Államvédelmi szempontból aggályos

Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"

„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”

Források  

"FENYVESI IMRE" fedőnevű ügynökről összefoglaló jelentés 

BM Vasmegyei Főosztály                         
Felderítő csoport
Szigorúan titkos!

Tárgy: "FENYVESI IMRE" fedőnevű ügynökről összefoglaló jelentés.

F e l j e g y z é s

Szombathely, 1954. február 3.

[...]

Az Államvédelmi Hatóság részéről 1950. január 5-én Kaposi György áv. hdgy. szervezte be pressziós alapon. Presszió volt ellene, hogy demokráciaellenes kijelentéseket tett. A beszervezés során a feladatokat vállalta.

A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. "Fenyvesi" hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" (sic!) tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá, hogy a "rendszerváltozás esetén" irányvonalat képviseljen.
Célja volt továbbá a szervezkedésnek fegyverek gyűjtése, hogy háború esetén ellenforradalmi partizán tevékenységet fejtsenek ki a szovjet csapatok ellen.

Az ügyben 1952. év őszén, s 1953. tavaszán a budapesti egyházi alosztály részleges realizálást hajtott végre, melynek során őrizetbe vették a szervezkedés 10 pap irányítóját.

[...]

Az ügynöknek a magatartása és a Hatósághoz való viszonya beszervezése óta nagymértékben megváltozott. Magatartásában és jellemében beállott változás a megfelelő tartás és az ügynökkel szemben követett bánásmód segítette elő (sic!). A "B" dossziéjából és az előző tartó elvtársnak elmondásából az állapítható meg, hogy kezdetben hosszú ideig az ügynökkel utcán volt lebonyolítva a találkozó, melyek rövidek voltak, s túlnyomó részt a szakmai beszámoltatásra szorítkoztak. Az ügynöknek a nevelése úgy politikailag, mint egyéb szempontból elhanyagolt volt. Találkozási lakásban 1952 óta van tartva. Közben egy évig katonai szolgálatot teljesített, ahol ugyancsak foglalkoztatva volt a katonai elhárítás vonalán. Leszerelése után szintén lakásban volt lebonyolítva vele minden találkozó.

Az ügynököt tartó elvtárs véleményéből és a vele folytatott beszélgetésből az állapítható meg, hogy a Hatósághoz és a bizalmas munkához való viszony jó. A rábízott feladatokat minden körülmények között végrehajtja, és rugalmassága sokat fejlődött. Ezen változtatást a hozzánk való magatartásában elősegítette egyéni problémáinak a megoldásában való segítség, mely közelebb hozta az ügynököt hozzánk. A bizalmas munka megkedvelése fokozódott nála akkor, amikor közölve lett vele, hogy munkájából kifolyólag a Hatóság őrizetbe vett néhány személyt.
Ez serkentőleg hatott rá, s mint ahogy mondta "úgy érzi, hogy ez a munka életcéljává válik."

Megállapítható, hogy politikai szempontból is sokat fejlődött, "osztályától elszakadt" olyan formában, hogy látja azoknak reakciós, minden haladást akadályozni igyekvő ellenséges tevékenységét.
Velük szemben ellenszenvet tanúsít. Megbízhatóságát bizonyítja eddig végzett munkája is.

Külső magatartására, jellemére vonatkozóan szintén nagyfokú változás állt be nála. A régi kispolgári mentalitása részben megszűnt. Mozgékony, minden munkát kedvvel végez. Egyéni dolgaiból soha nem csinál nagyobb problémát magának Magatartása, külső fellépése szerénységére mutat. Határozott viselkedésű és gondolkodású, azonban velünk szembe kissé szolgai lelkületű és ezért ebből a szempontból kell még nevelni, hogy véleményét mindenkor bátran nyilvánítsa. Ugyanis a feladatok megoldásánál legtöbb esetben minden különösebb véleménynyilvánítás nélkül elfogadja a megadott szempontokat mondva, hogy azt ő úgyis igyekszik megoldani a legnagyobb tehetsége szerint. Észjárása jó, jó meglátásai vannak.

Általános műveltségét igyekszik tovább fejleszteni. Általában mindenféle könyvet szívesen olvas. Így olvas idealista könyvet, de ez mellett olvas haladó, demokratikus szellemű írók könyveit (sic!). Ezzel kapcsolatban jól tudja értékelni a múlt és a jelen irodalmai közötti különbséget, szereti a haladó filmeket megnézni.

Öltözete egyszerű városias, anyagi körülményei eléggé nehezek, havi keresete 700.-Ft, ebből tartja el szüleit és testvéreit, mivel csak egyik leánytestvére dolgozik, apja pedig kórházban van. Szüleit szereti, fizetését mindig hazaadja. Egyszerű rendes, beosztó és erkölcsileg sem kifogásolható életet él, szórakozni nem igen jár. Káros szenvedélyei nincsenek.

[...]

A fentiek alapján véleményem az, hogy "Fenyvesi"-vel érdemes hírszerzés céljából foglalkozni.
"Fenyvesi"-nek megvan a lehetősége a szükséges ajánlóleveleket megszerezni a szombathelyi püspökségtől ahhoz, hogy a bécsi Pázmáneumba felvegyék, mint tanulót.
/"Fenyvesi" szerint a szükséges ajánlólevél megszerzése nem okozna neki nehézségeket. A püspökkel jó viszonyban van, s az ilyen irányú kérését teljesítené./
Ilyen formában "Fenyvesi" mentesülne a kihallgatásoktól és a hasonló zaklatásoktól. Továbbá lehetőségünk lenne a Pázmáneum feltérképezésére és onnan bizalmas anyagok szerzésére. A későbbiek során pedig felveheti a kapcsolatot apja régi barátaival és megteremtheti a lehetőséget annak, hogy valamelyik hírszerzőszervvel kapcsolatba lépjen.

Ehhez a feladathoz megvan a lehetősége, rátermettsége, nyelvtudása és segítségére van származása is. Tartását biztosítani tudjuk. Eddig végzett munkája, valamint a szüleihez való ragaszkodása alapján. Személyes benyomásom az, hogy ezt a feladatot vállalná is.

Kérem "Fenyvesi"-vel ilyen irányú foglalkozást engedélyezni, hogy külföldi ismerőseit feldolgozhassuk és ennek alapján elkészíthessük felhasználási tervét.

 Ellmann Sándor áv. hdgy.

Készült: 2 pld.
1 pld. II/4. alosztály
1 pld. Feld. Csoport.
G: J. E.

Egyetértek és javaslom a
vele való foglalkozást.
Gerendás őrgy.

ÁSZTL 3.2.4. K-364.

Ezen a napon történt október 04.

1915

I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.Tovább

1944

A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.Tovább

1957

A szovjetek fellövik a Szputnyik–1 műholdat a világűrbe: ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének.Tovább

1957

Várnai Ferenc a KISZ szervezőinek tartott részletes beszámolója során bejelentette a MAFISZ, a MEFESZ, és a Diákszövetség megszűnését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő