Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
3.
3. Pártok, hivatalok, társadalmi szervezetek lóigénylései
a.
Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj Nyílt parancs száma: 24/1945
Ágacsa Attila hgy.
Igénybevétel
A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" z[ász]l[óal]j. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.
Budapest, 1945. május 28. P. H. olvashatatlan aláírás
[Az irat alján: orosz nyelvű nyílt parancs]
***
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.
Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj. Igénybevétel. A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zlj. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.
Budapest, 1945. május 28. P. H. Nemzeti Parasztpárt Toborzó Iroda „Dózsa György" zászlóalj.
Olvashatatlan aláírás.
A hivatalos másolat hiteléül:
Pesthidegkút, 1945. június hó 4-én olvashatatlan aláírás
Nemzeti Bizottság jegyzője
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 309/1945. sz. i.
b.)
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút
Felkérjük, szíveskedjék a 666. sz. leiratukban jelzett lovat Horváth Lajos Magyar Kommunista Párt titkárának átadni.
Pesthidegkút, 1945. június 16-án Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 460/1945. sz. i.
***
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Magyar Kommunista Pártnak,
Helyben
A Nemzeti Bizottság Mayer Jánostól a Pártnak juttatott lovat. (faja: Pisztra, termete: kicsi, színe sötétbarna, született 1936., ismertetőjele hátsó jobb lábán, első ballábán és orrán fehér folt van, neve Kicsi). A Pártot a Nemzeti Bizottság a tulajdonban megerősíti, és a járlat kiállítását kéri.
Pesthidegkút, 1945. július 13-án Berán [Antal]
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 648/1945. sz. i.
c.)
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút Rendőrparancsnokságnak, Helyben
Nemzeti Bizottság felhívja t. Címet, hogy szíveskedjék a Polgári Demokrata Párt pesthidegkúti szervezetének 1 kocsit (a régi Kratzer házban lévő, oldal nélküli kocsit) rendelkezésére, illetve a többi párthoz hasonlóan a párt tulajdonába juttatni.
Pesthidegkút 1945. június 19. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 511/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Közellátási Hivatalnak, Pesthidegkút
Szíveskedjék a Nemzeti Segély részére jutányos áron tüzelőszállításra kocsikat rendelkezésre bocsájtani, ma 1 drb. fogatot Hűvösvölgyből való szállításra, 20-án pedig 2 fogatot Budáról való tüzelőszállításra.
Pesthidegkút 1945. június 19. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 497/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő