A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
Budapesti Rendőrkapitányság javaslata a Mos-OI! zenekarra vonatkozó nyomozás lezárására
1983. június 27.
Budapesti Rendőrkapitányság
III/1. Alosztály
Szám 221-Bü-118/76/1983.
Szigorúan titkos!
Tárgy: E. J. és társai ügyének lezárására
Javaslat
Budapest, 1983. június 27.
A BRFK III/III-A. Alosztály „Gyűlölködők" fn [fedőnevű] előzetes ellenőrzésének adatai alapján a Btk. 148.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt 1983. május16-án nyomozást rendeltünk el az 1983. május 16-19 között őrizetben, 1983. május 19-től előzetes letartóztatásban lévő:
[...]
alatti lakosok ügyében. [...]
A vizsgálat során megállapítottuk, hogy Sz. Gy. és P. Z. kb. két éve foglalkoznak rendszeresen zenei tanulmányokkal, és terveztek egy együttes megalakítását. Később csatlakozott hozzájuk 1982 őszén E. J. A gyanúsítottak hétvégén rendszeresen találkoztak a Budapest III. kerület Flórián téren egymással és a baráti társaságukhoz tartozó punk nézeteket valló társaikkal, valamint más együttesek tagjaival. Beszélgetéseik során politikai véleményüket is kifejtették, így a cigánysággal, a romániai magyar nemzetiség helyzetével, a BM szervek működésével kapcsolatban. E beszélgetések során nacionalista, soviniszta állásfoglalásokat hangoztattak és gyakorlatilag e beszélgetések hatására alakult ki az együttes által később előadott számok szövege.
Az MSZMP III/2. körzet alapszervezet vezetősége a Hazafias Népfront kezdeményezésére 1982 folyamán megalakította a „Mozaik" Ifjúsági Klubot. [...] Az év elején klubvezető váltás volt, és az új vezető gyakorlatlanságából adódóan az 1983. február 19-én tartott koncert előkészítése során több - súlyos következményekre vezető - hibát vétett.
A koncertről sem annak engedélyezésére hivatott szerveket, sem a politikai szerveket - többek között a helyiség tulajdonosát a III/2. pártkörzet vezetőségét - nem értesítette.
A koncertre eredetileg 4 együttest terveztek, azonban ezt később megváltoztatták, és más együttesek fellépésének is helyt adtak, így a gyanúsítottakból álló „Mosoly" együttesnek is. Klubvezető ezen túlmenően nem kérte el a fellépő együttesek számainak szövegét. A koncerten nagy létszámú, 100-150 főből álló közönség - nagyrészt a punk együttesek sleppje - vett részt.
Az eseményről az egyik együttestől 1983. február 17-én értesült a kerületi KISZ Bizottság képviselője, majd értesítése alapján a III. kerületi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi előadója és a III/2. MSZMP körzet titkára. Az elvtársak a koncert kezdetén kb. 17 és 20 óra között is ott tartózkodtak. Az ifjúságvédelmi előadó és a titkár elvtársak felhívták a klubvezető figyelmét a leírt problémákra. Kb. 21 óra körül, a mikor a „Mosoly" együttes fellépett a klubvezető sem volt a koncertteremben, mivel kb. fél órára eltávozott.
A „Mosoly" együttes számait fk. [fiatalkorú] Sz. Gy. írta, azonban a végleges szövege kialakításában, hangszerelésében fk. [fiatalkorú] P. Z. is részt vett. A számokat 1982 novemberétől folyamatosan próbálták, erről szűkebb baráti körük is értesült, egyesek a próbákon is részt vettek.
A számok (Bevándorlók bére; Cigánymentes övezet; Egyenruhám tiszta; Románia) egyértelműen fasiszta hangvételű, az MNK [Magyar Népköztársaság] társadalmi rendjét támadó, a román, palesztin és arab nép, valamint a cigányság ellen gyűlölet felkeltésére alkalmas, a BM [Belügyminisztérium]szerveket sértő és lejárató szövegeket tartalmaznak.
A számokból kisugárzó, más népeket (népcsoportokat) kiirtásig terjedő gyűlölet a BM [Belügyminisztérium] szerveket sértő és alaptalanul vádoló nézetek gyakorlatilag alig motiválta. A gyanúsítottak többször összeütközésbe kerültek cigányokkal, hallották, hogy Romániában elnyomják a magyarokat, a rendőrök verik a fiatalokat [a] könnyűzenei koncerteken, stb. Ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak egyértelműen tudatában voltak számaik ellenséges voltával, „kemény szövegével", de erre tudatosan törekedtek, mivel ezen az úton is ki akartak tűnni az ilyen nézeteket más formában, burkoltan valló együttesek közül (CPg, Kretens). Az együttesnek a fellépése után a nézők közül többen felhívták a figyelmét [!] számaik fasiszta jellegére. A „Mosoly" együttes 1983 tavaszán felbomlott E. J. és fk. [fiatalkorú] Sz. Gy. közötti - zenei - nézeteltérések miatt.
[...]
A gyanúsítottak a nyomozás során beismerő vallomásaikban a leírt tényállást teljes mértékben alátámasztották. Elkövetési okaik között kiemelték a siker és az érvényesülés vágyát. Igyekeztek a cselekményüket apolitikusnak beállítani. Ezt cáfolja Sz. Gy. vonatkozásában a házkutatás során lefoglalt notesz, amelyben két évvel ezelőtt K. I. cs.-i lakossal - volt osztálytársával - együtt írt versek találhatók, amelyek élesen antiszemita és kommunistaellenesek (Gettó Blues, Birkenau, Auswitzi [!] rángatódzó, Párttag toborzó, stb.). A verseket más személyeknek nem mutatták meg, de a gyanúsítottban kialakult ellenséges nézetrendszert bizonyítják ezek a szövegek. [...]
Az ügy társadalomra veszélyessége kiemelkedő, hiszen több év óta Budapest területén nagy számú közönség előtt társadalmi rendünket ilyen nyíltan támadó szövegek nem hangzottak el.
A cselekmény elősegítő körülményei között szerepelnek a helyet adó III/2. MSZMP körzet és a klubvezető konkrét és egyéni mulasztásai. [...]
Megelőző intézkedésként a BRFK III/III.-A. Alosztállyal egyeztetve 7 személyt részesítettünk rendőrhatósági figyelmeztetésben. Nevezettek más punk együttesek tagjai (...), botrányos magatartást tanúsító nézők (...), az antiszemita versek írója (K. I.), a Mozaik Klub vezetője (...) és a kommunista ellenes dalt éneklő tanuló (...).
A fentiek alapján
- Sz. Gy., P. Z. és E. J. a Btk 148. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás,
- [...]
bűntett elkövetésével gyanúsíthatók.
A fentieket bizonyítják:
- tanúvallomási jegyzőkönyvek,
- szakértői szakvélemények,
- tárgyi bizonyítékok (a koncert hangfelvétele)
- gyanúsítotti jegyzőkönyvek.
A leírtak alapján kérem engedélyezni Erdős József és társai ügyének lezárását és az alábbi intézkedések megtételét:
E.J., fk. [fiatalkorú] S. Gy. és fk. [fiatalkorú] P. Z. ügyében az iratoknak vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségre történő megküldését,
[...]
Dr. Gy. L. r[endőr] őrnagy, alosztályvezető Dr. R. L. r[endőr] százados, fővizsgáló
ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő