A német Reichstag elfogadja a felhatalmazási törvényt (Ermächtigungsgesetz).Tovább
Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
(1945. január-szeptember)
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Átadás-átvételi jegyzőkönyv
1945. szeptember 22.
A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth magyar gépgyári művek r.t. 1945. I. 12-IX. 22-ig igénybevett kispesti üzemének átadás-átvételi jegyzőkönyvének magyar nyelvű másolata
JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett a SZ.E.B. elnökének K. JE. Vorosilov tábornagy úrnak parancsára az Acéltank, mechanikai Alakulatok, a hadsereg kiegészítő-csapat parancsnoka Novikov vezérezredes meghagyása alapján, általam a 96192. sz. Vörös Hadsereg parancsnoka V. M. Kolomjec mérnök őrnagy egyrészről, másrész a Magyar Iparügyi Minisztérium meghatalmazottja Csűrös László miniszteri tanácsos között, a Vörös Hadsereg 96192. sz. alakulata által, az 1945. I. 12-e óta használt Hofherr és Schrantz gyár átvétel-átadása tárgyában.
2.) A gyár teljes épségben adatott át, kijavított épületekkel, villany-, gáz- és gőzvezetékekkel, valamint az ezekkel kapcsolatos összes felszerelésekkel, amelyeket a 96192.es katonai alakulat a 2. U.F. Zsákmányparancsnokságától vett át, és amely gyár előbb is a Hofherr és Schrantz tulajdona volt, kivéve azon gépeket és felszereléseket, amelyek a külön jegyzék szerint a gyár elkülönített részén vannak, és ideiglenesen a 96192. sz. katonai alakulat használatában maradnak.
3.) A gyár a Vörös Hadsereg katonai használatának ideje alatt rendbehozatott, és az üzembe helyezés érdekében a munkálatok egész sorozata hajtatott végre, a gyár kitakarítása, az épületek kijavítása, a gépek és egyéb gyári felszerelések rendbehozatala. A katonai alakulat e célra fordított kiadásai az elszámolási jegyzőkönyvnek megfelelően térítendők.
4.) A Hofherr-Schrantz gyár műszaki adattára, amely a korábbi gyártásokra, úgy mint a mezőgazdasági gépekre, traktorokra és azok alkatrészeire, valamint készülékekre és félkész gyártmányokra vonatkozik, megőriztetett és az Iparügyi Minisztériumnak átadatott.
5.) A gyár átadásával egyidejűleg átadattak az összes munkások és tisztviselők, nevezetesen 3514 ember, akiket a katonai alakulat alkalmazott. A katonai alakulat kötelezi magát, hogy ezeknek illetményeit a gyár átadása napjáig elszámolja. A munkásoknak és alkalmazottaknak illetményeit f. é. VII. 30-ig lettek folyósítva, természetbeni élelmezéssel pedig f. é. VIII. 1-ig lettek ellátva.
6.) Ilyenképpen a Hofherr-Schrantz gyár a 96192. sz. katonai alakulat által üzemképes állapotban lett átadva, úgy, hogy a gyártást azonnal meg is kezdheti.
7.) A Hofherr-Schrantz gyár összes felszereléseinek és kellékeinek átadása a műhelyek szerint felfektetett, csatolt jegyzőkönyvek alapján történik. A Magyar Iparügyi Minisztérium a 96192. sz. katonai alakulattal szemben semmiféle követelést kizárólag a Hofherr és Schrantz felszerelését, gépeit, épületeit illetőleg nem emel, kivéve azon épületeket, felszereléseket és gépeket, melyek ideiglenesen a katonai alakulat által még elfoglalt területen maradnak.
8.) Minden kölcsönös anyagi elszámolást illető kérdés utólag áttekintendő és egyeztetendő.
9.) Az Iparügyi Minisztérium kiküldöttjének véleménye szerint az alkalmazottak azon részének, akiket a 96192. sz. katonai alakulat alkalmazott és a Hofherr-Schrantz gyár részére ezidő szerint szükségtelenek, s ezért elbocsátandók, a 96192. sz. katonai alakulatnak kell a törvényes felmondási időre járó illetményeket folyósítani. A 96192. sz. katonai alakulat parancsnoka úgy véli, hogy miután az Iparügyi Minisztériumnak átadott és szükségtelenné vált tisztviselők felmondását a Minisztérium eszközli, a Minisztérium tartozik a felmondási időre járó törvényes illetményeket is viselni.
10.) A Hofherr-Schrantz gyár átadja a 96192. sz. katonai alakulatnak az 1945. évi június 15-től a gyár átadása napjáig felhasznált és elszállított anyag és egyéb értékek számláját. A felhasznált, vagy kiadott anyagok jegyzékét a Hofherr-Schrantz gyár készíti el, a 96192. sz. katonai alakulat pedig ellenőrzi.
11.) Ezenkívül a Hofherr-Schrantz gyár bejelentette igényét az 1945. évi június 15-ig elhasznált anyagokra, valamint a kiszállított mezőgazdasági gépek ellenértékére.
Ezeket az igényeket a 96192. sz. katonai alakulat nem fogadja el, miután úgy véli, hogy a követelés a Fegyverszüneti Szerződés 11.§-a értelmében számolandó el.
Kispest, 1945. szeptember 22-én
a 96192. sz. katonai alakulat a Magyar Iparügyi Minisztérium
nevében: nevében:
Kolomjec s. k. Csűrös László s. k.
A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth
Magyar Gépgyári Művek rt.
Igazgatósága
nevében:
Erdős Jenő s. k.
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1933
1939
Bartók: II. hegedűversenyének bemutatója.Tovább
1950
Megalakul a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ specializált szervezete (World Meteorological Organization, WMO).Tovább
1965
Az első kétszemélyes amerikai űrhajó, a Gemini–3 repüléseTovább
1983
Elindul az orosz-francia együttműködéssel készült Asztron nevű csillagászati műhold.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő