Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

6.

Feljegyzés az üzem átadásával kapcsolatos megbeszélésről

1945. szeptember 12.

Feljegyzés

 

a Hofherr-Schrantz gyárban VIII. 15 [ceruzával átjavítva: IX. 11.]-én tartott megbeszélésről

A megbeszélésen jelen voltak:

 

a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről:

Makarov alezredes

Cserkasszi őrnagy

 

a gyár katonai parancsnoksása részéről:

Petrovszky alezredes

 

a Magyar Iparügyi Minisztérium részéről:

Csűrös miniszteri tanácsos

Erdős főmérnök

 

a Hofherr-Schrantz r.t. részéről:

Erdős vezérigazgató

Dr. Berczik h. vezérigazgató

Beredi üzemfőnök

 

a Hofherr-Schrantz gyár üzemi bizottsága részéről:

Zsofinyecz elnök

Murai alelnök

Balogh

Kleinné

Molnár

Petrovics

Schwartzbüchler üzemi bizottsági tagok.

 

A megbeszélésen megállapodás jött létre a Hofherr-Schrantz r.t. kispesti gyártelepének az oroszok által való átadása, illetve a magyar igazgatóság részére való átvevése ügyében.

A megállapodás főbb pontjai a következők:

1.)     A 96192. sz. orosz alakulat a gyárnak a mellékelt vázlaton kijelölt és kerítéssel elkerítendő területére költözik, a gyárnak többi részét teljes egészében és szabad használatra átadja a gyár tulajdonosainak.

Az alakulat részére kijelölt gyárrészlet igénybevételének időtartalma kb. 1 hét múlva fog eldőlni. Ha az alakulat marad esetleg 1-2 hónapig, akkor az elkerített rész területére eső motorszerelde gépeiről és berendezéseiről pontos leltárt készítünk, amelyek alapján az alakulat azokat megőrzi.

A gyárnak azokat a műhely ajtóit, amelyek az alakulat által igénybe vett területre nyílnak, lezárják.

A szállítási osztály alagsora teljes egészében a törzsgyárhoz tartozik, éppen így az alkatrész-raktárnak a jelenlegi, emeleti helyisége is, amellyel azonban csak az alagsoron át (lépcsőn, vagy liften) lehet közlekedni.

2.)     Csütörtök, péntek, szombaton általában munkaszünet van, amelyet azonban az alakulat a munkavállalóknak a szokásos munkaidőnek megfelelő mértékben megfizet. Éppúgy megfizeti a törvényes fizetett szabadságnak az alakulat részére dolgozott idő alapján esedékes részét.

3.)     Az alakulat azokat a munkásokat és tisztviselőket, akiket alkalmazott - ha a Hofherr-Schrantz r.t. nem akarja őket tovább alkalmazni - a törvény által előírt keretek között elbocsájtja, és kielégíti.

4.)     A Hofherr-Schrantz r.t. által átvett műhelyekben elfekvő, az alakulat által gyártásba vett félkész gyártmányok befejezéséről, illetve ennek feltételéről az alakulat néhány napon belül nyilatkozni fog.

5.)     Az alakulat részére fenntartott területen kívül eső összes műhelyek, irodahelyiségek és raktárak felett f. hó 17-től kezdve a Hofherr-Schrantz r.t. szabadon rendelkezhet.

 

Kispest, 1945. szeptember 12.

Be/HO                                                                                                          Beredi [kézi aláírás]

 

1 db melléklet

6. sz forrás melléklete

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt április 18.

1949

Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább

1951

Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja.Tovább

1955

Hegedüs András a miniszterelnök.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő