Államvédelmi szempontból aggályos

Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"

„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”

Források  

"FENYVESI IMRE" fedőnevű ügynökről összefoglaló jelentés 

BM Vasmegyei Főosztály                         
Felderítő csoport
Szigorúan titkos!

Tárgy: "FENYVESI IMRE" fedőnevű ügynökről összefoglaló jelentés.

F e l j e g y z é s

Szombathely, 1954. február 3.

[...]

Az Államvédelmi Hatóság részéről 1950. január 5-én Kaposi György áv. hdgy. szervezte be pressziós alapon. Presszió volt ellene, hogy demokráciaellenes kijelentéseket tett. A beszervezés során a feladatokat vállalta.

A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. "Fenyvesi" hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" (sic!) tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá, hogy a "rendszerváltozás esetén" irányvonalat képviseljen.
Célja volt továbbá a szervezkedésnek fegyverek gyűjtése, hogy háború esetén ellenforradalmi partizán tevékenységet fejtsenek ki a szovjet csapatok ellen.

Az ügyben 1952. év őszén, s 1953. tavaszán a budapesti egyházi alosztály részleges realizálást hajtott végre, melynek során őrizetbe vették a szervezkedés 10 pap irányítóját.

[...]

Az ügynöknek a magatartása és a Hatósághoz való viszonya beszervezése óta nagymértékben megváltozott. Magatartásában és jellemében beállott változás a megfelelő tartás és az ügynökkel szemben követett bánásmód segítette elő (sic!). A "B" dossziéjából és az előző tartó elvtársnak elmondásából az állapítható meg, hogy kezdetben hosszú ideig az ügynökkel utcán volt lebonyolítva a találkozó, melyek rövidek voltak, s túlnyomó részt a szakmai beszámoltatásra szorítkoztak. Az ügynöknek a nevelése úgy politikailag, mint egyéb szempontból elhanyagolt volt. Találkozási lakásban 1952 óta van tartva. Közben egy évig katonai szolgálatot teljesített, ahol ugyancsak foglalkoztatva volt a katonai elhárítás vonalán. Leszerelése után szintén lakásban volt lebonyolítva vele minden találkozó.

Az ügynököt tartó elvtárs véleményéből és a vele folytatott beszélgetésből az állapítható meg, hogy a Hatósághoz és a bizalmas munkához való viszony jó. A rábízott feladatokat minden körülmények között végrehajtja, és rugalmassága sokat fejlődött. Ezen változtatást a hozzánk való magatartásában elősegítette egyéni problémáinak a megoldásában való segítség, mely közelebb hozta az ügynököt hozzánk. A bizalmas munka megkedvelése fokozódott nála akkor, amikor közölve lett vele, hogy munkájából kifolyólag a Hatóság őrizetbe vett néhány személyt.
Ez serkentőleg hatott rá, s mint ahogy mondta "úgy érzi, hogy ez a munka életcéljává válik."

Megállapítható, hogy politikai szempontból is sokat fejlődött, "osztályától elszakadt" olyan formában, hogy látja azoknak reakciós, minden haladást akadályozni igyekvő ellenséges tevékenységét.
Velük szemben ellenszenvet tanúsít. Megbízhatóságát bizonyítja eddig végzett munkája is.

Külső magatartására, jellemére vonatkozóan szintén nagyfokú változás állt be nála. A régi kispolgári mentalitása részben megszűnt. Mozgékony, minden munkát kedvvel végez. Egyéni dolgaiból soha nem csinál nagyobb problémát magának Magatartása, külső fellépése szerénységére mutat. Határozott viselkedésű és gondolkodású, azonban velünk szembe kissé szolgai lelkületű és ezért ebből a szempontból kell még nevelni, hogy véleményét mindenkor bátran nyilvánítsa. Ugyanis a feladatok megoldásánál legtöbb esetben minden különösebb véleménynyilvánítás nélkül elfogadja a megadott szempontokat mondva, hogy azt ő úgyis igyekszik megoldani a legnagyobb tehetsége szerint. Észjárása jó, jó meglátásai vannak.

Általános műveltségét igyekszik tovább fejleszteni. Általában mindenféle könyvet szívesen olvas. Így olvas idealista könyvet, de ez mellett olvas haladó, demokratikus szellemű írók könyveit (sic!). Ezzel kapcsolatban jól tudja értékelni a múlt és a jelen irodalmai közötti különbséget, szereti a haladó filmeket megnézni.

Öltözete egyszerű városias, anyagi körülményei eléggé nehezek, havi keresete 700.-Ft, ebből tartja el szüleit és testvéreit, mivel csak egyik leánytestvére dolgozik, apja pedig kórházban van. Szüleit szereti, fizetését mindig hazaadja. Egyszerű rendes, beosztó és erkölcsileg sem kifogásolható életet él, szórakozni nem igen jár. Káros szenvedélyei nincsenek.

[...]

A fentiek alapján véleményem az, hogy "Fenyvesi"-vel érdemes hírszerzés céljából foglalkozni.
"Fenyvesi"-nek megvan a lehetősége a szükséges ajánlóleveleket megszerezni a szombathelyi püspökségtől ahhoz, hogy a bécsi Pázmáneumba felvegyék, mint tanulót.
/"Fenyvesi" szerint a szükséges ajánlólevél megszerzése nem okozna neki nehézségeket. A püspökkel jó viszonyban van, s az ilyen irányú kérését teljesítené./
Ilyen formában "Fenyvesi" mentesülne a kihallgatásoktól és a hasonló zaklatásoktól. Továbbá lehetőségünk lenne a Pázmáneum feltérképezésére és onnan bizalmas anyagok szerzésére. A későbbiek során pedig felveheti a kapcsolatot apja régi barátaival és megteremtheti a lehetőséget annak, hogy valamelyik hírszerzőszervvel kapcsolatba lépjen.

Ehhez a feladathoz megvan a lehetősége, rátermettsége, nyelvtudása és segítségére van származása is. Tartását biztosítani tudjuk. Eddig végzett munkája, valamint a szüleihez való ragaszkodása alapján. Személyes benyomásom az, hogy ezt a feladatot vállalná is.

Kérem "Fenyvesi"-vel ilyen irányú foglalkozást engedélyezni, hogy külföldi ismerőseit feldolgozhassuk és ennek alapján elkészíthessük felhasználási tervét.

 Ellmann Sándor áv. hdgy.

Készült: 2 pld.
1 pld. II/4. alosztály
1 pld. Feld. Csoport.
G: J. E.

Egyetértek és javaslom a
vele való foglalkozást.
Gerendás őrgy.

ÁSZTL 3.2.4. K-364.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő