Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
6.
6. A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság kérései és határozatai
a.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Községi Nemzeti Bizottság Nagykovácsi
A pesthidegkúti Nemzeti Bizottság felkéri t. Címet, hogy folyó hó 10-én, reggel 6 órára 10 kocsit szíveskedjék 3-4 napi időtartamra rendelkezésünkre bocsátani. Nagyobb mennyiségű élelmiszert kapott községünk, melyet csak úgy tudunk elszállítani, ha t. Cím segítségünkre siet, mert községünknek nem áll rendelkezésére elég kocsi. Kérjük, hogy a kocsikat 1 napi élelemmel ellátva a fenti időpontra a pesthidegkúti rendőrségre küldeni. További élelmezésükről mi fogunk gondoskodni. Egyben felajánljuk t. Címnek, hogy a rendelkezésünkre álló lótakarmányból és borsóból bizonyos mennyiséget rendelkezésükre bocsátunk. Kérjük, hogy ezirányú igényüket hozzánk benyújtani szíveskedjenek. Sürgős és szíves intézkedésüket várjuk és maradunk, elvtársi üdvözlettel,
Pesthidegkút, 1945. május hó 8-án Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 174/1945/2. sz. i.
b.
A Községi Nemzeti Bizottság határozata folytán lovat a község területéről kivinni nem lehet, mivel minden nem igazolt vétel, a marhalevél tanúsága szerint a község tulajdonát képezi. A lókiadás csak szigorú tulajdonjog igazolása után lehetséges akkor, ha az illetőnek nem igazolt lova nincs, mert ha van, akkor feltételezhető, hogy csere történt és akkor az igazolt lovát is csak csere útján kaphatja vissza.
Nemzeti Bizottság! Sürgős elintézésre. a/a
Lássa Rendőrparancsnok Úr. Rendőrparancsnokság. Pesthidegkút. Szíves kivizsgálás és jelentéstétel végett.
Pesthidegkút, 1945. május 15-én P. H. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.
c.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Nyílt parancs
Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság Pintér Imre pesthidegkúti (Ady Endre u. 24. sz. alatti) lakost útba indítja, hogy a község ellátása céljából Magyarország területén bárhol felvásárolható élelmiszereket beszerezze, és azt a község területére szállítsa.
Nevezett vezetése alatt közlekedő kocsik és lovak Pesthidegkút község tulajdonát képezik és azok más célokra igénybe nem vehetők.
Felkérjük a polgári és katonai hatóságokat, hogy fentnevezettet községünk ellátáshoz fűződő közérdekű munkájában rendelkezésükre álló minden eszközzel támogatni szíveskedjék.
A fenti nyílt parancs állandó jellegű és
érvényes.
Pesthidegkút, 1945. május hó 28-án
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás] Berán Antal s. k.
Nemzeti Bizottság jegyzője Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 274/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő