Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata
| BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata.
J a v a s l a t.
Szombathely, 1954. április 21.
[...]
"Fenyvesi"-nek, mint legfontosabb feladatot meghatározzuk:
A bécsi Pázmáneumba való bejutását, azzal a céllal, hogy szenteltesse pappá magát, illetve tanuljon a Pázmáneumban. Végső célunk ebben az esetben az, hogy egy idő után a Vatikánba jusson.
"Fenyvesi"-nek lehetősége van szombathelyi egyházi kapcsolatainak felhasználásával, illetve hozzájárulásukkal a fenti feladatot végrehajtani.
Amennyiben a Pázmáneumban való felvétele nem sikerülne, úgy édesapjának nyugaton élő katonatiszti kapcsolatait használja fel arra, hogy rajtuk keresztül sikerüljön bejutni valamelyik ellenséges hírszerző szervbe, vagy emigrációs ifjúsági szervezetbe.
Ha Ausztria területén nem sikerül olyan objektumban elhelyezkednie, ami bennünket érdekel, s ahonnan lehetősége lenne bennünket tájékoztatni az ellenség tevékenységéről, úgy sógora felhasználásával telepedjen le Nyugat-Németországban, Münchenben, s próbáljon elhelyezkedni a "Szabad Európa Rádiónál". Ehhez hozzásegíti nyelvtudása és megfelelő műveltsége.
"Fenyvesi" fedőnevű ügynök "kiszökését" az alábbiak szerint javasoljuk megszervezni:
Kutatómunkát végez, s megállapítja, hogy "megbízható" baráti környezetében rendelkezik-e szentgotthárdi viszonylatban határsáv igazolvánnyal. Amennyiben igen, úgy anyagiakért, vagy baráti alapon azt kölcsönözni.
Kutatást végez, megállapítja, hogy ismeretségi körében van-e olyan személy, aki gépkocsival rendelkezik, illetve gépkocsivezető. Közlése szerint a püspök gépkocsivezetőjének fia néki jó barátja.
Kutatást végez baráti körében olyan személyek után, akik hajlandók lennének vele nyugatra "szökni", ehhez fel tudná "Fenyvesi" használni az illető kinti kapcsolatait, s anyagi lehetőségeit.
A határ átlépését Szentgotthárd térségében hajtaná végre, ugyanis "Fenyvesi", mint lehetőséget felvetette Némethinét, akinek férje a múltban rendőr őrnagy volt. Némethinének fivére, mint tanító osztrák területen, Szentgotthárd környékén dolgozik. "Fenyvesi" ezt a személyt felhasználhatja arra, hogy Őt Graz mellett lakó ismerőseihez vigye, illetve anyagiakkal támogassa.
"Fenyvesi" "szökés" okául elmondja, hogy rossz anyagi körülmények között volt, szeretett volna tovább tanulni, elhelyezkedési lehetősége nem volt, annak ellenére, hogy mindent elkövetett, hogy el tudjon helyezkedni.
Megvan a lehetősége annak, hogy egy-két személyt őrizetbe vegyünk abból a csoportból, amiben maga is "Fenyvesi" tevékenykedett. /Ifjúsági szervezkedés/
"Fenyvesi" nyugatra való "szökése" után 3-4 hónapig velünk csak vegyszeres levelező kapcsolatot fog fenntartani. Ebből a célból rendelkezésére fogunk bocsátani két szombathelyi levelező címet.
"Fenyvesi" végleges foglalkoztatási tervét, illetve nyugatra való "szökésének" részletes kidolgozását "Fenyvesi"-vel közösen beszéljük meg, és annak alapján készítsünk tervet.
| Ellmann Sándor áv. hdgy. |
| A javaslattal egyetértek! Fenyvesit május 15-ig ki lehet küldeni. |
| Készült: | 2 pld. 1 pld............ 1 pld. Feld. csop. |
Készítette: E. S.
Gépelte: J. E. 4 oldal.
| Megjegyzés: A jelentésben igen sok kérdés még csak Elképzelés és nem konkrét javaslat kidolgozva. Ezt azonnal megcsinálni és a feladattervet elkészíteni. |
| 54. IV. 24. |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 03.
1908
1984
Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő