A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
(1945. január-szeptember)
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Feljegyzés az üzem átadásával kapcsolatos megbeszélésről
1945. szeptember 12.
Feljegyzés
a Hofherr-Schrantz gyárban VIII. 15 [ceruzával átjavítva: IX. 11.]-én tartott megbeszélésről
A megbeszélésen jelen voltak:
a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről:
Makarov alezredes
Cserkasszi őrnagy
a gyár katonai parancsnoksása részéről:
Petrovszky alezredes
a Magyar Iparügyi Minisztérium részéről:
Csűrös miniszteri tanácsos
Erdős főmérnök
a Hofherr-Schrantz r.t. részéről:
Erdős vezérigazgató
Dr. Berczik h. vezérigazgató
Beredi üzemfőnök
a Hofherr-Schrantz gyár üzemi bizottsága részéről:
Zsofinyecz elnök
Murai alelnök
Balogh
Kleinné
Molnár
Petrovics
Schwartzbüchler üzemi bizottsági tagok.
A megbeszélésen megállapodás jött létre a Hofherr-Schrantz r.t. kispesti gyártelepének az oroszok által való átadása, illetve a magyar igazgatóság részére való átvevése ügyében.
A megállapodás főbb pontjai a következők:
1.) A 96192. sz. orosz alakulat a gyárnak a mellékelt vázlaton kijelölt és kerítéssel elkerítendő területére költözik, a gyárnak többi részét teljes egészében és szabad használatra átadja a gyár tulajdonosainak.
Az alakulat részére kijelölt gyárrészlet igénybevételének időtartalma kb. 1 hét múlva fog eldőlni. Ha az alakulat marad esetleg 1-2 hónapig, akkor az elkerített rész területére eső motorszerelde gépeiről és berendezéseiről pontos leltárt készítünk, amelyek alapján az alakulat azokat megőrzi.
A gyárnak azokat a műhely ajtóit, amelyek az alakulat által igénybe vett területre nyílnak, lezárják.
A szállítási osztály alagsora teljes egészében a törzsgyárhoz tartozik, éppen így az alkatrész-raktárnak a jelenlegi, emeleti helyisége is, amellyel azonban csak az alagsoron át (lépcsőn, vagy liften) lehet közlekedni.
2.) Csütörtök, péntek, szombaton általában munkaszünet van, amelyet azonban az alakulat a munkavállalóknak a szokásos munkaidőnek megfelelő mértékben megfizet. Éppúgy megfizeti a törvényes fizetett szabadságnak az alakulat részére dolgozott idő alapján esedékes részét.
3.) Az alakulat azokat a munkásokat és tisztviselőket, akiket alkalmazott - ha a Hofherr-Schrantz r.t. nem akarja őket tovább alkalmazni - a törvény által előírt keretek között elbocsájtja, és kielégíti.
4.) A Hofherr-Schrantz r.t. által átvett műhelyekben elfekvő, az alakulat által gyártásba vett félkész gyártmányok befejezéséről, illetve ennek feltételéről az alakulat néhány napon belül nyilatkozni fog.
5.) Az alakulat részére fenntartott területen kívül eső összes műhelyek, irodahelyiségek és raktárak felett f. hó 17-től kezdve a Hofherr-Schrantz r.t. szabadon rendelkezhet.
Kispest, 1945. szeptember 12.
Be/HO Beredi [kézi aláírás]
1 db melléklet
6. sz forrás melléklete
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő