  1. Vincze elvtárssal kb. félórás beszélgetést folytattam.
    Bevezetőben tájékoztattam őt a Nagy Imre-bélyeg kibocsátásával kapcsolatos korábbi lépésünkről. Közöltem, hogy az eljárásnak eredménytelen volt, így görög részről a bélyegek kibocsátásra kerülnek. Megkértem őt, közvetítse azt a kérésünket, miszerint ha Csehszlovákiába Görögországból Nagy Imre-bélyeggel ellátott postai küldemény érkezik, küldjék vissza a feladónak.
    Vincze közölte, hogy az ügyet ismeri, ezt figyelemmel kísérte.
    Kérésünket azonnal továbbítja.
    Megítélése szerint azt végrehajtják.

    Tájékoztattam Vincze elvtársat arról, hogy 1960 I. 11-én magyar-osztrák vagyonjogi albizottsági megbeszélések kezdődnek.
    Megígértem neki, hogy a kérdésről annak idején megfelelő információkat fognak kapni.
    Vincze elvtárs megköszönte a tájékoztatást.

  2. Mosczenski tanácsost ugyancsak tájékoztattam a Nagy Imre- féle bélyeggel kapcsolatban, kértem őt is továbbítsa kérésünket.
    Nevezett nem ismerte az előzményeket, amikor megmagyaráztam, hogy mi az eredője, akkor azt mondta, hogy most már emlékszik, a piros- csíkban olvasta valahol. Megjegyezni kívánom nem volt tudomása arról, hogy mi az előzménye.

    Aztán feltette a kérdést, hogy kinek a megbízásából történt a közlés. Azt mondtam, hogy természetesen a Külügyminisztérium megbízásából közlöm, amely a kormány álláspontja.
    Megígérte, hogy kívánságunkat továbbítja.
    A beszélgetés kb. 10 percet tartott.

  3. Bart elvtárs, az NDK első beosztottja, bejelentésemet tudomásul vette, megígérte, hogy soron kívül továbbítja, és leghatározottabban kijelentette, hogy kívánságunkat az NDK postája végre fogja hajtani.

Budapest, 1959. december 15.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/5/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/5/1959.)

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő