Államvédelmi szempontból aggályos

Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"

„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”

Felhasználási terv - Zs. I.

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma, figyelembe véve azt, hogy Őn 1951. óta értékes munkát végzett az ellenség elleni harcban, megbízza Őnt a következő feladattal:

Illegálisan menjen ki Ausztriába abból a célból, hogy ott megbízatásunkból hírszerző feladatokat hajtson végre.

Ausztriába való megérkezése után tegyen lépéseket annak érdekében, hogy tanulmányainak folytatása ürügyén egyházi kapcsolatainak segítségével teológiai tanulmányokat kezdhessen. Ennek érdekében igénybe kell vennie mindazokat az általunk ismert papi személyeket, akik az Őn ismeretségi köréhez tartoznak, és jelenleg nyugaton tartózkodnak.

A teológiai tanulmányok célja az, hogy ezen keresztül, mint fiatal magyar papot kivigyék Rómába és tanulmányait a Vatikánban folytassa. Megfelelő előmenetel és megbízható munka után a Vatikánban hírszerzői kiképzésben részesítenék, esetleg feladattal Magyarországra küldenék.

A Magyar Népköztársaság határát Bucsu községnél lépje át azon a részen, ahol sógorának volt a birtoka korábban. Ezt a területet elég jól ismeri ahhoz, hogy kihallgatása alkalmával elmondhassa, hogy azért választotta ezt az utat, mert jól ismeri.

A határátlépés után Feldbach osztrák községbe menjen, ahol keresse fel családjának és Őnnek régi ismerősét, Gross Jánosnét és itt szálljon meg. Mondja el szökésének körülményeit, majd kérjen segítséget a továbbjutásához. Ezután tegyen eleget az angol katonai szerveknél kötelező jelentkezésnek és vesse alá magát a kihallgatásoknak. A kihallgatásoknál teljes egészében tartsa magát az általunk adott legendájához. Még mielőtt az angol szervek kihallgatásai megkezdődnének, Grossék segítségével vegye fel a levélbeni kapcsolatot nyugaton lévő papi kapcsolataival és Nyugat-Németországban tartózkodó sógorával. Ezekkel levélben közölje szökését és annyit, hogy reméli módja lesz tanulmányainak folytatására. Leveleiben ne tegyen említést arról, hogy Rómába akar jutni, de ha válaszlevelekben ilyen tanácsot kap, azt fogadja el és kérje ehhez támogatásukat. Levelében mindössze célozhat finom formában arra, hogy teológiai tanulmányokat akar folytatni.

A későbbiek folyamán, miután ismerősei leveleire válaszoltak, ezektől céljainknak megfelelően kérje meg a szükséges támogatást.

Elsősorban az alábbi személyekkel javasoljuk a levélbeni kapcsolatfelvételt: Geosits István innsbrucki lelkész, Vecsei József londoni teológiai tanár, Varga László jezsuita szerzetes, ki Rómában tartózkodik, Rách Imre és Weigl Ferenc papnövendékek, akik a Pázmáneumban tanulnak.

Természetesen számítani lehet arra, hogy ismerősei nem tudják azonnal Őnt Rómába segíteni és javasolják, hogy a Pázmáneumban kezdje meg tanulását. Ebben az esetben ezt a javaslatot el kell fogadnia.

Kiszökésével kapcsolatban úgy kapcsolatainak, mint a kihallgatásai alkalmával tegyen említést arról, hogy szökési szándékát Magyarországon közölte Géfin Gyula szombathelyi kanonokkal, aki azonban igyekezett Őnt erről a szándékáról lebeszélni. Emiatt egy ideig vívódott Őnmagával, de azután kilátástalannak látta magyarországi helyzetét, mégis a szökés mellett döntött.

Ausztriában az angol, esetleg az amerikai katonai szervek és hírszerzőszervek előreláthatólag több alkalommal ki fogják hallgatni Őnt arra vonatkozólag, hogy mi késztette Őnt a szökésre. Ezenkívül Őntől igyekeznek majd információkat szerezni a magyarországi politikai, gazdasági és katonai helyzetről, valamint az Őn jelentősebb magyarországi kapcsolatairól.

A kihallgatások során a következőkhöz tartsa magát:

Mondja el a valóságnak megfelelően önéletrajzát, kihangsúlyozva, hogy társadalmi helyzete, édesapja katonatiszti múltja, sógora háborús bűncselekménye, valamint saját maga politikai beállítottsága miatt állásából többször elbocsátották. Próbálkozásai ellenére sem sikerült az Őn részére megfelelő álláshoz jutni, iskolába nem vették fel, emiatt szökött ki az országból.

Ha a szökése útvonala felől érdeklődnek, mondja el a valóságnak megfelelő útvonalat elhallgatva a mi segítségünket.

Feltehetően fel fogják kérni arra, hogy tartson előadást a "Szabad Európa Rádiónál" a magyarországi helyzetről, vagy pedig kérni fogják, hogy készítsen tájékoztatást írásban.

A rádiónál történő előadás elől ki kell térnie hivatkozva arra, hogy Magyarországon rokonai élnek és fél, hogy ezeket Őn miatt felelősségre vonják. Írásbeli tájékoztatást a kihallgatások során, valamint a "Szabad Európa" részére adhat, azonban hangsúlyozza ki, hogy felhasználása ne legyen kellemetlenségek okozója itthoni hozzátartozói számára.

Javasoljuk Őnnek, hogy még itthon készüljön fel arra és írásban rögzítse le, hogy milyen gazdasági, politikai és katonai tájékoztatást tud nyújtani részükre.

A kihallgatásokon nyugodtan viselkedjen, mert a velünk való kapcsolatáról senki nem tud és nem tudhat.

Ha esetleg menekültek táborába kerül, következetesen tartson ki a sorozatos kihallgatásokon az első vallomása mellett.

Abban az esetben, ha Őnnek felajánlják az ellenséges hírszerzőszervek, hogy dolgozzon velük és feladattal Magyarországra akarják küldeni, udvariasan, de határozott formában utasítsa vissza az ilyen ajánlatot hivatkozva arra, hogy más célja vannak, tanulni szeretne.

Az eredeti tervünktől eltérően mégsem sikerülne Rómába jutni, vagy a Pázmáneumban tanulnia, úgy igyekezzen a hittudományi főiskolára Bécsbe beiratkozni, ami lényegesen könnyebben oldható meg.

Kihallgatása után, amikor még találkozóra nem tud jönni szükséges, hogy tájékoztasson bennünket helyzetéről, küldjön levelezőlapot Johann aláírással, amely azt fogja jelenteni, hogy van kilátás arra, hogy terveink szerint tanuljon, ha pedig nincs kilátása, Fritz aláírással küldje a lapot.

Ha a kihallgatások befejeződtek, konkrét lépéseket tett tervünknek megfelelően elhelyezkedése ügyében, vagy ha már elhelyezkedett és biztosítottnak látja azt, hogy találkozóra tud jönni, úgy a továbbiak szerint kérjen tőlünk találkozót.

Levelezőlapot küld Henrik aláírással és a szövegbe feltünteti, hogy X. barátom megígérte, hogy holnap 10-kor meglátogat. A levelezőlapon feltüntetett óra fogja jelenteni a találkozás időpontját és a levelezőlapon feltüntetett keltezéstől számított 12. napon fog létrejönni a találkozó.

 Levélcím:................................................................
Találkozóhely:.........................................................

Ha Bécsben nincs lehetősége velünk találkozni, akkor abból a helyiségből küldi a találkozót kérő levelezőlapot, ahol tartózkodik. A találkozási hely ebben az esetben a levelezőlapon feltüntetett épület előtt lesz. Biztosító találkozó ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen a 12. napon lesz.

Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva a találkozó nem jöhet létre, úgy minden hónap 3-án várni fogjuk. Őnt a fent megjelölt találkozási helyen 18 órakor Bécsben.

Kiérkezése után szüleivel rendszeres levelező kapcsolatot tartson fenn. Figyelembe véve azonban, hogy levelét az ellenséges elhárító szervek ellenőrizhetik.

A találkozási helyen a mi megbízottunk odamegy Őnhöz és magyar nyelven a következőket kérdezi Őntől:

 "Legyen szíves mondja meg, hogy létezik-e itt Votiv Kirche?"
Válasz: "Nem tudom, de úgy emlékszem hallottam már róla."

Miután megbízottunk felveszi Őnnel a kapcsolatot, minden problémáját mondja el és tőle utasításokat fog kapni.

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma biztosítja Őnnek, hogy egy idő után, amikor az időszerű lesz, Magyarországra visszatérhet és képességeinek megfelelő, méltó munka és megélhetési lehetőséget fog biztosítani (sic!).

Távollétére Őn részére havonta ezer, 1000 Ft-ot biztosítunk, amivel rendelkezik.

Természetesen kint léte alkalmával szükségleteinek megfelelően rendszeres anyagi támogatásban részesítjük.

F. I."Fenyvesi Imre"

A fentieket áttanulmányoztam, tudomásul vettem és magamra nézve kötelezőnek tartom.

ÁSZTL 3.2.4. K-364

Ezen a napon történt május 08.

1902

Martinique szigetén kitört a Mont Pelée vulkán. A vulkánkitörést kísérő jelenségek (láva, hamu, gázok) a pár kilométerrel távolabb fekvő...Tovább

1903

Paul Gauguin francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője (*1848)Tovább

1912

A magyarországi eredetű Adolf Zukor Famous Players Film Company néven megalapítja a Paramount Pictures produkciós cég elődjét.Tovább

1918

Hollósy Simon magyar festőművész (*1857)Tovább

1930

A Hlinka vezette Szlovák Néppárt másodszor nyújtja be a szlovák autonómia tervezetét.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők