Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után

„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."

2.

Dr. Széll Endre levele az ózdi Honvédkiegészítő Parancsnoksághoz

Ózd, 1958. február 26.

  

 

Ózd Honvédkiegészítő Parancsnokság

 

Helyben

 

A tartalékos tisztek magatartásának felülvizsgálata alkalmával velem szemben az igazolás alkalmával az alábbi vádakat hozta fel a Bizottság tiszti elnöke:

1. Bejelentés érkezett ellenem, hogy az 1956. októberi események alkalmával a kommunistákat gyaláztam, és a kórházból el akartam távolítani.

2. A fiamat papnak neveltem

A vádakra csak annyit említettem, hogy az egész légből kapott mese, mert senkit a kórházból eltávolítani nem óhajtottam, azon kívül a kommunistákat nem gyaláztam, annál is inkább, mert az előző

pártbizottságnak egyes tagjai személyes jóbarátaim voltak, és ma is azok, azon kívül még az események alatt „jóhiszeműen félrevezetett" embernek a meggondolatlan kijelentéseit sem tettem.

A fiam jelenleg a budapesti János Kórház egészségügyi dolgozója, sem ő, sem mi nem kívántuk egyházi pályára való lépését. A feljelentőnek a nevét velem nem közölték, sem alkalmat nem adtak a védekezésre vagy az ellenbizonyításra.

Rövid tárgyalás után meghozták a döntést, arra hivatkozva, hogy az előző (Horthy) rendszerben hivatásos állományú tiszt voltam, a rendfokozatomat nem tarthatom meg, ezért attól megfosztanak.

Arról pedig, hogy a döntés ellen fellebbezéssel lehet élni, elmulasztottak értesíteni.

Utólag jutott tudomásomra, hogy volt honvédorvos tiszttársaimnak a rendfokozatát meghagyták, akik ugyancsak az előző rendszerben hivatásos orvostisztek voltak. Ez igazolja azt, hogy az ellenem felhozott indok, melynek alapján rendfokozatomtól megfosztottak, nem felel meg a valóságnak. A törvényesség súlyos megsértését látom velem szemben, úgy a felhozott indok miatt, ugyancsak amiatt, hogy nem közölték velem, hogy a döntéssel szemben fellebbezési jogom van.

Kérem a címzett parancsnokságot, hogy felterjesztésemet, mint fellebbezést juttassák el az illetékes fórumhoz, és azt meg kérem [!], hogy a törvényesség alapján és igazságosan hozza meg a döntését velem szemben.

A kórház igazgatójának az igazolását az ellenforradalmi idők alatt lévő magatartásomról ugyancsak mellékelten felterjesztem.

 

Ózd, 1958. február 26.

 

***

 

Városi Kórház, Ózd, Béke u., telefon 78.

Hivatalból igazolom, hogy a fenti Kórház állományába tartozó dr. Széll Endre, gége-osztály vezető főorvos, 1956. október 23. utáni ellenforradalmi időkben sem ellenforradalmi cselekményekben, sem párt vagy kormányellenes ténykedésben nem vett részt, sem a fentiek elleni kijelentéseket nem tett. A kérdéses idő alatt orvosi munkáját végezte el. A kórházi igazolásom ilyen értelemben nyert igazolást.

 

Ózd, 1958. 02. 26.

Dr. Major Kálmán kórház igazgató főorvos

 

 

 

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő