Magyarországon a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt abszolút többséget szerez, ennek ellenére koalíciós kormány alakul.Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
"Fenyvesi" fedőnevű ügynök ügye
| BM Vasmegyei Főosztály II-es csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Fenyvesi" fedőnevű ügynök ügye.
J e l e n t é s.
Szombathely, 1954. október 19-én.
"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynököt a Vasmegyei Főosztálytól 1954. február hónapjában vettük át, mint olyan személyt, aki alkalmasnak látszott arra, hogy külföldön foglalkoztassuk. "Fenyvesi"-nek kapcsolatai révén megvolt a lehetősége, hogy a bécsi Pázmáneumba be tudjon jutni.
"Fenyvesi" vállalta a külföldi munkát, és részletesen leírta elképzelését. A vele folytatott találkozások során semmi olyan problémát nem vetett fel, ami arra engedett volna bennünket következtetni, hogy fél a fenti feladattól. Ezt figyelembe véve részletesen kioktattuk, eligazítottuk a külföldi feladatra. Közöltük vele, hogy július végén áttesszük a határon.
Július 30-án, amikor az átdobást akartuk végrehajtani, délelőtt 11 órakor találkozót bonyolítottunk le vele és megbeszéltük, hogy délután 3 órakor újra fogunk találkozni, ahová a megbeszélt csomagját hozza magával, ahonnan a határra fogjuk vinni (sic!). "Fenyvesin" nem látszott semmi félelem, semmi problémát nem vetett fel és ígéretet tett, hogy pontosan meg fog jelenni.
[...]
Három hét múlva az acsádi betegotthonban sikerült vele a kapcsolatot felvenni, ahol bevallotta, hogy betegsége abból adódott, hogy félt a feladatok végrehajtásától. Amikor megkérdeztük tőle, hogy miért nem közölte ezt előbb velünk, azt a választ adta, hogy nem akarta visszavonni adott szavát, úgy gondolta, le fogja tudni küzdeni félelmét és végre tudja hajtani feladatát.
Megkérdeztük tőle, milyen tervei vannak a jövőre vonatkozólag a velünk kapcsolatos munkára. "Fenyvesi" azt válaszolta, hogy szeretne egy ideig pihenni, utána az elhárítási vonalon tovább dolgozni. Ezzel egyetértettünk és felhívtuk a figyelmét, hogy a velünk folytatott beszélgetésekről senkinek ne beszéljen, vegye úgy, mintha nem is történet volna meg.
É r t é k e l é s.
A fentiekből megállapítható, hogy "Fenyvesi" a külföldi munkára nem alkalmas, így a vele való további foglalkozást megszüntettük. Elhárítási munkára a Vasmegyei Főosztálynak átadjuk.
| Ellmann Sándor áv. fhdgy. csoportvezető |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 04.
1945
1956
A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő