Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
"Fenyvesi" fedőnevű ügynök ügye
| BM Vasmegyei Főosztály II-es csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Fenyvesi" fedőnevű ügynök ügye.
J e l e n t é s.
Szombathely, 1954. október 19-én.
"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynököt a Vasmegyei Főosztálytól 1954. február hónapjában vettük át, mint olyan személyt, aki alkalmasnak látszott arra, hogy külföldön foglalkoztassuk. "Fenyvesi"-nek kapcsolatai révén megvolt a lehetősége, hogy a bécsi Pázmáneumba be tudjon jutni.
"Fenyvesi" vállalta a külföldi munkát, és részletesen leírta elképzelését. A vele folytatott találkozások során semmi olyan problémát nem vetett fel, ami arra engedett volna bennünket következtetni, hogy fél a fenti feladattól. Ezt figyelembe véve részletesen kioktattuk, eligazítottuk a külföldi feladatra. Közöltük vele, hogy július végén áttesszük a határon.
Július 30-án, amikor az átdobást akartuk végrehajtani, délelőtt 11 órakor találkozót bonyolítottunk le vele és megbeszéltük, hogy délután 3 órakor újra fogunk találkozni, ahová a megbeszélt csomagját hozza magával, ahonnan a határra fogjuk vinni (sic!). "Fenyvesin" nem látszott semmi félelem, semmi problémát nem vetett fel és ígéretet tett, hogy pontosan meg fog jelenni.
[...]
Három hét múlva az acsádi betegotthonban sikerült vele a kapcsolatot felvenni, ahol bevallotta, hogy betegsége abból adódott, hogy félt a feladatok végrehajtásától. Amikor megkérdeztük tőle, hogy miért nem közölte ezt előbb velünk, azt a választ adta, hogy nem akarta visszavonni adott szavát, úgy gondolta, le fogja tudni küzdeni félelmét és végre tudja hajtani feladatát.
Megkérdeztük tőle, milyen tervei vannak a jövőre vonatkozólag a velünk kapcsolatos munkára. "Fenyvesi" azt válaszolta, hogy szeretne egy ideig pihenni, utána az elhárítási vonalon tovább dolgozni. Ezzel egyetértettünk és felhívtuk a figyelmét, hogy a velünk folytatott beszélgetésekről senkinek ne beszéljen, vegye úgy, mintha nem is történet volna meg.
É r t é k e l é s.
A fentiekből megállapítható, hogy "Fenyvesi" a külföldi munkára nem alkalmas, így a vele való további foglalkozást megszüntettük. Elhárítási munkára a Vasmegyei Főosztálynak átadjuk.
| Ellmann Sándor áv. fhdgy. csoportvezető |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő