A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
A Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) feldarabolása
1948-1949
Az 1948-1949 folyamán lezajlott vállalati profilírozás során a feldarabolás sorsára jutott az 1944 előtti legnagyobb állami tulajdonban lévő, széles vertikumú nehézipari nagyvállalat, a Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) is. Az alábbi források erre a folyamatra nyújtanak betekintést, jelezve, hogy a korabeli intézkedések nem az ésszerűség kívánalmainak megfelelően születtek, hanem a kommunista hatalom a szovjet mintát vette alapul.
Források
1. A Nehézipari Központ Jogügyi osztályának levele a vezérigazgatóságoz
1948. augusztus 13.
NEHÉZIPARI KÖZPONT
JOGÜGYI OSZTÁLY Budapest, 1948. augusztus 13.
V. Szent István krt. 12.
Vezérigazgatóság,
Sebestyén János h. vezérigazgató úr kezeihez
Budapest
V. Nándor-u. 36.
Tárgy: A NIK kötelékébe tartozó vállalatok nemzeti
vállalatokká átalakítása
A tárgyrovatban jelzett ügyben f. hó 9-én az iparügyi minisztérium üzemgazdasági osztályához intézett javaslattal kapcsolatban f. hó 12-én tárgyalást folytattunk dr. Világhy Miklós min. tanácsossal az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetőjével.
Dr. Világhy tudomásul vette, hogy a Vezérigazgatóság Jogi Osztályunkat bízta meg a kötelékünkbe tartozó vállalatoknak nemzeti vállalatokká átalakításával kapcsolatos munkák irányításával, illetőleg elvégzésével. A Vezérigazgatóság megbízása folytán az alábbi intézkedéseket tettük:
A f. hó 11-én megtartott osztályértekezleten kijelöltük azokat a felelős előadókat, akiknek kötelessége, hogy Üzemgazdasági-, Revizori-, Pénzügyi- és Műszaki Főosztályainkkal haladéktalanul érintkezésbe lépve az új szervezet létesítéséhez szükséges minden munka a vagyonállapotnak /mérleg, leltár, vagyonfelosztás, stb./ f. évi október 1-vel történő meghatározása mellett sürgősen elvégezhető legyen. A felelős előadók vállalatonként a következők:
Ganz és Tsa. Rt. Dr. Fésűs József
Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Dr. Pethő Ádámné és Dr. Quirin L.
Vasötvözetgyár Dr. Quirin Lajos
Hazai Gépkereskedelmi Rt. Dr. Timár István
Schopper J. G. Rt. Dr. Tüttő József
Vasközpont Dr. Barakonyi István
Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. Dr. Spett Béla
Uhri Testvérek Dr. Szélyes Sándor
Hubert és Sigmund Dr. Tóth Géza
Láng Gépgyár Dr. Fésűs József
Röck Gépgyár Dr. Quirin Lajos
Ikarus Dr. Szélyes Sándor
Szalkay, Szabó és Mátéffy Dr. Boros László
WM Labor és Helyreállítási Kft. Dr. Urvölgyi László
Globusok Dr. Boros László
Mávag Dr. Varjasi Béla
Jelentésünkkel egyidejűen az említett főosztályokat a munkák folyamatbavételéről az augusztus 9-i javaslat másolati példányainak megküldése mellett értesítettük.
Dr. Bakoss dr. Varjasi
Jelzet: MOL 1558 1911. doboz, Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.
Magyar Országos Levéltár M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő