Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

 

Források

 1. Szállításra kirendelt lovak és szekerek elkobzása 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

  a.  

Jegyzőkönyv

Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Papp Menyhért pesthidegkúti (Kisfaludy u. 15.) lakossal az orosz sebesültek elszállítása után hazatértében jogtalanul elkobzott lovainak tárgyában. Jelen vannak alulírottak.

Nevezett előadja, hogy f. hó 2-án a község őt többedmagával orosz sebesültek elszállítása végett Budakeszire rendelte. A sebesülteket Komáromba szállították, és onnan Mosonmagyaróvárra küldték az oroszok őket, ahonnan f. hó 8-án visszairányították Pesthidegkútra. Útközben Herczogh János tulajdonát képező lovat Piszkén, a sajátját pedig Sárisápon a magyar rendőrség elkobozta. Kéri az ügy kivizsgálását és a jogtalanul elkobzott lovaknak visszaszerzését.

 

Egyéb előadnivalója nincs. A jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyólag aláíratott

.

Felvette: [olvashatatlan] István                     Kmf.               Pap Menyhért panaszos

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 61/1945. sz. i.

 

b.

Jegyzőkönyv 

Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Bauer Mihály pesthidegkúti lakossal (Gazda u. 14.) Komáromból való visszatérésekor lovainak elvétele tárgyában. Jelen vannak alulírottak.

Nevezett előadja, hogy f. évi április hó 2-án a község orosz sebesültek szállítása végett Budakeszire rendelte ki többedmagával. A sebesülteket Komáromba szállították. Onnan Hegyeshalomba rendelte őket az orosz parancsnokság. F. hó 8-án éjfél felé, munkájuk végeztével útnak indították őket Pesthidegkútra. Útközben egy komáromi rendőr feltartóztatta kocsijukat, bevezette a városházára, ahol a Magyar Kommunista Párt Müllner István pesthidegkúti (Gazda u. 24.), Bő[h]le András pesthidegkúti (Zsellér u. 5.) és saját kétfogatú kocsiját lovaikkal együtt elkobozta. Amikor tiltakoztak ez ellen, őket csirkefogó nyilasoknak és volksbundistáknak minősítették, sőt becsukással fenyegették. Kéri az ügy kivizsgálását és a jogtalanul elkobzott lovak visszaszerzését. Millnernek [!] két lovát teljesen felszerelve és kocsiját, Bő[h]lének 1 lovát felszerelve, és az ő két lovát felszerelve, valamint kocsiját tulajdonították el. Egyéb előadnivalója nincs.

A jegyzőkönyvet felolvasás után helybenhagyólag aláírtuk.

Felvette: [olvashatatlan] István         Kmf.               Bauer Mihály panaszos

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 62/1945. sz. i.

 

c.

  Jegyzőkönyv 

Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Scherer József pesthidegkúti (gr. Klebelsberg Kuno út 270.) lakossal Magyaróvárról való visszatérésekor a kocsijába fogott lovaknak elkobzása tárgyában. Jelen vannak alulírottak.

Nevezett előadja, hogy folyó hó 2-án a rendőrség őt többedmagával orosz sebesültek szállítása végett Budakeszire rendelte. A sebesülteket Mosonóvárra [!] szállították, ahonnan folyó hó 8-án visszairányították Pesthidegkútra. Útközben Durst Sebő pesthidegkúti (Templom u.) lakos tulajdonát képező lovat és a sajátját Bánhidán a magyar rendőrség igazoló okmányok hiányában elkobozta. Kéri az ügy kivizsgálását és a lovaknak visszaszerzését.

Egyéb előadnivalója nincs, a jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyólag aláíratott.

Felvette: [olvashatatlan] István         Kmf.               Scherer József

gépelte: Murár Éva

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 63/1945. sz. i.

d.  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Községi Nemzeti Bizottság

Budakeszi

A Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság értesíti, hogy a fenti számú átiratára a lovakat és kocsikat idejében rendelkezésre bocsátotta. A t. Cím rendelkezése folytán az orosz katonai parancsnokság rendelkezésére bocsátott fogatok közül Papp Menyhért, Pesthidegkút, Kisfaludy u. 15. sz. alatti lakos lovát Sárisápon, a kocsijába befogott Herczog János pesthidegkúti lakos lovát Piszkén a magyar rendőrség elkobozta. Bauer Mihály Pesthidegkút, Gazda u. 14. sz. alatti lakos kétfogatú kocsiját, valamint Bőhle András és Müll[n]er István pesthidegkúti lakosoknak 1-1 lovát és kocsiját teljesen felszerelve a komáromi Magyar Kommunista Párt elkobozta.

Amikor ők ez ellen tiltakoztak, csirkefogó nyilasoknak és volksbundistáknak minősítették őket. Továbbá S[ch]erer József Pesthidegkút Klebelsberg u. 170. sz. alatti lakos lovát, valamint Durst Sebő Pesthidegkút, Templom utcai lakos lovát Bánhidán a magyar rendőrség elkobozta. Miután a fogatokat t. Cím átiratára bocsátottuk rendelkezésére, felkérjük, szíveskedjék intézkedni a jogtalanul eltulajdonított lovak és kocsik kiszolgáltatása ügyében. Szíves intézkedésüket várjuk és maradunk elvtársi üdvözlettel,

Pesthidegkút, 1945. április hó 18-án                                                            Berán [Antal] elnök

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 102/1945. sz. i.

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő