Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
7.
Tuli István ezredes, Borsod-Abaúj-Zemplém megyei hadkiegészítő parancsnok elutasító határozata
Miskolc, 1960. február 10.
BAZ megyei Kiegészítő parancsnok döntése
Dr. Széll Endre (1905, Börötzffy Erzsébet) tartalékos százados.
Az 1956. októberi ellenforradalom alatt elkövetett ténykedéséért az Ózd járási kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága, 1957. december 4-én a rendfokozatának megvonására tett javaslata és véleménye, valamint a megyei kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága 1958. január 27-én rendfokozatának megvonására tett javaslata alapján:
A Honvédelmi Miniszter
1958. évi március hó 7-én kelt 0177. számú parancsában:A Magyar Népköztársaság Elnöki [popup title="Tanács[a]" format="Default click" activate="click" close text="A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaságban az Országgyűlés mellett az államhatalom másik legfőbb szerve volt, mely testületként gyakorolta az általában az államfőket megillető jogokat, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott, amelyekkel – az Alkotmány kivételével – úgyszólván bármely törvényt módosíthatott."] 107/1957. számú határozata alapján az ellenforradalom alatti magatartásáért honvéddé lefokozta.
A Honvédelmi Miniszter Elvtárshoz 1958. február hó 26-án kérvényt terjesztett fel rendfokozatának visszaadása tárgyában. Kérvényét a Honvédelmi Miniszter Elvtárs a megyei kiegészítő parancsnokságnak leadta, újbóli felülvizsgálat végrehajtása végett.
A nevezett ellenforradalom alatti magatartása újból felül lett vizsgálva, a beszerzett vélemények alapján, mivel az ellenforradalom alatti ténykedése teljes mértékben fennállott, az Ózdi Járási Kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága, valamint a megyei kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága a Honvédelmi Miniszter Elvtárshoz felterjesztett felülvizsgálati jegyzőkönyvben javasolta rendfokozata további megvonásának jóváhagyását.
A Honvédelmi Minisztériumban működő bizottság, a kiegészítő parancsnokságok javaslatával egyetértett, és fellebbezését elutasította.
A kérelem elutasításáról az értesítést és az Ózd Járási kiegészítő parancsnokságnak, valamint a nevezettnek 1958. június 24-én az 1376/1958. számú ügydarabon megküldtem.
A nevezett 1959. július hó 8-án beadott kérvénye alapján, az Ózd Járási kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága által felterjesztett felülvizsgálati lap és beszerzett vélemény alapján megállapítom, hogy azok az ellenforradalmi ténykedései, melyek már az előző felülvizsgálatok folyamán fennállottak, jelenleg is fennállanak.
Az ellenforradalom alatt elkövetett ténykedését, még súlyosbítja az, hogy feleségének azon kijelentésével ő is egyetértet, amelyet nagy Imre és társainak kivégzése után tett „hogy azt az embert akasztották fel, aki az igazságért, a nép érdekeiért harcolt, a jólétéért". Ugyanakkor megjegyezték, hogy „azt az embert kellene felakasztani, aki Nagy Imrét felakasztatta".
Az ellenforradalom alatt elkövetett ténykedése alapján, nem értek egyet az Ózd járási kiegészítő parancsnokság felülvizsgáló bizottsága által 1960. január 28-án tett véleményével és javaslatával, melyben javasolja tartalékos tiszti rendfokozatának visszaadását.
A fentiek alapján a nevezett ügyét lezártnak tekintem.
Miskolc, 1960. február 10.
Tuli István ezredes, pk.
.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő