Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

  


 

 

 

 

 

 

4.

4. Helyi lakosok lóigénylései

  

a.

  

Nemzeti Bizottság                                                                                        Pesthidegkút

 

Azon kéréssel fordulok a Nemzeti Bizottság elé, hogy részemre kocsit, lovat juttatni szíveskedjék.

 

Indokolás: a község 63 km útburkolatú, ellátása jármű nélkül lehetetlen.

 

Pesthidegkút, 1945. május 11-én.

 

Maradok tisztelettel:                                                  Dr. Murin László közs[égi] orvos

 

[Az irat hátoldalán: A kérés nem teljesíthető.]

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 299/1945/2. sz. i.

b.

  

Stach Józsefné fuvaros kérvénye lovának visszaszerzése érdekében

  

Pesthidegkút Község Közellátási Osztálya!

 

Alulírott özv. Stach Józsefné Pesthidegkút Zsellér utca 7. szám alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok a „Közellátási Osztályhoz".

Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt, melyek szabályszerű járlattal fedezve voltak. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket tekintettel, hogy az én lovaimat elvitték - adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot [hámot] legalább megszabadulunk ettől a sovány gennyes lótól.

A ló elhozatal f. évi január hó végén volt. Minden pénzem a lóra áldoztam. Gyógykezeltettem, etettem, csak hogy legyen belőle valami. A lovat sikerült is meggyógyítanom. A községházán kértem és kaptam is rá szabályszerű járlatot. Mind a mai napig a község által kijelölt földeket szántottam és a közellátás részére fuvaroztam. Tehát a köznek dolgoztam. Magánfuvarozást nem végeztem.

Ma, vagyis május hó 15-én megjelent lakásomon Joon János solymári lakos két solymári rendőr kíséretében és a következőket mondották: menjek azonnal velük a pesthidegkúti rendőrséghez ló megbeszélési ügyben. A helybeli rendőrparancsnokhoz. A rendőrparancsnok úr mindjárt azt mondotta, hogy a lovat adjam oda. Én kértem, hogy legyen szíves a Joon által hozott és az általam átnyújtott járlatokat legyen szíves a lovat összehasonlítani [!]. Parancsnok úr azt mondotta, hogy Ő ehhez nem ért. Ellenben minden kivizsgálás nélkül kötelezett a lónak Joonnak való átadására, a járlatot pedig a solymári rendőröknek adta át.

Ezt az intézkedést úgy sértőnek, mint a helybeli közellátás részéről helytelennek találom. Tekintettel, hogy én fuvaros voltam a békében és most is kizárólag ez biztosította volna megélhetésemet, ennél fogva azon kérelemmel fordulok a közellátási osztályhoz, hogy részemre a lovat visszaítéltetni kegyeskedjenek.

 

Pesthidegkút, 1945. május hó 15-én.                                    Hofbauer Zoltán

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.

    

c.

  

Községi Elöljáróság.

Alulírott Hotz Antal pesthidegkúti, Gazda u. 13. sz. lakos, azzal a kéréssel fordulok az elöljárósághoz, hogy részemre 1 drb. lovat kiutalni szíveskedjék, mivel a saját tulajdonomat képező 2 drb. lovamat az oroszok elvitték.

Kérelmemre megemlítem, hogy 5 tagú családom létfenntartását biztosítani nem tudom, birtokomat képező 9 kat. hold földet megművelni képtelen vagyok. Kérésem kedvező elintézését ismételten kérve vagyok kész híve:

 

Pesthidegkút, 1945. május 24.                                                          Hotz Antal

[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban. 1945. június 5.]

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 264/1945. sz. i.

d.

  

Községi Elöljáróság.

Alulírott Noob András pesthidegkúti lakos (Ady Endre u. 175. sz.) lakos, azzal a kéréssel fordulok az elöljárósághoz, hogy részemre 1 drb. lovat kiutalni szíveskedjék, mivel a saját tulajdonomat képező 2 drb. lovamat az oroszok elvitték.

Kérelmemre megemlítem, hogy Pesthidegkúton a hentes és mészáros ipart ténylegesen gyakorolom, továbbá saját tulajdonomat képező 18 kat. hold földem van, s azt igaerő hiányában megművelni képtelen vagyok.

Kérésem kedvező elintézését ismételten kérve vagyok tisztelettel

 

Pesthidegkút, 1945. május 25.                                              Noob András

 

[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban.]

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 291/1945. sz. i.

  

  

e.

  

Tekintetes Nemzeti Bizottság                                               Pesthidegkút, 1945. május 28.

Pesthidegkút

 

Alulírott tisztelettel kérem, mivel Pesthidegkúton közérdekű vállalattal bírok a községi betegszállításokkal, valamint a községi tűzoltó szerelvények vontatását is végzem, szíveskedjenek részemre egy lovat kiutalni, hogy a vállalt közérdekű kötelezettségeimnek eleget tudjak tenni.

 

Kérésem mielőbbi szíves elintézését kérve, vagyok              hazafias tisztelettel

 

Kretz György temetkezési vállalkozó, Pesthidegkút

 

[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban.]

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 282/1945. sz. i.

 

f.

  

Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Alulírott azon kéréssel fordulok a t. Nemzeti Bizottsághoz, hogy részemre, illetőleg részünkre egy pár lovat és kocsit kiutalni szíveskedjenek.

Kérésemet azzal támogatom, hogy Pesthidegkút községnek vagyok kútmestere. Szakmámat a mai nehéz fuvarozási lehetőségek mellett képtelen vagyok folytatni. A háború nehéz gazdasági évei alatt a községben lévő kutak nagy része többé-kevésbé és a község nyilvános kútjai is javarészében elhanyagoltattak, és így javításra szorulnak. Foglalkozásom népi egészségügyet szolgál, melyet különösen járványok idején kell fokozatos gonddal folytatni.

Hogy kötelességemnek eleget tudjak tenni, ahhoz az szükséges, hogy cement áru és sóder álljon rendelkezésemre.

Mivel arra a közeljövőben számítani nem lehet, hogy olcsó fuvar álljon a kisiparosok rendelkezésére, így közérdekű munkámat egyáltalán nem, vagy a horribilis fuvar árak mellett csal olyan árak mellett tudnám elvégezni, melyet a község lakossága nem tudna megfizetni.

Szociális szempontokat is szabad legyen figyelembe ajánlanom, ugyanis fiam, aki nekem segítőtársam, fiatal házasember, aki jövőjét most alapítja meg. Közismert baloldali iparos család nyerne a kérés teljesítése esetén megerősödést az új magyar népi demokratikus életben.

 

Pesthidegkút, 1945. június 2.                                                           Tisztelettel

 

Kozák József                        Kozák Lajos 

[Az irat hátoldalán: Nem kaphat. 1945. június 11.]

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 334/1945. sz. i.

  

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő