A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
Fenyvesi kiképzési terve
| BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport 217-4113-1/54 | Szigorúan titkos! |
Tárgy: Fenyvesi kiképzési terve.
F e l j e g y z é s
Szombathely, 1954. május 3-án.
"Fenyvesi" fedőnevű ügynökkel 1954.március óta foglalkozunk abból a célból, hogy a bécsi Pázmáneumon keresztül a Vatikánba juttassuk.
A feladata sikeres megoldása érdekében "Fenyvesit" az alábbi pontok szerinti kiképzésben részesítjük:
|
- A jelenlegi Ausztria gazdasági és politikai helyzetét, különös tekintettel a megszálló hatóságok szerepét a gazdasági és politikai helyzet alakulásában, konkrét befolyását Ausztria életére.
- Az emigrációs szervezetek részleges ismertetése, azok szervezeti felépítése, fontosabb beosztásban lévő vezetők ismertetése. Az emigrációs szervezet melyik imperialista hatalom közvetlen irányítása mellett működik, a szervezet területi elhelyezkedése, az emigránsok megoszlása. Az emigrációs szervezetek szerepe a népi demokratikus országok elleni kémtevékenység, valamint az új világháború előkészítése szempontjából.
- Az ellenséges hírszerző és elhárító szervek jelenléte a kihallgatásától kezdődően. Az elhárító- és hírszerzőszervek általunk ismert módszerei /provokáció, megvesztegetés, kompromittálás/, védekezés az elhárítással szemben, ismertetjük kihallgatási módszereiket, a figyelés, a telefonlehallgatás és a levélcenzúra, hálózati melléépülés.
- Legendáját a felhasználási terv szerint veszi át.
- Milyen magatartást tanúsítson a kihallgatások során, a kihallgatás előtt és után. Magatartása esetleges provokáció esetén, magatartása az ellenség ügynökeivel szemben, figyelembe véve azt a körülményt, hogy az illető maga mondta-e el, vagy "Fenyvesi" derítette-e föl.
- Feladataival kapcsolatban ismertetjük előtte a Pázmáneumba való bejutásának lehetőségét, a Pázmáneum hallgatóinak és tanárainak feldolgozását, különös tekintettel arra, hogy milyen aktív tevékenységet fejtenek ki hazánk, a népi demokratikus országok ellen. Mint végcélt, meghatározzuk a Vatikánba való jutását.
- A munka végzéséhez szükséges operatív módszerek, sötétben való hírszerzés, bennünket érdeklő személyek, azok tanulmányozása, bennünket érdeklő adatok, hogyan kell egy szervezet felépítését felderíteni, személyekhez való közeledés, érdekessé tenni saját személyét. Figyelés megállapítása, szükség esetén lerázása. Találkozók lebonyolítása, tárgyi postaláda ürítése, ezzel kapcsolatos követelmények. Feljegyzések készítése, jelentésírás.
- Az összeköttetéssel kapcsolatban az összeköttetés célját, feladatait és követelményeit /kétirányú, gyors, megbízható/, személyes találkozó, futár útján történő összeköttetés, tárgyi és személyi postaláda, annak használata és szervezése, jelzőhely, jelszó, levelező cím és vegyszer használata.
Anyag átadás és átvétel.
Találkozóra való felkészülés, legenda az együttlétre, legenda az utazásra, hely előzetes tanulmányozása.
Találkozási helyen való várakozás, biztosító találkozó.
Rendkívüli találkozó létrehozása, annak jelentősége.
Az operatív munkához, valamint az összeköttetéshez szükséges fényképezésre és az előhívásra való kioktatása.
| Ellmann Sándor áv. hdgy. |
| Készült: | 2 pld. 1 pld. II/4. alo. 1 pld............ |
K: E. S/ J. E. 2 oldal
Ny. sz:
Egyetértek és T. e -al
[ti. "Tanácsadó elvtárs", azaz szovjet tanácsadó]
megbeszélve.
V. 10.
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő