Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
Fenyvesi kiképzési terve
| BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport 217-4113-1/54 | Szigorúan titkos! |
Tárgy: Fenyvesi kiképzési terve.
F e l j e g y z é s
Szombathely, 1954. május 3-án.
"Fenyvesi" fedőnevű ügynökkel 1954.március óta foglalkozunk abból a célból, hogy a bécsi Pázmáneumon keresztül a Vatikánba juttassuk.
A feladata sikeres megoldása érdekében "Fenyvesit" az alábbi pontok szerinti kiképzésben részesítjük:
|
- A jelenlegi Ausztria gazdasági és politikai helyzetét, különös tekintettel a megszálló hatóságok szerepét a gazdasági és politikai helyzet alakulásában, konkrét befolyását Ausztria életére.
- Az emigrációs szervezetek részleges ismertetése, azok szervezeti felépítése, fontosabb beosztásban lévő vezetők ismertetése. Az emigrációs szervezet melyik imperialista hatalom közvetlen irányítása mellett működik, a szervezet területi elhelyezkedése, az emigránsok megoszlása. Az emigrációs szervezetek szerepe a népi demokratikus országok elleni kémtevékenység, valamint az új világháború előkészítése szempontjából.
- Az ellenséges hírszerző és elhárító szervek jelenléte a kihallgatásától kezdődően. Az elhárító- és hírszerzőszervek általunk ismert módszerei /provokáció, megvesztegetés, kompromittálás/, védekezés az elhárítással szemben, ismertetjük kihallgatási módszereiket, a figyelés, a telefonlehallgatás és a levélcenzúra, hálózati melléépülés.
- Legendáját a felhasználási terv szerint veszi át.
- Milyen magatartást tanúsítson a kihallgatások során, a kihallgatás előtt és után. Magatartása esetleges provokáció esetén, magatartása az ellenség ügynökeivel szemben, figyelembe véve azt a körülményt, hogy az illető maga mondta-e el, vagy "Fenyvesi" derítette-e föl.
- Feladataival kapcsolatban ismertetjük előtte a Pázmáneumba való bejutásának lehetőségét, a Pázmáneum hallgatóinak és tanárainak feldolgozását, különös tekintettel arra, hogy milyen aktív tevékenységet fejtenek ki hazánk, a népi demokratikus országok ellen. Mint végcélt, meghatározzuk a Vatikánba való jutását.
- A munka végzéséhez szükséges operatív módszerek, sötétben való hírszerzés, bennünket érdeklő személyek, azok tanulmányozása, bennünket érdeklő adatok, hogyan kell egy szervezet felépítését felderíteni, személyekhez való közeledés, érdekessé tenni saját személyét. Figyelés megállapítása, szükség esetén lerázása. Találkozók lebonyolítása, tárgyi postaláda ürítése, ezzel kapcsolatos követelmények. Feljegyzések készítése, jelentésírás.
- Az összeköttetéssel kapcsolatban az összeköttetés célját, feladatait és követelményeit /kétirányú, gyors, megbízható/, személyes találkozó, futár útján történő összeköttetés, tárgyi és személyi postaláda, annak használata és szervezése, jelzőhely, jelszó, levelező cím és vegyszer használata.
Anyag átadás és átvétel.
Találkozóra való felkészülés, legenda az együttlétre, legenda az utazásra, hely előzetes tanulmányozása.
Találkozási helyen való várakozás, biztosító találkozó.
Rendkívüli találkozó létrehozása, annak jelentősége.
Az operatív munkához, valamint az összeköttetéshez szükséges fényképezésre és az előhívásra való kioktatása.
| Ellmann Sándor áv. hdgy. |
| Készült: | 2 pld. 1 pld. II/4. alo. 1 pld............ |
K: E. S/ J. E. 2 oldal
Ny. sz:
Egyetértek és T. e -al
[ti. "Tanácsadó elvtárs", azaz szovjet tanácsadó]
megbeszélve.
V. 10.
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
1931
1944
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő