A Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) feldarabolása

1948-1949

Az 1948-1949 folyamán lezajlott vállalati profilírozás során a feldarabolás sorsára jutott az 1944 előtti legnagyobb állami tulajdonban lévő, széles vertikumú nehézipari nagyvállalat, a Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) is. Az alábbi források erre a folyamatra nyújtanak betekintést, jelezve, hogy a korabeli intézkedések nem az ésszerűség kívánalmainak megfelelően születtek, hanem a kommunista hatalom a szovjet mintát vette alapul.

Az egyes gyárakból alakítandó nemzeti vállalatok eredményes működésének biztosítása céljából az alábbiakat rendelem el.

1./ A vezérigazgatóság működése az egyes gyáraknak nemzeti vállalatokká alakulásával szűnik meg. A vezérigazgatóságnál szolgálatot teljesítő alkalmazottak új szolgálati beosztására vonatkozóan az 52. sz. körrendeletem intézkedik. A vezérigazgatósági osztályok munkaköre tekintetében külön intézkedem.

2./ F. é. október 1.-vel a diósgyőri D gyárban a /alatt idemellékelt táblázat szerint új osztályok felállítását, illetőleg a már megszervezett osztályok további kifejlesztését rendelem el. Az egyes osztálymegnevezések mellett az osztályok tervezett létszáma szerepel. Az osztály jelzéseket a gyárigazgatóság állapítsa meg.

További intézkedésig a C és D gyárak

beszerzési

beérkező számla ellenőrzési

eladási és számlázási, valamint

pénzügyi, kereskedelmi könyvelési és folyósítási

külön-külön működő osztályai, illetve részlegei Budapesten maradnak. Az itt szolgálatot teljesítő alkalmazottak C, illetőleg D gyár létszámába tartoznak. A pénzügyi, kereskedelmi könyvelési és folyósítási osztályoknak, illetve részlegeknek a C illetőleg D gyárakhoz történő átköltöztetése a legsürgősebben végrehajtandó feladat.

3./ A 2./ pont szerint felállított osztályok vezetőinek végleges kijelöléséig a b./ alatt sorolt melléklet az osztályok számszerinti sorrendjében sorolja fel az alkalmazottakat, akiket az osztályok teljes megszervezésével, jelen körrendeletemmel megbízok. A megbízott alkalmazottak felelősek azért, hogy az osztályok a feladatkörükbe utalt ügyeket f. é. október hó 1.-től kezdődően zavartalanul ellássák. A megbízott személyek munkáját az általam kijelölt vezérigazgatósági szakfelelősök (lásd: b./ melléklet) irányítják és támogatják.

4./ A diósgyőri C gyárból a diósgyőri D gyárba áthelyezett alkalmazottak névsorát a beosztási helyét a 143. sz. gyárigazgatói körrendelet tartalmazza. Az egyes osztályok működéséhez további személyzet biztosítása iránt, az indokolt szükségletnek megfelelő mértékben, intézkedem.

5./ A diósgyőri C és D gyári osztályoknak - a körülményeknek megfelelő - elhelyezése a C és D gyári gyárigazgatók hatáskörébe tartozik.

6./ Mindaddig, amíg igénylésük alapján a legszükségesebb irodaberendezési tárgyak beszerzése meg nem történik, a diósgyőri C és D gyár, valamint a gyárakon belül az egyes osztályok, kölcsönösen segítsék ki egymást. Elrendelem, hogy az áthelyezett alkalmazottak irodai berendezési és felszerelési tárgyaikat vigyék magukkal.

7./ További intézkedésig mindhárom gyárra kiterjedő hatáskörrel rendelkeznek, ennélfogva mindhárom gyár által közösen fenntartott szerveknek tekintendők:

B gyár, mint a MÁVAG jogutódja, a közös követelések és kötelezettségek liquidálására,

a vezérigazgatóságtól leváló jóvátételi részleg, valamint a B gyárnál szervezett

deviza,

tarifa,

árnyilvántartó és felszabadító csoport,

transit raktár,

igazgatósági nyugdíjasok és kegydíjasos számfejtősége.

 

C és D gyárra kiterjedő hatáskörrel tehát a két gyár által közösen fenntartott szervek működnek a C gyárnál szervezett

nyugdíj számfejtőség,

szállítási osztály,

energia osztály,

szociálisosztály és lakótelep gondnokság,

Hollerith csoport,

géptávíró.

A C gyári szállítási osztály látja el a D gyár összes gyáron kívüli vasúti-szállítási és fuvarozási ügyeit, C gyár végzi továbbá a D gyári árufeladást, az érkező áru átvételt, valamint a vámkezelést.

A D gyári energia központ közös műszaki vezetés és irányítás alatt áll.

A C gyári szociális osztály intézi mindkét gyárra kiterjedő hatáskörrel a közös rendeltetésű szociális, kulturális és sport létesítmények, valamint a lakótelep kezelését. A D gyár érdekeinek megfelelő képviseletet a D gyár létszámához tartozó, és egyébként a C gyári szociális osztályhoz kirendelt alkalmazott látja el.

8./ A 7./ pontban felsorolt felelős szervek működésével kapcsolatban a gyárigazgatók egymással egyetértve f. é. október hó 18-ig az alábbi kérdéseket részletesen szabályozó javaslataikat tegyék meg, amelyek jóváhagyásommal az egyes gyárak közötti elszámolás, az egyes gyárak nemzeti vállalatokká átalakulása után pedig a nemzeti vállalatok közötti megállapodás alapjául szolgálnak.

A C gyári szállítási osztály mily feltételek mellett látja el a 7./ pont szerint a D gyár részére végzendő munkákat.

A vasúti gördülő anyag, valamint a közúti járművek és gőzdaruk tulajdonjoga mikép[pen] oszlik meg a C és D gyár között. A D gyár tulajdonába adott vasúti gördülő anyag, stb. karbantartása és javítása miként történik.

C gyári energia osztály. A javaslat terjedjen ki arra, hogy a két energia központ által termelt áram mennyiség a gazdasági szempontokra figyelemmel kialakítandó, mily átlagos egységáron kerül elszámolásra a két gyár között. Az egységes műszaki irányítás miként biztosítható.

A többi közös részleggel kapcsolatban megállapítandó, hogy az egyes gyárakat a személyi- és dologi kiadásoknak mily része terheli. A diósgyőri C és D gyár Budapesten működő részlegei által használt helyiségek költségeit meg kell állapítani.

A gyárigazgatók a javaslatok megtételénél a kijelölt szakfelelősök észrevételeit vegyék figyelembe.

9./ A diósgyőri közös vagyontárgyak kezelésével és használatával kapcsolatban felmerült kérdéseket külön bizottság intézi, amelynek egy-egy tagját a C gyár igazgatója, Üzemi Bizottsága, valamint a D gyár igazgatója és Üzemi Bizottsága küld ki. A bizottság megszervezését elrendelem. Szavazat egyenlőség esetében a vitás kérdések döntés végett a NIK-hez, illetőleg - megalakulás után - Nehézipari Igazgatósághoz terjesztendők fel.

10./ A MÁVAG egyes gyárai között szoros cooperáció fenntartása érdekében bizottság megszervezését rendelem el, melynek tagjai:

B gyár részéről: Czakó Lajos és Dékány László

C "       "          : Klausz Lajos, Szaniszló Imre

D "       "          : Szilágyi Levente, Kosviczky Géza

és az egyes gyárak kereskedelmi igazgatói.

A cooperációs bizottság, további intézkedésig, vezetésem alatt működik.

11./ A D gyárnál megalakuló osztályok ügyvitelére nézve, továbbiakig, általában a C gyár vonatkozó osztályainak eddigi ügyviteli rendje az irányadó.

12./ A MÁVAG vezérigazgatóságánál és gyárainál az ügyirat aláírási, bankdispoziciói, utalványozási és csekkaláírási jogkör szabályozás tárgyában f. é. május 26-án kiadott 2. számú körrendeletem további intézkedésig hatályban marad, az alábbi módosításokkal:

Csekkaláírási jogkörrel felruházott pénztári tisztviselők jelenleg a következők:

B gyár

I. Tölgyesi József,                  II. Laczkó János,

I. Imecs Károly,                     II. Keresztély László

C gyár

I. Haraszti Károly,                  II. Papp József,

I. Köves Imre,                        II. Balázs István

D gyár

I. Réthy József,                      II, Papp Barna,

I. Kiszely Árpád                     II. Jónás Béla

Egyidejűleg felhívom az összes alkalmazottakat a hivatkozott és aláírási jogkört szabályozó 2. sz. körrendeletemben foglalt rendelkezések, fegyelmi vétség terhe melletti, pontos betartására.

13./ Az egyes gyárak között folyamatban lévő megrendelések mikénti elszámolására vonatkozóan nem a számlázás, hanem a leszállítás időpontja az irányadó. Ennek megfelelően az új nemzeti vállalatok cégének bejegyzése, vagyis a jogi értelemben vett megalakulás előtt leszállított megrendelések társgyári megrendelésként számoltatnak el, az azután leszállított megrendelések pedig a NIK vállalatok egymás közötti elszámolására vonatkozó rendelkezések szerint kezelendők.

A jelen rendeletemben foglaltak végrehajtásáról október hó 18-ig bezárólag a gyárigazgatóktól jelentést kérek. A végrehajtás során felmerülő részletkérdéseket a gyárigazgatók a kijelölt szakfelelősökkel tárgyalják le, és saját hatáskörükben végre nem hajtott kérdések megoldására részletes javaslatot terjesszenek elém, dr. Berczik vállalati felelős útján.

Jelen rendeletem végrehajtásánál szem előtt kell tartani, hogy a három gyár önálló gazdasági egységkénti működése minden körülmények között megvalósítandó és az esetleges nehézségeket feltétlenül el kell hárítani. Elvárom tehát, hogy a cél mielőbbi sikeres elérhetését mind alkalmazott teljes munkaerejével támogatja és biztosítja.

 

                                                           MAGYAR ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK

 

Budapest, 1948. október 5.                                                              (Florek Gyula)

/Ks.                                                                                                   vezérigazgató

 

KAPJÁK:

V és B egyszámjegyű vezetői,

Di kirendeltség vezetője, tudomásulvétellel,

intézkedés és illetékesekkel leendő láttamozás

céljából.

 

Jelzet: MOL 1558 1911. doboz. Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.

Magyar országos Levéltár, M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.

Ezen a napon történt július 30.

1919

Román csapatok átkelnek a Tiszán, és megindulnak Budapest felé. Két nap múlva elbukik a Magyar Tanácsköztársaság.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők