Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
A Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) feldarabolása
1948-1949
Az 1948-1949 folyamán lezajlott vállalati profilírozás során a feldarabolás sorsára jutott az 1944 előtti legnagyobb állami tulajdonban lévő, széles vertikumú nehézipari nagyvállalat, a Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) is. Az alábbi források erre a folyamatra nyújtanak betekintést, jelezve, hogy a korabeli intézkedések nem az ésszerűség kívánalmainak megfelelően születtek, hanem a kommunista hatalom a szovjet mintát vette alapul.
Források
1. A Nehézipari Központ Jogügyi osztályának levele a vezérigazgatóságoz
1948. augusztus 13.
NEHÉZIPARI KÖZPONT
JOGÜGYI OSZTÁLY Budapest, 1948. augusztus 13.
V. Szent István krt. 12.
Vezérigazgatóság,
Sebestyén János h. vezérigazgató úr kezeihez
Budapest
V. Nándor-u. 36.
Tárgy: A NIK kötelékébe tartozó vállalatok nemzeti
vállalatokká átalakítása
A tárgyrovatban jelzett ügyben f. hó 9-én az iparügyi minisztérium üzemgazdasági osztályához intézett javaslattal kapcsolatban f. hó 12-én tárgyalást folytattunk dr. Világhy Miklós min. tanácsossal az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetőjével.
Dr. Világhy tudomásul vette, hogy a Vezérigazgatóság Jogi Osztályunkat bízta meg a kötelékünkbe tartozó vállalatoknak nemzeti vállalatokká átalakításával kapcsolatos munkák irányításával, illetőleg elvégzésével. A Vezérigazgatóság megbízása folytán az alábbi intézkedéseket tettük:
A f. hó 11-én megtartott osztályértekezleten kijelöltük azokat a felelős előadókat, akiknek kötelessége, hogy Üzemgazdasági-, Revizori-, Pénzügyi- és Műszaki Főosztályainkkal haladéktalanul érintkezésbe lépve az új szervezet létesítéséhez szükséges minden munka a vagyonállapotnak /mérleg, leltár, vagyonfelosztás, stb./ f. évi október 1-vel történő meghatározása mellett sürgősen elvégezhető legyen. A felelős előadók vállalatonként a következők:
Ganz és Tsa. Rt. Dr. Fésűs József
Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Dr. Pethő Ádámné és Dr. Quirin L.
Vasötvözetgyár Dr. Quirin Lajos
Hazai Gépkereskedelmi Rt. Dr. Timár István
Schopper J. G. Rt. Dr. Tüttő József
Vasközpont Dr. Barakonyi István
Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. Dr. Spett Béla
Uhri Testvérek Dr. Szélyes Sándor
Hubert és Sigmund Dr. Tóth Géza
Láng Gépgyár Dr. Fésűs József
Röck Gépgyár Dr. Quirin Lajos
Ikarus Dr. Szélyes Sándor
Szalkay, Szabó és Mátéffy Dr. Boros László
WM Labor és Helyreállítási Kft. Dr. Urvölgyi László
Globusok Dr. Boros László
Mávag Dr. Varjasi Béla
Jelentésünkkel egyidejűen az említett főosztályokat a munkák folyamatbavételéről az augusztus 9-i javaslat másolati példányainak megküldése mellett értesítettük.
Dr. Bakoss dr. Varjasi
Jelzet: MOL 1558 1911. doboz, Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.
Magyar Országos Levéltár M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő