Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata
| BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata.
J a v a s l a t.
Szombathely, 1954. április 21.
[...]
"Fenyvesi"-nek, mint legfontosabb feladatot meghatározzuk:
A bécsi Pázmáneumba való bejutását, azzal a céllal, hogy szenteltesse pappá magát, illetve tanuljon a Pázmáneumban. Végső célunk ebben az esetben az, hogy egy idő után a Vatikánba jusson.
"Fenyvesi"-nek lehetősége van szombathelyi egyházi kapcsolatainak felhasználásával, illetve hozzájárulásukkal a fenti feladatot végrehajtani.
Amennyiben a Pázmáneumban való felvétele nem sikerülne, úgy édesapjának nyugaton élő katonatiszti kapcsolatait használja fel arra, hogy rajtuk keresztül sikerüljön bejutni valamelyik ellenséges hírszerző szervbe, vagy emigrációs ifjúsági szervezetbe.
Ha Ausztria területén nem sikerül olyan objektumban elhelyezkednie, ami bennünket érdekel, s ahonnan lehetősége lenne bennünket tájékoztatni az ellenség tevékenységéről, úgy sógora felhasználásával telepedjen le Nyugat-Németországban, Münchenben, s próbáljon elhelyezkedni a "Szabad Európa Rádiónál". Ehhez hozzásegíti nyelvtudása és megfelelő műveltsége.
"Fenyvesi" fedőnevű ügynök "kiszökését" az alábbiak szerint javasoljuk megszervezni:
Kutatómunkát végez, s megállapítja, hogy "megbízható" baráti környezetében rendelkezik-e szentgotthárdi viszonylatban határsáv igazolvánnyal. Amennyiben igen, úgy anyagiakért, vagy baráti alapon azt kölcsönözni.
Kutatást végez, megállapítja, hogy ismeretségi körében van-e olyan személy, aki gépkocsival rendelkezik, illetve gépkocsivezető. Közlése szerint a püspök gépkocsivezetőjének fia néki jó barátja.
Kutatást végez baráti körében olyan személyek után, akik hajlandók lennének vele nyugatra "szökni", ehhez fel tudná "Fenyvesi" használni az illető kinti kapcsolatait, s anyagi lehetőségeit.
A határ átlépését Szentgotthárd térségében hajtaná végre, ugyanis "Fenyvesi", mint lehetőséget felvetette Némethinét, akinek férje a múltban rendőr őrnagy volt. Némethinének fivére, mint tanító osztrák területen, Szentgotthárd környékén dolgozik. "Fenyvesi" ezt a személyt felhasználhatja arra, hogy Őt Graz mellett lakó ismerőseihez vigye, illetve anyagiakkal támogassa.
"Fenyvesi" "szökés" okául elmondja, hogy rossz anyagi körülmények között volt, szeretett volna tovább tanulni, elhelyezkedési lehetősége nem volt, annak ellenére, hogy mindent elkövetett, hogy el tudjon helyezkedni.
Megvan a lehetősége annak, hogy egy-két személyt őrizetbe vegyünk abból a csoportból, amiben maga is "Fenyvesi" tevékenykedett. /Ifjúsági szervezkedés/
"Fenyvesi" nyugatra való "szökése" után 3-4 hónapig velünk csak vegyszeres levelező kapcsolatot fog fenntartani. Ebből a célból rendelkezésére fogunk bocsátani két szombathelyi levelező címet.
"Fenyvesi" végleges foglalkoztatási tervét, illetve nyugatra való "szökésének" részletes kidolgozását "Fenyvesi"-vel közösen beszéljük meg, és annak alapján készítsünk tervet.
| Ellmann Sándor áv. hdgy. |
| A javaslattal egyetértek! Fenyvesit május 15-ig ki lehet küldeni. |
| Készült: | 2 pld. 1 pld............ 1 pld. Feld. csop. |
Készítette: E. S.
Gépelte: J. E. 4 oldal.
| Megjegyzés: A jelentésben igen sok kérdés még csak Elképzelés és nem konkrét javaslat kidolgozva. Ezt azonnal megcsinálni és a feladattervet elkészíteni. |
| 54. IV. 24. |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő