Államvédelmi szempontból aggályos

Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"

„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”

Felhasználási terv - Zs. I.

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma, figyelembe véve azt, hogy Őn 1951. óta értékes munkát végzett az ellenség elleni harcban, megbízza Őnt a következő feladattal:

Illegálisan menjen ki Ausztriába abból a célból, hogy ott megbízatásunkból hírszerző feladatokat hajtson végre.

Ausztriába való megérkezése után tegyen lépéseket annak érdekében, hogy tanulmányainak folytatása ürügyén egyházi kapcsolatainak segítségével teológiai tanulmányokat kezdhessen. Ennek érdekében igénybe kell vennie mindazokat az általunk ismert papi személyeket, akik az Őn ismeretségi köréhez tartoznak, és jelenleg nyugaton tartózkodnak.

A teológiai tanulmányok célja az, hogy ezen keresztül, mint fiatal magyar papot kivigyék Rómába és tanulmányait a Vatikánban folytassa. Megfelelő előmenetel és megbízható munka után a Vatikánban hírszerzői kiképzésben részesítenék, esetleg feladattal Magyarországra küldenék.

A Magyar Népköztársaság határát Bucsu községnél lépje át azon a részen, ahol sógorának volt a birtoka korábban. Ezt a területet elég jól ismeri ahhoz, hogy kihallgatása alkalmával elmondhassa, hogy azért választotta ezt az utat, mert jól ismeri.

A határátlépés után Feldbach osztrák községbe menjen, ahol keresse fel családjának és Őnnek régi ismerősét, Gross Jánosnét és itt szálljon meg. Mondja el szökésének körülményeit, majd kérjen segítséget a továbbjutásához. Ezután tegyen eleget az angol katonai szerveknél kötelező jelentkezésnek és vesse alá magát a kihallgatásoknak. A kihallgatásoknál teljes egészében tartsa magát az általunk adott legendájához. Még mielőtt az angol szervek kihallgatásai megkezdődnének, Grossék segítségével vegye fel a levélbeni kapcsolatot nyugaton lévő papi kapcsolataival és Nyugat-Németországban tartózkodó sógorával. Ezekkel levélben közölje szökését és annyit, hogy reméli módja lesz tanulmányainak folytatására. Leveleiben ne tegyen említést arról, hogy Rómába akar jutni, de ha válaszlevelekben ilyen tanácsot kap, azt fogadja el és kérje ehhez támogatásukat. Levelében mindössze célozhat finom formában arra, hogy teológiai tanulmányokat akar folytatni.

A későbbiek folyamán, miután ismerősei leveleire válaszoltak, ezektől céljainknak megfelelően kérje meg a szükséges támogatást.

Elsősorban az alábbi személyekkel javasoljuk a levélbeni kapcsolatfelvételt: Geosits István innsbrucki lelkész, Vecsei József londoni teológiai tanár, Varga László jezsuita szerzetes, ki Rómában tartózkodik, Rách Imre és Weigl Ferenc papnövendékek, akik a Pázmáneumban tanulnak.

Természetesen számítani lehet arra, hogy ismerősei nem tudják azonnal Őnt Rómába segíteni és javasolják, hogy a Pázmáneumban kezdje meg tanulását. Ebben az esetben ezt a javaslatot el kell fogadnia.

Kiszökésével kapcsolatban úgy kapcsolatainak, mint a kihallgatásai alkalmával tegyen említést arról, hogy szökési szándékát Magyarországon közölte Géfin Gyula szombathelyi kanonokkal, aki azonban igyekezett Őnt erről a szándékáról lebeszélni. Emiatt egy ideig vívódott Őnmagával, de azután kilátástalannak látta magyarországi helyzetét, mégis a szökés mellett döntött.

Ausztriában az angol, esetleg az amerikai katonai szervek és hírszerzőszervek előreláthatólag több alkalommal ki fogják hallgatni Őnt arra vonatkozólag, hogy mi késztette Őnt a szökésre. Ezenkívül Őntől igyekeznek majd információkat szerezni a magyarországi politikai, gazdasági és katonai helyzetről, valamint az Őn jelentősebb magyarországi kapcsolatairól.

A kihallgatások során a következőkhöz tartsa magát:

Mondja el a valóságnak megfelelően önéletrajzát, kihangsúlyozva, hogy társadalmi helyzete, édesapja katonatiszti múltja, sógora háborús bűncselekménye, valamint saját maga politikai beállítottsága miatt állásából többször elbocsátották. Próbálkozásai ellenére sem sikerült az Őn részére megfelelő álláshoz jutni, iskolába nem vették fel, emiatt szökött ki az országból.

Ha a szökése útvonala felől érdeklődnek, mondja el a valóságnak megfelelő útvonalat elhallgatva a mi segítségünket.

Feltehetően fel fogják kérni arra, hogy tartson előadást a "Szabad Európa Rádiónál" a magyarországi helyzetről, vagy pedig kérni fogják, hogy készítsen tájékoztatást írásban.

A rádiónál történő előadás elől ki kell térnie hivatkozva arra, hogy Magyarországon rokonai élnek és fél, hogy ezeket Őn miatt felelősségre vonják. Írásbeli tájékoztatást a kihallgatások során, valamint a "Szabad Európa" részére adhat, azonban hangsúlyozza ki, hogy felhasználása ne legyen kellemetlenségek okozója itthoni hozzátartozói számára.

Javasoljuk Őnnek, hogy még itthon készüljön fel arra és írásban rögzítse le, hogy milyen gazdasági, politikai és katonai tájékoztatást tud nyújtani részükre.

A kihallgatásokon nyugodtan viselkedjen, mert a velünk való kapcsolatáról senki nem tud és nem tudhat.

Ha esetleg menekültek táborába kerül, következetesen tartson ki a sorozatos kihallgatásokon az első vallomása mellett.

Abban az esetben, ha Őnnek felajánlják az ellenséges hírszerzőszervek, hogy dolgozzon velük és feladattal Magyarországra akarják küldeni, udvariasan, de határozott formában utasítsa vissza az ilyen ajánlatot hivatkozva arra, hogy más célja vannak, tanulni szeretne.

Az eredeti tervünktől eltérően mégsem sikerülne Rómába jutni, vagy a Pázmáneumban tanulnia, úgy igyekezzen a hittudományi főiskolára Bécsbe beiratkozni, ami lényegesen könnyebben oldható meg.

Kihallgatása után, amikor még találkozóra nem tud jönni szükséges, hogy tájékoztasson bennünket helyzetéről, küldjön levelezőlapot Johann aláírással, amely azt fogja jelenteni, hogy van kilátás arra, hogy terveink szerint tanuljon, ha pedig nincs kilátása, Fritz aláírással küldje a lapot.

Ha a kihallgatások befejeződtek, konkrét lépéseket tett tervünknek megfelelően elhelyezkedése ügyében, vagy ha már elhelyezkedett és biztosítottnak látja azt, hogy találkozóra tud jönni, úgy a továbbiak szerint kérjen tőlünk találkozót.

Levelezőlapot küld Henrik aláírással és a szövegbe feltünteti, hogy X. barátom megígérte, hogy holnap 10-kor meglátogat. A levelezőlapon feltüntetett óra fogja jelenteni a találkozás időpontját és a levelezőlapon feltüntetett keltezéstől számított 12. napon fog létrejönni a találkozó.

 Levélcím:................................................................
Találkozóhely:.........................................................

Ha Bécsben nincs lehetősége velünk találkozni, akkor abból a helyiségből küldi a találkozót kérő levelezőlapot, ahol tartózkodik. A találkozási hely ebben az esetben a levelezőlapon feltüntetett épület előtt lesz. Biztosító találkozó ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen a 12. napon lesz.

Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva a találkozó nem jöhet létre, úgy minden hónap 3-án várni fogjuk. Őnt a fent megjelölt találkozási helyen 18 órakor Bécsben.

Kiérkezése után szüleivel rendszeres levelező kapcsolatot tartson fenn. Figyelembe véve azonban, hogy levelét az ellenséges elhárító szervek ellenőrizhetik.

A találkozási helyen a mi megbízottunk odamegy Őnhöz és magyar nyelven a következőket kérdezi Őntől:

 "Legyen szíves mondja meg, hogy létezik-e itt Votiv Kirche?"
Válasz: "Nem tudom, de úgy emlékszem hallottam már róla."

Miután megbízottunk felveszi Őnnel a kapcsolatot, minden problémáját mondja el és tőle utasításokat fog kapni.

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma biztosítja Őnnek, hogy egy idő után, amikor az időszerű lesz, Magyarországra visszatérhet és képességeinek megfelelő, méltó munka és megélhetési lehetőséget fog biztosítani (sic!).

Távollétére Őn részére havonta ezer, 1000 Ft-ot biztosítunk, amivel rendelkezik.

Természetesen kint léte alkalmával szükségleteinek megfelelően rendszeres anyagi támogatásban részesítjük.

F. I."Fenyvesi Imre"

A fentieket áttanulmányoztam, tudomásul vettem és magamra nézve kötelezőnek tartom.

ÁSZTL 3.2.4. K-364

Ezen a napon történt június 23.

1915

I. világháború: Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik.Tovább

1940

Hitler látogatást tesz a német csapatok által megszállt Párizsban.Tovább

1941

Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.Tovább

1961

Életbe lép a nemzetközi Antarktisz-egyezmény, amely kiköti a kontinens semlegességét.Tovább

1983

II. János Pál pápa első külföldi látogatása során Varsóban tárgyal Lengyelország államfőjével, Jaruzelski tábornokkal, és Zakopanéban...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők