Államvédelmi szempontból aggályos

Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"

„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”

Fenyvesi kiképzési terve

BM Vasmegyei Főosztály                                  
Felderítő csoport
217-4113-1/54
Szigorúan titkos!

Tárgy: Fenyvesi kiképzési terve.

F e l j e g y z é s

Szombathely, 1954. május 3-án.

"Fenyvesi" fedőnevű ügynökkel 1954.március óta foglalkozunk abból a célból, hogy a bécsi Pázmáneumon keresztül a Vatikánba juttassuk.

A feladata sikeres megoldása érdekében "Fenyvesit" az alábbi pontok szerinti kiképzésben részesítjük:

  1. Ausztria jelenlegi gazdasági, és politikai helyzete.
  2. Az Ausztria területén működő fasiszta magyar emigráció szervezetei, azok tevékenysége, valamint szerepe. Különös tekintettel az Egyházhoz közel álló emigrációs szervezetek.
  3. Az ellenséges hírszerző és elhárító szervek tevékenysége, az ellenük való védekezés.
  4. Legenda.
  5. Magatartás.
  6. Feladatai.
  7. A munka végzéséhez szükséges operatív módszerek.
  8. Összeköttetés.
  1. A jelenlegi Ausztria gazdasági és politikai helyzetét, különös tekintettel a megszálló hatóságok szerepét a gazdasági és politikai helyzet alakulásában, konkrét befolyását Ausztria életére.
  2. Az emigrációs szervezetek részleges ismertetése, azok szervezeti felépítése, fontosabb beosztásban lévő vezetők ismertetése. Az emigrációs szervezet melyik imperialista hatalom közvetlen irányítása mellett működik, a szervezet területi elhelyezkedése, az emigránsok megoszlása. Az emigrációs szervezetek szerepe a népi demokratikus országok elleni kémtevékenység, valamint az új világháború előkészítése szempontjából.
  3. Az ellenséges hírszerző és elhárító szervek jelenléte a kihallgatásától kezdődően. Az elhárító- és hírszerzőszervek általunk ismert módszerei /provokáció, megvesztegetés, kompromittálás/, védekezés az elhárítással szemben, ismertetjük kihallgatási módszereiket, a figyelés, a telefonlehallgatás és a levélcenzúra, hálózati melléépülés.
  4. Legendáját a felhasználási terv szerint veszi át.
  5. Milyen magatartást tanúsítson a kihallgatások során, a kihallgatás előtt és után. Magatartása esetleges provokáció esetén, magatartása az ellenség ügynökeivel szemben, figyelembe véve azt a körülményt, hogy az illető maga mondta-e el, vagy "Fenyvesi" derítette-e föl.
  6. Feladataival kapcsolatban ismertetjük előtte a Pázmáneumba való bejutásának lehetőségét, a Pázmáneum hallgatóinak és tanárainak feldolgozását, különös tekintettel arra, hogy milyen aktív tevékenységet fejtenek ki hazánk, a népi demokratikus országok ellen. Mint végcélt, meghatározzuk a Vatikánba való jutását.
  7. A munka végzéséhez szükséges operatív módszerek, sötétben való hírszerzés, bennünket érdeklő személyek, azok tanulmányozása, bennünket érdeklő adatok, hogyan kell egy szervezet felépítését felderíteni, személyekhez való közeledés, érdekessé tenni saját személyét. Figyelés megállapítása, szükség esetén lerázása. Találkozók lebonyolítása, tárgyi postaláda ürítése, ezzel kapcsolatos követelmények. Feljegyzések készítése, jelentésírás.
  8. Az összeköttetéssel kapcsolatban az összeköttetés célját, feladatait és követelményeit /kétirányú, gyors, megbízható/, személyes találkozó, futár útján történő összeköttetés, tárgyi és személyi postaláda, annak használata és szervezése, jelzőhely, jelszó, levelező cím és vegyszer használata.

Anyag átadás és átvétel.

Találkozóra való felkészülés, legenda az együttlétre, legenda az utazásra, hely előzetes tanulmányozása.

Találkozási helyen való várakozás, biztosító találkozó.

Rendkívüli találkozó létrehozása, annak jelentősége.

Az operatív munkához, valamint az összeköttetéshez szükséges fényképezésre és az előhívásra való kioktatása.

 Ellmann Sándor áv. hdgy.
Készült:2 pld.
1 pld. II/4. alo.
1 pld............

K: E. S/ J. E. 2 oldal
Ny. sz:

Egyetértek és T. e -al
[ti. "Tanácsadó elvtárs", azaz szovjet tanácsadó]
megbeszélve.
V. 10.

ÁSZTL 3.2.4. K-364.

Ezen a napon történt augusztus 20.

1938

A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább

1953

Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább

1961

Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább

1963

Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább

1969

A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő