Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
(1945. január-szeptember)
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Feljegyzés Erdős tárgyalásáról az Iparügyi Minisztériummal a hitelről
1945. szeptember 12.
MÁSOLAT
Dr. Herczeg ig. úrnak. Budapest, 1945. szeptember 12.
Feljegyzés
Erdős vezérigazgatót felhívta ma délben 1 órakor telefonon az Iparügyi Minisztériumból Hegedűs Márton min. tanácsos és közölte, hogy nála vannak a Hofherr gyár üzemi bizottsági tagjai Zsofinyecz elnök vezetésével, Kisházi [Ödön] szakszervezeti titkár kíséretében és az oroszok által ki nem fizetett hátralékos munkabérek folyósítását kérik.
Hegedűs közölte, hogy a minisztérium hajlandó volna 16 000 000 pengőt e célra likvidálni, de kéri, hogy a nyugtát a HSCS írja alá, mert pénzt csak ily formák között, a HSCS terhére tud kiutalni. - Erdős vezérigazgató elzárkózott e kívánság elől, közölve, hogy a HSCS-nak semmi köze sincs az oroszok által saját rezsiben végzett munkákkal kapcsolatban felmerült bérhátralékokhoz s tekintettel arra, hogy f. év V. 3-án és VI. 5-én hasonló módon folyósított 3-3, összesen 6 millió pengő a Magyar Általános Hitelbanktól legutóbb az Iparügyi Minisztérium készfizetői kezessége mellett ugyancsak ily célra kölcsönkért 18 000 000 pengőt sem kapta még vissza, amely összegekért pedig éppen az Iparügyi Minisztérium kívánsága alapján a gyár is obligoban van, a kérelmet nem teljesítheti. A telefonkagylót ezután Zsofinyecz vette át, akivel folytatott fenti értelmű beszélgetés hasonló eredménnyel zárult, majd Kisházi titkár igyekezett Erdős vezérigazgatót az aláírásra kapacitálni, akinek ugyancsak előadta e tényeket.
Délben ½ 2 órakor kézbesített [!] Erdős vezérigazgatóhoz dr. Perényi vezérigazgató mellékelt levele, amelyek alapján folytatott telefonbeszélgetés során előadta dr. Perényi vezérigazgató, hogy telefonon beszélt Hegedűs min. tanácsossal, aki a kérdéses 16 000 000 pengős nyugta aláírását kérte, hivatkozva arra, hogy a fegyverszüneti szerződés 11.§-a értelmében az oroszok voltaképpen semmiféle fizetésre nem kötelezhetők, viszont az ily természetű kiadások az államot terhelik, miértis ez a 16 000 000 pengős „hitel" nem tekintendő a HSCS tényleg fennálló tartozásának. Kijelentette, hogy hajlandó a napokban dr. Perényi vezérigazgatóval együtt dr. Vásárhelyi p[énzügy]m[inisztériumi] államtitkárhoz elmenni, aki fenti kijelentését - vagyis, hogy az ilyen fegyverszüneti szerződés 11. pontja alapján teljesítendő kötelezettségre folyósított hitelek az állam kötelezettségét képezik, s így nem tekintendők a hitelt végleg felvevő vállalat tartozásának - meg fogja erősíteni, s egyben közölni fogja azt is, hogy az ilyen hitelek alapján folyósított összegek miatt fennálló terhelések később ellentételeztetni fognak. Hegedűs min. tan. úr ezen közlése alapján, mely nyilatkozatot egyébként Erdős vezérigazgató úrnak ismételten telefonon és éppen így az ÜB tagjai előtt is megtette, a 16 000 000 pengő összegről szóló újabb hitelnyugtát aláírtam. A HSCS-nak az 1945. szeptember 13-án folyósításra kerülő 16 000 000 pengőjén kívül a folyó év május 2-án felvett 3 millió pengős és f. é. június 3-én felvett 3 millió pengős ily jellegű névleges tartozása áll fenn az Iparügyi Minisztériumnál.
-.-
Dr. Perényi vezérigazgatóval Hegedűs min[iszteri] tanácsos telefonbeszélgetés során azt is közölte, hogy az Iparügyi Minisztérium kezessége mellett folyósított 18 000 000 pengő rövidesen megfizetésre kerül
Erdős s. k. Berczik s. k.
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
1913
1918
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
1939
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
1963
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
1990
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő