Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

 


 

 

 

 

 

 

6.

6. A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság kérései és határozatai

  

a.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Községi Nemzeti Bizottság Nagykovácsi

 

A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság felkéri t. Címet, hogy folyó hó 10-én, reggel 6 órára 10 kocsit szíveskedjék 3-4 napi időtartamra rendelkezésünkre bocsátani. Nagyobb mennyiségű élelmiszert kapott községünk, melyet csak úgy tudunk elszállítani, ha t. Cím segítségünkre siet, mert községünknek nem áll rendelkezésére elég kocsi. Kérjük, hogy a kocsikat 1 napi élelemmel ellátva a fenti időpontra a pesthidegkúti rendőrségre küldeni. További élelmezésükről mi fogunk gondoskodni. Egyben felajánljuk t. Címnek, hogy a rendelkezésünkre álló lótakarmányból és borsóból bizonyos mennyiséget rendelkezésükre bocsátunk. Kérjük, hogy ezirányú igényüket hozzánk benyújtani szíveskedjenek. Sürgős és szíves intézkedésüket várjuk és maradunk, elvtársi üdvözlettel,

 

Pesthidegkút, 1945. május hó 8-án                                      Berán Antal

                                                                                              Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 174/1945/2. sz. i.

 

 

b.

  

A Községi Nemzeti Bizottság határozata folytán lovat a község területéről kivinni nem lehet, mivel minden nem igazolt vétel, a marhalevél tanúsága szerint a község tulajdonát képezi. A lókiadás csak szigorú tulajdonjog igazolása után lehetséges akkor, ha az illetőnek nem igazolt lova nincs, mert ha van, akkor feltételezhető, hogy csere történt és akkor az igazolt lovát is csak csere útján kaphatja vissza.

 

Nemzeti Bizottság!    Sürgős elintézésre.      a/a

 

Lássa Rendőrparancsnok Úr. Rendőrparancsnokság. Pesthidegkút. Szíves kivizsgálás és jelentéstétel végett.

 

Pesthidegkút, 1945. május 15-én       P. H.                                       Berán Antal

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.

c.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

 

Nyílt parancs

 

Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság Pintér Imre pesthidegkúti (Ady Endre u. 24. sz. alatti) lakost útba indítja, hogy a község ellátása céljából Magyarország területén bárhol felvásárolható élelmiszereket beszerezze, és azt a község területére szállítsa.

 

Nevezett vezetése alatt közlekedő kocsik és lovak Pesthidegkút község tulajdonát képezik és azok más célokra igénybe nem vehetők.

 

Felkérjük a polgári és katonai hatóságokat, hogy fentnevezettet községünk ellátáshoz fűződő közérdekű munkájában rendelkezésükre álló minden eszközzel támogatni szíveskedjék.

 

A fenti nyílt parancs állandó jellegű és 

érvényes.

 

Pesthidegkút, 1945. május hó 28-án

 

A kiadmány hiteléül: 

[olvashatatlan aláírás]                                                                       Berán Antal s. k.

Nemzeti Bizottság jegyzője                                                  Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 274/1945. sz. i.

 

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő