Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
5.
5. A pesthidegkúti közellátási hivatal lovai
a.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút
A Nemzeti Bizottság folyó hó 17-én tartott ülésén elhatározta, hogy Gebhart Mátyás pesthidegkúti (Újsor u.) lakos ideiglenes tulajdonában levő lovat elkobozza. Felhívom a Rendőrparancsnokságot, hogy a Nemzeti Bizottság fenti határozatát azonnal hajtsa végre és az elkobzott lovat kocsival-szerszámmal együtt bocsássa a Közellátási Hivatal részére.
A Nemzeti Bizottság így határozott, mert megállapítást nyert, hogy nevezett a lovat embertelenül kínozza és így nemzeti vagyont rongált.
Pesthidegkút, 1945. május 16-án. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 268/1945. sz. i.
b.
Közélelmezési hivatal Pesthidegkút
Községi Nemzeti Bizottságnak. Helyben.
Hivatkozásra 383/1945. számú átiratára, tisztelettel közlöm, hogy [az] abban foglaltaknak, hetenként 3-szor 1 lovas kocsi kocsissal együtt bocsájtsak a postahivatal részére, nem tehetek eleget, mivel közellátási hivatalnak 5 lova van, melyhez sem kocsi, sem szerszám nem áll rendelkezésre. A lovak kezelésével Csiczvarek Sándor pesthidegkúti lakost bíztam meg ideiglenesen, ki öt lónak a gondozását egyedül nem tudja ellátni. Tekintettel arra, hogy a községtől semmiféle támogatást nem kaptunk, vagyis kocsi vétel[re], kocsi javítás[ra], szerszámjavítás[ra] stb. nem kaptunk engedélyt, így kérem a t. Nemzeti Bizottságot, hogy tekintettel a nagy munkalehetőségekre, mink teljesen meg vagyunk bénítva. Kérünk sürgős intézkedést, hogy a község egy kocsist, kocsijavítást, szerszámokat és a lovaknak élelmet a községi földekről biztosítani szíveskedjék. [!]
Pesthidegkút 1945. június 13. tisztelettel
Erdőszegi
közellátás vezetőjegyz[ő]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 428/1945. sz. i.
c.
T. Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.
A Nemzeti Bizottság jóindulatából közellátási hivatalunk már 5 lóval rendelkezik. Az 5 ló közül már egyet eddig ki kellett cserélni, mivel három hónapig, az állatorvos véleménye szerint hasznavehetetlen, most még egy van, amely szintén nem húz, hanem inkább táncol és rúg és fél szemére vak, fazonja gebe benyomását kelti. Ezért a lóért vidéken szóbeli csere ajánlatot kaptunk, hogy egy kb. 4 mázsás fiatal bikát vagy pedig egy tehenet adnának érte. Amennyiben bikára a községnek szüksége van, úgy kérem a csereüzlethez hozzájárulásukat.
Pesthidegkút, 1945. június 21-én Deák Ferenc közell. hiv. vez.
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 529/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
T. Rendőrségnek, Helyben.
A Nemzeti Bizottság utasítja a Rendőrséget, hogy a Közellátási Hivatalnak 2 lovát, mely t. Cím használatában van, haladéktalanul adja át tulajdonosának, a Közellátási Hivatalnak a kocsival együtt.
Pesthidegkút, 1945. augusztus 2-án Berán [Antal]
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 700/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő