Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
3.
3. Pártok, hivatalok, társadalmi szervezetek lóigénylései
a.
Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj Nyílt parancs száma: 24/1945
Ágacsa Attila hgy.
Igénybevétel
A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" z[ász]l[óal]j. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.
Budapest, 1945. május 28. P. H. olvashatatlan aláírás
[Az irat alján: orosz nyelvű nyílt parancs]
***
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.
Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj. Igénybevétel. A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zlj. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.
Budapest, 1945. május 28. P. H. Nemzeti Parasztpárt Toborzó Iroda „Dózsa György" zászlóalj.
Olvashatatlan aláírás.
A hivatalos másolat hiteléül:
Pesthidegkút, 1945. június hó 4-én olvashatatlan aláírás
Nemzeti Bizottság jegyzője
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 309/1945. sz. i.
b.)
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút
Felkérjük, szíveskedjék a 666. sz. leiratukban jelzett lovat Horváth Lajos Magyar Kommunista Párt titkárának átadni.
Pesthidegkút, 1945. június 16-án Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 460/1945. sz. i.
***
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Magyar Kommunista Pártnak,
Helyben
A Nemzeti Bizottság Mayer Jánostól a Pártnak juttatott lovat. (faja: Pisztra, termete: kicsi, színe sötétbarna, született 1936., ismertetőjele hátsó jobb lábán, első ballábán és orrán fehér folt van, neve Kicsi). A Pártot a Nemzeti Bizottság a tulajdonban megerősíti, és a járlat kiállítását kéri.
Pesthidegkút, 1945. július 13-án Berán [Antal]
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 648/1945. sz. i.
c.)
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút Rendőrparancsnokságnak, Helyben
Nemzeti Bizottság felhívja t. Címet, hogy szíveskedjék a Polgári Demokrata Párt pesthidegkúti szervezetének 1 kocsit (a régi Kratzer házban lévő, oldal nélküli kocsit) rendelkezésére, illetve a többi párthoz hasonlóan a párt tulajdonába juttatni.
Pesthidegkút 1945. június 19. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 511/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Közellátási Hivatalnak, Pesthidegkút
Szíveskedjék a Nemzeti Segély részére jutányos áron tüzelőszállításra kocsikat rendelkezésre bocsájtani, ma 1 drb. fogatot Hűvösvölgyből való szállításra, 20-án pedig 2 fogatot Budáról való tüzelőszállításra.
Pesthidegkút 1945. június 19. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 497/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 18.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő