A Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) feldarabolása

1948-1949

Az 1948-1949 folyamán lezajlott vállalati profilírozás során a feldarabolás sorsára jutott az 1944 előtti legnagyobb állami tulajdonban lévő, széles vertikumú nehézipari nagyvállalat, a Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) is. Az alábbi források erre a folyamatra nyújtanak betekintést, jelezve, hogy a korabeli intézkedések nem az ésszerűség kívánalmainak megfelelően születtek, hanem a kommunista hatalom a szovjet mintát vette alapul.

2.

2. A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak vezérigazgatóságának körrendelete

1948. október 5.

 

64405/1948

50. sz. KÖRRENDELET

 

A Nehézipari Központ vezérigazgatóságának előterjesztése alapján az 1948:XXXVII. t.c. értelmében a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak-ból három nemzeti vállalat alakul:

 

Budapesti gépgyárból:           "MÁVAG MOZDONY ÉS GÉPGYÁR NV"

Diósgyőri C gyárból:              "MÁVAG DIÓSGYŐRI KOHÁSZATI ÜZEMEK NV"

Diósgyőri D gyárból:             "MÁVAG GÉPGYÁR NV"

 

A nemzeti vállalattá alakulással kapcsolatban a MÁVAG vagyonának felosztása akként történik, hogy a gyárak területén lévő, illetve a gyárak üzemköréhez tartozó vagyontárgyak egyedileg kerülnek szétosztásra. A MÁVAG-nak a diósgyőri gyárakban lévő vagyontárgyai közül a közös rendeltetésű és használatú vagyontárgyak tulajdona akként oszlik meg, hogy

C gyárat 60%

D gyárat 40%

illeti meg. E vagyontárgyak használati aránya a f. é. október 1-i dolgozó létszám figyelembevételével állapítandó meg. Az így megállapított arány határozza meg a közös vagyontárgyak fenntartási költségeit és az egyes gyárak ennek az aránynak megfelelően jogosultak a közös vagyontárgyak használatára. Az 1949. valamint az ezt követő évekre a használati arány megállapításánál mindenkor az előző naptári év átlagos dolgozói létszámának arányát kell alapul venni. A lakóteleppel összefüggő költségek szétosztásánál az egyes gyárak alkalmazottai által ténylegesen használt szobák számának arányát kell alapul venni, melynek figyelembevételével ez idő szerint,

C gyárra 68%

D gyárra 32% esik.

A közös vagyontárgyak kezelését a 7./ pontban említett közös szervként működő szociális osztály látja el.

Az egyes gyárak között egyedileg szét nem osztható vagyontárgyak /: ideértve a követeléseket és tartozásokat is :/ tekintetében a tulajdoni arány a következő:

B gyár 30%

C gyár 54%

D gyár 16%

Ez az arány irányadó a MÁVAG igazgatóságánál nyugdíjazott, vagy kegydíjazott alkalmazottak nyug- és kegydíj terheinek szétosztására vonatkozóan is.

A diósgyőri gyárak nyugdíjasaival, keddíjasaival és járadékosaival kapcsolatos terhek a C és D gyár között 70-30% arányban oszlanak meg.

Az igazgatósági nyugdíjak, stb. folyósítását, mint közös szerv, a B gyári nyugdíj számfejtőség, a diósgyőri nyugdíjak, stb. folyósítását pedig, mint közös szerv a C gyári nyugdíj számfejtőség végzi.

A MÁVAG-tól leváló vagyontárgyakhoz fűződő nyugdíj, stb. terhek az átvevő nemzeti vállalatot terhelik, a folyósítás azonban a személyi és dologi kiadások felszámítása mellett, a B gyári, illetőleg a C gyári nyugdíjszámfejtőség feladata.

Az átalakulás során jogutódként kijelölt, budapesti B gyárból alakítandó „MÁVAG MOZDONY ÉS GÉPGYÁR NV" gondoskodik fenti arányban megosztott követelések behajtásáról, illetve a tartozások kifizetéséről. A behajtott követeléseket, valamint a kifizetett tartozásokat havonként egyszer szétosztja az aránynak megfelelően a MÁVAG-ból alakítandó 3 nemzeti vállalat között.

Mindaddig, amíg az új nemzeti vállalatok a cégjegyzékbe való bejegyzéssel meg nem alakulnak (1948:XXXVII. t.c. 13. szakasz) a nemzeti vállalattá alakítandó budapesti gépgyár, diósgyőri C gyár és diósgyőri D gyár f[olyó] é[v] október hó 1-től kezdődően a MÁVAG eddigi cége alatt, a vezérigazgatóság irányítása mellett, egyébként azonban mint önálló gazdasági egységek működnek.

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő