Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

4.

Erdős feljegyzése az Iparügyi Minisztériumban folytatott tárgyalásairól

1945. május 26.

Feljegyzés

 

a kispesti üzem által munkabérek kifizetésére f. év 18-án már felvett, 3 millió P. valamint még felveendő további 3 millió P. tárgyában:

 

- : -

 

Szakasics Antal iparügyi min. osztályfőnök ma délelőtt erősen kapacitált, hogy írjam alá a nyugtát. Tárgyilagossággal és mint Gestapó fogolytársam, nagy jóindulattal kezeli az ügyet, és ezt kifejezetten hangsúlyozta is.

Előadta, hogy a munkások - mert hiszen nem tehetnek egyebet - azt a javaslatot tették, hogy az Iparügyi Minisztérium nevezzen ki „vállalatvezetőt", aki majd aláírja utólag a már felvett 3 millió P. nyugtáját, és aláírja a kiutalásra kerülő további 3 millió P. nyugtáját is.

Hangsúlyoztam az osztályfőnök úr előtt, hogy elvégre mindent meg lehet tenni, lehet vállalatvezetőt is kirendelni, csak éppen megsértjük a törvényt, egyébként ez a körülmény sem indít arra, hogy a nyugtákat aláírjam.

Még egyszer elmondtam a tényállást, amelyet egyébként az osztályfőnök úr ismert. Azt válaszolta csak, hogy mi volna a teendő? A munkások tényleg nem kapják meg a bérüket, mert az orosz nem fizet. Most már 4 heti a bérhátralék és 3200 munkást mégsem lehet nyugtalanságban tartani. Az oroszt nem kényszeríthetik a fizetésre, mert hiszen a Fegyverszüneti Szerződés keretében tulajdonképpen mi vagyunk minden szolgáltatásra kötelezve. Azt válaszoltam, hogy ha olyan nagy együttérzést tanúsít a munkásság érdekeivel, amelyet egyébként megértek, mert hiszen magam is igen nagy érdeklődéssel figyelem a kérdést, úgy miért szükséges, hogy a H.S.C.S. terhére utalják ki ezt az összeget?

Egyszerűbb lenne, mondtam, ha az Iparügyi Minisztérium, a megvédelmezni kívánt munkásság érdekeire való tekintettel, a munkásságnak, mint kollektív testületnek, közvetlenül adná a kölcsönt, amelyet vagy visszafizetnek, ha az oroszoktól mégis megkapják utólag a bért, vagy pedig ennek az összegnek mikénti sorsáról másképpen kell gondoskodni. Minden esetre, hangsúlyoztam, ez a Minisztérium hatásköre most. Ez azonban biztos, hogy ezek a munkabérek - figyelemmel a Fegyverszüneti feltételekre - a kollektív társadalom kötelezettsége, de semmiképpen sem hárítható át a H.S.C.S.-re, mint az üzem tulajdonosára.

Az osztályfőnök úr végül is annyit mondott csak, hogy gondolkodnia kell a megoldáson, de arra kért, hogy tegyem magam is konszideráció tárgyává álláspontomat, amelynek keretében, még sokat jelentően, annyit is mondott, hogy a fenti célokra folyósítható hitel felvételének kár olyan nagy jelentőséget tulajdonítani!

 

Budapest, 1945. május 26.                                                               Erdős s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 15.

1914

Megnyitják a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő