Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Feljegyzés az üzem átadásával kapcsolatos megbeszélésről
1945. szeptember 12.
Feljegyzés
a Hofherr-Schrantz gyárban VIII. 15 [ceruzával átjavítva: IX. 11.]-én tartott megbeszélésről
A megbeszélésen jelen voltak:
a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről:
Makarov alezredes
Cserkasszi őrnagy
a gyár katonai parancsnoksása részéről:
Petrovszky alezredes
a Magyar Iparügyi Minisztérium részéről:
Csűrös miniszteri tanácsos
Erdős főmérnök
a Hofherr-Schrantz r.t. részéről:
Erdős vezérigazgató
Dr. Berczik h. vezérigazgató
Beredi üzemfőnök
a Hofherr-Schrantz gyár üzemi bizottsága részéről:
Zsofinyecz elnök
Murai alelnök
Balogh
Kleinné
Molnár
Petrovics
Schwartzbüchler üzemi bizottsági tagok.
A megbeszélésen megállapodás jött létre a Hofherr-Schrantz r.t. kispesti gyártelepének az oroszok által való átadása, illetve a magyar igazgatóság részére való átvevése ügyében.
A megállapodás főbb pontjai a következők:
1.) A 96192. sz. orosz alakulat a gyárnak a mellékelt vázlaton kijelölt és kerítéssel elkerítendő területére költözik, a gyárnak többi részét teljes egészében és szabad használatra átadja a gyár tulajdonosainak.
Az alakulat részére kijelölt gyárrészlet igénybevételének időtartalma kb. 1 hét múlva fog eldőlni. Ha az alakulat marad esetleg 1-2 hónapig, akkor az elkerített rész területére eső motorszerelde gépeiről és berendezéseiről pontos leltárt készítünk, amelyek alapján az alakulat azokat megőrzi.
A gyárnak azokat a műhely ajtóit, amelyek az alakulat által igénybe vett területre nyílnak, lezárják.
A szállítási osztály alagsora teljes egészében a törzsgyárhoz tartozik, éppen így az alkatrész-raktárnak a jelenlegi, emeleti helyisége is, amellyel azonban csak az alagsoron át (lépcsőn, vagy liften) lehet közlekedni.
2.) Csütörtök, péntek, szombaton általában munkaszünet van, amelyet azonban az alakulat a munkavállalóknak a szokásos munkaidőnek megfelelő mértékben megfizet. Éppúgy megfizeti a törvényes fizetett szabadságnak az alakulat részére dolgozott idő alapján esedékes részét.
3.) Az alakulat azokat a munkásokat és tisztviselőket, akiket alkalmazott - ha a Hofherr-Schrantz r.t. nem akarja őket tovább alkalmazni - a törvény által előírt keretek között elbocsájtja, és kielégíti.
4.) A Hofherr-Schrantz r.t. által átvett műhelyekben elfekvő, az alakulat által gyártásba vett félkész gyártmányok befejezéséről, illetve ennek feltételéről az alakulat néhány napon belül nyilatkozni fog.
5.) Az alakulat részére fenntartott területen kívül eső összes műhelyek, irodahelyiségek és raktárak felett f. hó 17-től kezdve a Hofherr-Schrantz r.t. szabadon rendelkezhet.
Kispest, 1945. szeptember 12.
Be/HO Beredi [kézi aláírás]
1 db melléklet
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő