Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

5.

Feljegyzés Erdős tárgyalásáról az Iparügyi Minisztériummal a hitelről

1945. szeptember 12.

 

MÁSOLAT

Dr. Herczeg ig. úrnak.                                                           Budapest, 1945. szeptember 12.

 

 

Feljegyzés

 

Erdős vezérigazgatót felhívta ma délben 1 órakor telefonon az Iparügyi Minisztériumból Hegedűs Márton min. tanácsos és közölte, hogy nála vannak a Hofherr gyár üzemi bizottsági tagjai Zsofinyecz elnök vezetésével, Kisházi [Ödön] szakszervezeti titkár kíséretében és az oroszok által ki nem fizetett hátralékos munkabérek folyósítását kérik.

Hegedűs közölte, hogy a minisztérium hajlandó volna 16 000 000 pengőt e célra likvidálni, de kéri, hogy a nyugtát a HSCS írja alá, mert pénzt csak ily formák között, a HSCS terhére tud kiutalni. - Erdős vezérigazgató elzárkózott e kívánság elől, közölve, hogy a HSCS-nak semmi köze sincs az oroszok által saját rezsiben végzett munkákkal kapcsolatban felmerült bérhátralékokhoz s tekintettel arra, hogy f. év V. 3-án és VI. 5-én hasonló módon folyósított 3-3, összesen 6 millió pengő a Magyar Általános Hitelbanktól legutóbb az Iparügyi Minisztérium készfizetői kezessége mellett ugyancsak ily célra kölcsönkért 18 000 000 pengőt sem kapta még vissza, amely összegekért pedig éppen az Iparügyi Minisztérium kívánsága alapján a gyár is obligoban van, a kérelmet nem teljesítheti. A telefonkagylót ezután Zsofinyecz vette át, akivel folytatott fenti értelmű beszélgetés hasonló eredménnyel zárult, majd Kisházi titkár igyekezett Erdős vezérigazgatót az aláírásra kapacitálni, akinek ugyancsak előadta e tényeket.

Délben ½ 2 órakor kézbesített [!] Erdős vezérigazgatóhoz dr. Perényi vezérigazgató mellékelt levele, amelyek alapján folytatott telefonbeszélgetés során előadta dr. Perényi vezérigazgató, hogy telefonon beszélt Hegedűs min. tanácsossal, aki a kérdéses 16 000 000 pengős nyugta aláírását kérte, hivatkozva arra, hogy a fegyverszüneti szerződés 11.§-a értelmében az oroszok voltaképpen semmiféle fizetésre nem kötelezhetők, viszont az ily természetű kiadások az államot terhelik, miértis ez a 16 000 000 pengős „hitel" nem tekintendő a HSCS tényleg fennálló tartozásának. Kijelentette, hogy hajlandó a napokban dr. Perényi vezérigazgatóval együtt dr. Vásárhelyi p[énzügy]m[inisztériumi] államtitkárhoz elmenni, aki fenti kijelentését - vagyis, hogy az ilyen fegyverszüneti szerződés 11. pontja alapján teljesítendő kötelezettségre folyósított hitelek az állam kötelezettségét képezik, s így nem tekintendők a hitelt végleg felvevő vállalat tartozásának - meg fogja erősíteni, s egyben közölni fogja azt is, hogy az ilyen hitelek alapján folyósított összegek miatt fennálló terhelések később ellentételeztetni fognak. Hegedűs min. tan. úr ezen közlése alapján, mely nyilatkozatot egyébként Erdős vezérigazgató úrnak ismételten telefonon és éppen így az ÜB tagjai előtt is megtette, a 16 000 000 pengő összegről szóló újabb hitelnyugtát aláírtam. A HSCS-nak az 1945. szeptember 13-án folyósításra kerülő 16 000 000 pengőjén kívül a folyó év május 2-án felvett 3 millió pengős és f. é. június 3-én felvett 3 millió pengős ily jellegű névleges tartozása áll fenn az Iparügyi Minisztériumnál.

 

-.-

Dr. Perényi vezérigazgatóval Hegedűs min[iszteri] tanácsos telefonbeszélgetés során azt is közölte, hogy az Iparügyi Minisztérium kezessége mellett folyósított 18 000 000 pengő rövidesen megfizetésre kerül

 

                                                                       Erdős s. k.                  Berczik s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 15.

1914

Megnyitják a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő