Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

7.

Átadás-átvételi jegyzőkönyv

1945. szeptember 22.

                       

                        

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth magyar gépgyári művek r.t. 1945. I. 12-IX. 22-ig igénybevett kispesti üzemének átadás-átvételi jegyzőkönyvének magyar nyelvű másolata

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Felvétetett a SZ.E.B. elnökének K. JE. Vorosilov tábornagy úrnak parancsára az Acéltank, mechanikai Alakulatok, a hadsereg kiegészítő-csapat parancsnoka Novikov vezérezredes meghagyása alapján, általam a 96192. sz. Vörös Hadsereg parancsnoka V. M. Kolomjec mérnök őrnagy egyrészről, másrész a Magyar Iparügyi Minisztérium meghatalmazottja Csűrös László miniszteri tanácsos között, a Vörös Hadsereg 96192. sz. alakulata által, az 1945. I. 12-e óta használt Hofherr és Schrantz gyár átvétel-átadása tárgyában.

2.)     A gyár teljes épségben adatott át, kijavított épületekkel, villany-, gáz- és gőzvezetékekkel, valamint az ezekkel kapcsolatos összes felszerelésekkel, amelyeket a 96192.es katonai alakulat a 2. U.F. Zsákmányparancsnokságától vett át, és amely gyár előbb is a Hofherr és Schrantz tulajdona volt, kivéve azon gépeket és felszereléseket, amelyek a külön jegyzék szerint a gyár elkülönített részén vannak, és ideiglenesen a 96192. sz. katonai alakulat használatában maradnak.

3.)     A gyár a Vörös Hadsereg katonai használatának ideje alatt rendbehozatott, és az üzembe helyezés érdekében a munkálatok egész sorozata hajtatott végre, a gyár kitakarítása, az épületek kijavítása, a gépek és egyéb gyári felszerelések rendbehozatala. A katonai alakulat e célra fordított kiadásai az elszámolási jegyzőkönyvnek megfelelően térítendők.

4.)     A Hofherr-Schrantz gyár műszaki adattára, amely a korábbi gyártásokra, úgy mint a mezőgazdasági gépekre, traktorokra és azok alkatrészeire, valamint készülékekre és félkész gyártmányokra vonatkozik, megőriztetett és az Iparügyi Minisztériumnak átadatott.

5.)     A gyár átadásával egyidejűleg átadattak az összes munkások és tisztviselők, nevezetesen 3514 ember, akiket a katonai alakulat alkalmazott. A katonai alakulat kötelezi magát, hogy ezeknek illetményeit a gyár átadása napjáig elszámolja. A munkásoknak és alkalmazottaknak illetményeit f. é. VII. 30-ig lettek folyósítva, természetbeni élelmezéssel pedig f. é. VIII. 1-ig lettek ellátva.

6.)     Ilyenképpen a Hofherr-Schrantz gyár a 96192. sz. katonai alakulat által üzemképes állapotban lett átadva, úgy, hogy a gyártást azonnal meg is kezdheti.

7.)     A Hofherr-Schrantz gyár összes felszereléseinek és kellékeinek átadása a műhelyek szerint felfektetett, csatolt jegyzőkönyvek alapján történik. A Magyar Iparügyi Minisztérium a 96192. sz. katonai alakulattal szemben semmiféle követelést kizárólag a Hofherr és Schrantz felszerelését, gépeit, épületeit illetőleg nem emel, kivéve azon épületeket, felszereléseket és gépeket, melyek ideiglenesen a katonai alakulat által még elfoglalt területen maradnak.

8.)     Minden kölcsönös anyagi elszámolást illető kérdés utólag áttekintendő és egyeztetendő.

9.)     Az Iparügyi Minisztérium kiküldöttjének véleménye szerint az alkalmazottak azon részének, akiket a 96192. sz. katonai alakulat alkalmazott és a Hofherr-Schrantz gyár részére ezidő szerint szükségtelenek, s ezért elbocsátandók, a 96192. sz. katonai alakulatnak kell a törvényes felmondási időre járó illetményeket folyósítani. A 96192. sz. katonai alakulat parancsnoka úgy véli, hogy miután az Iparügyi Minisztériumnak átadott és szükségtelenné vált tisztviselők felmondását a Minisztérium eszközli, a Minisztérium tartozik a felmondási időre járó törvényes illetményeket is viselni.

10.)   A Hofherr-Schrantz gyár átadja a 96192. sz. katonai alakulatnak az 1945. évi június 15-től a gyár átadása napjáig felhasznált és elszállított anyag és egyéb értékek számláját. A felhasznált, vagy kiadott anyagok jegyzékét a Hofherr-Schrantz gyár készíti el, a 96192. sz. katonai alakulat pedig ellenőrzi.

11.)   Ezenkívül a Hofherr-Schrantz gyár bejelentette igényét az 1945. évi június 15-ig elhasznált anyagokra, valamint a kiszállított mezőgazdasági gépek ellenértékére.

Ezeket az igényeket a 96192. sz. katonai alakulat nem fogadja el, miután úgy véli, hogy a követelés a Fegyverszüneti Szerződés 11.§-a értelmében számolandó el.

 

Kispest, 1945. szeptember 22-én

 

a 96192. sz. katonai alakulat                                                 a Magyar Iparügyi Minisztérium

            nevében:                                                                                            nevében:

Kolomjec s. k.                                                                       Csűrös László s. k.

 

                        A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth

                                   Magyar Gépgyári Művek rt.

                                   Igazgatósága

                                   nevében:

                                   Erdős Jenő s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 30.

1913

Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább

1918

Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább

1939

A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább

1963

Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább

1990

Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő