Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
6.
6. A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság kérései és határozatai
a.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Községi Nemzeti Bizottság Nagykovácsi
A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság felkéri t. Címet, hogy folyó hó 10-én, reggel 6 órára 10 kocsit szíveskedjék 3-4 napi időtartamra rendelkezésünkre bocsátani. Nagyobb mennyiségű élelmiszert kapott községünk, melyet csak úgy tudunk elszállítani, ha t. Cím segítségünkre siet, mert községünknek nem áll rendelkezésére elég kocsi. Kérjük, hogy a kocsikat 1 napi élelemmel ellátva a fenti időpontra a pesthidegkúti rendőrségre küldeni. További élelmezésükről mi fogunk gondoskodni. Egyben felajánljuk t. Címnek, hogy a rendelkezésünkre álló lótakarmányból és borsóból bizonyos mennyiséget rendelkezésükre bocsátunk. Kérjük, hogy ezirányú igényüket hozzánk benyújtani szíveskedjenek. Sürgős és szíves intézkedésüket várjuk és maradunk, elvtársi üdvözlettel,
Pesthidegkút, 1945. május hó 8-án Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 174/1945/2. sz. i.
b.
A Községi Nemzeti Bizottság határozata folytán lovat a község területéről kivinni nem lehet, mivel minden nem igazolt vétel, a marhalevél tanúsága szerint a község tulajdonát képezi. A lókiadás csak szigorú tulajdonjog igazolása után lehetséges akkor, ha az illetőnek nem igazolt lova nincs, mert ha van, akkor feltételezhető, hogy csere történt és akkor az igazolt lovát is csak csere útján kaphatja vissza.
Nemzeti Bizottság! Sürgős elintézésre. a/a
Lássa Rendőrparancsnok Úr. Rendőrparancsnokság. Pesthidegkút. Szíves kivizsgálás és jelentéstétel végett.
Pesthidegkút, 1945. május 15-én P. H. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.
c.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Nyílt parancs
Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság Pintér Imre pesthidegkúti (Ady Endre u. 24. sz. alatti) lakost útba indítja, hogy a község ellátása céljából Magyarország területén bárhol felvásárolható élelmiszereket beszerezze, és azt a község területére szállítsa.
Nevezett vezetése alatt közlekedő kocsik és lovak Pesthidegkút község tulajdonát képezik és azok más célokra igénybe nem vehetők.
Felkérjük a polgári és katonai hatóságokat, hogy fentnevezettet községünk ellátáshoz fűződő közérdekű munkájában rendelkezésükre álló minden eszközzel támogatni szíveskedjék.
A fenti nyílt parancs állandó jellegű és
érvényes.
Pesthidegkút, 1945. május hó 28-án
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás] Berán Antal s. k.
Nemzeti Bizottság jegyzője Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 274/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő