Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

 

 

 

 

 

 

7.

7. Pesthidegkút elöljáróságának jelentései a háborús események miatt eltűnt mezőgazdasági javakról és a német csapatok magatartásáról

1945. augusztus-szeptember

  

a.

  

Pesthidegkút község elöljárósága.                                        Hiv. sz.: 42. eln. 1945.

 

Tárgy: Háborús események folytán eltűnt mezőgazdasági javak bejelentése.

Járási főjegyző úr!

Fenti számú rendeletére a háborús események folytán községünkben eltűnt javak mennyiségét a következőkben jelentem be:

Ló..................................................               82 drb.

Szarvasmarha....................................    97 drb.

Sertés.............................................  110 drb.

Búza.............................................. 400 

.

Rozs..............................................     92 mm.

Árpa.............................................   174 mm.

Kukorica....................................        1530 mm.

Korpa..............................................   18 mm.

Szálastakarmány..............................    2336 mm.

Szalma...........................................  2036 mm.

Kf. Baromfi....................................   1688 drb.

Gyümölcsfa........................................166 drb.

 

Pesthidegkút, 1945. augusztus 10., október 31.

Nádas Béla vezetőjegyző-h.

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 355/1945. sz. i.

 

b.

  

Pesthidegkút község elöljáróságától.

Tárgy: Német állampolgárságú háborús bűnösök által Magyarországon elkövetett bűncselekmények felkutatása

 

Járási Főjegyző Úr!

Szóbelileg kiadott rendeletére tisztelettel jelentem, hogy községünk területén 1944. március 19-e után több német csapattest volt beszállásolva. Ezek parancsnoksága a közigazgatási hatóságokkal csak a beszállásolás és egyéb természetbeni szolgáltatások ügyében állottak összeköttetésben.

A helyi gazdasági politikai és társadalmi élet vezetőivel különösebb kapcsolatot nem tartottak fenn, ezekre befolyást nem gyakoroltak.

A német parancsnokságok visszavonuló csapatok községünkből nem végeztek ki senkit.

A német parancsnokságok kivonulásuk során mintegy 10 ló elrablásán kívül más fosztogatást nem eszközöltek. Menekülésük oly hirtelenül történt, hogy sem fosztogatásra, sem a lakosság elhurcolására idejük nem volt.

A magyar hadsereggel illetve annak tagjaival szemben erőszakos cselekményt nem követtek [el].

Községünkben rombolást nem végeztek a német csapatok.

 

Pesthidegkút, 1945. szeptember 7.

 

Szentannai

Vezetőjegyző

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 592/1945. sz. i.


Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő