A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
"Fenyvesi" fedőnevű ügynök ügye
| BM Vasmegyei Főosztály II-es csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Fenyvesi" fedőnevű ügynök ügye.
J e l e n t é s.
Szombathely, 1954. október 19-én.
"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynököt a Vasmegyei Főosztálytól 1954. február hónapjában vettük át, mint olyan személyt, aki alkalmasnak látszott arra, hogy külföldön foglalkoztassuk. "Fenyvesi"-nek kapcsolatai révén megvolt a lehetősége, hogy a bécsi Pázmáneumba be tudjon jutni.
"Fenyvesi" vállalta a külföldi munkát, és részletesen leírta elképzelését. A vele folytatott találkozások során semmi olyan problémát nem vetett fel, ami arra engedett volna bennünket következtetni, hogy fél a fenti feladattól. Ezt figyelembe véve részletesen kioktattuk, eligazítottuk a külföldi feladatra. Közöltük vele, hogy július végén áttesszük a határon.
Július 30-án, amikor az átdobást akartuk végrehajtani, délelőtt 11 órakor találkozót bonyolítottunk le vele és megbeszéltük, hogy délután 3 órakor újra fogunk találkozni, ahová a megbeszélt csomagját hozza magával, ahonnan a határra fogjuk vinni (sic!). "Fenyvesin" nem látszott semmi félelem, semmi problémát nem vetett fel és ígéretet tett, hogy pontosan meg fog jelenni.
[...]
Három hét múlva az acsádi betegotthonban sikerült vele a kapcsolatot felvenni, ahol bevallotta, hogy betegsége abból adódott, hogy félt a feladatok végrehajtásától. Amikor megkérdeztük tőle, hogy miért nem közölte ezt előbb velünk, azt a választ adta, hogy nem akarta visszavonni adott szavát, úgy gondolta, le fogja tudni küzdeni félelmét és végre tudja hajtani feladatát.
Megkérdeztük tőle, milyen tervei vannak a jövőre vonatkozólag a velünk kapcsolatos munkára. "Fenyvesi" azt válaszolta, hogy szeretne egy ideig pihenni, utána az elhárítási vonalon tovább dolgozni. Ezzel egyetértettünk és felhívtuk a figyelmét, hogy a velünk folytatott beszélgetésekről senkinek ne beszéljen, vegye úgy, mintha nem is történet volna meg.
É r t é k e l é s.
A fentiekből megállapítható, hogy "Fenyvesi" a külföldi munkára nem alkalmas, így a vele való további foglalkozást megszüntettük. Elhárítási munkára a Vasmegyei Főosztálynak átadjuk.
| Ellmann Sándor áv. fhdgy. csoportvezető |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő