Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

 


 

 

 

 

 

 

6.

6. A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság kérései és határozatai

  

a.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Községi Nemzeti Bizottság Nagykovácsi

 

A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság felkéri t. Címet, hogy folyó hó 10-én, reggel 6 órára 10 kocsit szíveskedjék 3-4 napi időtartamra rendelkezésünkre bocsátani. Nagyobb mennyiségű élelmiszert kapott községünk, melyet csak úgy tudunk elszállítani, ha t. Cím segítségünkre siet, mert községünknek nem áll rendelkezésére elég kocsi. Kérjük, hogy a kocsikat 1 napi élelemmel ellátva a fenti időpontra a pesthidegkúti rendőrségre küldeni. További élelmezésükről mi fogunk gondoskodni. Egyben felajánljuk t. Címnek, hogy a rendelkezésünkre álló lótakarmányból és borsóból bizonyos mennyiséget rendelkezésükre bocsátunk. Kérjük, hogy ezirányú igényüket hozzánk benyújtani szíveskedjenek. Sürgős és szíves intézkedésüket várjuk és maradunk, elvtársi üdvözlettel,

 

Pesthidegkút, 1945. május hó 8-án                                      Berán Antal

                                                                                              Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 174/1945/2. sz. i.

 

 

b.

  

A Községi Nemzeti Bizottság határozata folytán lovat a község területéről kivinni nem lehet, mivel minden nem igazolt vétel, a marhalevél tanúsága szerint a község tulajdonát képezi. A lókiadás csak szigorú tulajdonjog igazolása után lehetséges akkor, ha az illetőnek nem igazolt lova nincs, mert ha van, akkor feltételezhető, hogy csere történt és akkor az igazolt lovát is csak csere útján kaphatja vissza.

 

Nemzeti Bizottság!    Sürgős elintézésre.      a/a

 

Lássa Rendőrparancsnok Úr. Rendőrparancsnokság. Pesthidegkút. Szíves kivizsgálás és jelentéstétel végett.

 

Pesthidegkút, 1945. május 15-én       P. H.                                       Berán Antal

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.

c.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

 

Nyílt parancs

 

Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság Pintér Imre pesthidegkúti (Ady Endre u. 24. sz. alatti) lakost útba indítja, hogy a község ellátása céljából Magyarország területén bárhol felvásárolható élelmiszereket beszerezze, és azt a község területére szállítsa.

 

Nevezett vezetése alatt közlekedő kocsik és lovak Pesthidegkút község tulajdonát képezik és azok más célokra igénybe nem vehetők.

 

Felkérjük a polgári és katonai hatóságokat, hogy fentnevezettet községünk ellátáshoz fűződő közérdekű munkájában rendelkezésükre álló minden eszközzel támogatni szíveskedjék.

 

A fenti nyílt parancs állandó jellegű és 

érvényes.

 

Pesthidegkút, 1945. május hó 28-án

 

A kiadmány hiteléül: 

[olvashatatlan aláírás]                                                                       Berán Antal s. k.

Nemzeti Bizottság jegyzője                                                  Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 274/1945. sz. i.

 

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő