Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
2.
Dr. Széll Endre levele az ózdi Honvédkiegészítő Parancsnoksághoz
Ózd, 1958. február 26.
Ózd Honvédkiegészítő Parancsnokság
Helyben
A tartalékos tisztek magatartásának felülvizsgálata alkalmával velem szemben az igazolás alkalmával az alábbi vádakat hozta fel a Bizottság tiszti elnöke:
1. Bejelentés érkezett ellenem, hogy az 1956. októberi események alkalmával a kommunistákat gyaláztam, és a kórházból el akartam távolítani.
2. A fiamat papnak neveltem
A vádakra csak annyit említettem, hogy az egész légből kapott mese, mert senkit a kórházból eltávolítani nem óhajtottam, azon kívül a kommunistákat nem gyaláztam, annál is inkább, mert az előző
pártbizottságnak egyes tagjai személyes jóbarátaim voltak, és ma is azok, azon kívül még az események alatt „jóhiszeműen félrevezetett" embernek a meggondolatlan kijelentéseit sem tettem.A fiam jelenleg a budapesti János Kórház egészségügyi dolgozója, sem ő, sem mi nem kívántuk egyházi pályára való lépését. A feljelentőnek a nevét velem nem közölték, sem alkalmat nem adtak a védekezésre vagy az ellenbizonyításra.
Rövid tárgyalás után meghozták a döntést, arra hivatkozva, hogy az előző (Horthy) rendszerben hivatásos állományú tiszt voltam, a rendfokozatomat nem tarthatom meg, ezért attól megfosztanak.
Arról pedig, hogy a döntés ellen fellebbezéssel lehet élni, elmulasztottak értesíteni.
Utólag jutott tudomásomra, hogy volt honvédorvos tiszttársaimnak a rendfokozatát meghagyták, akik ugyancsak az előző rendszerben hivatásos orvostisztek voltak. Ez igazolja azt, hogy az ellenem felhozott indok, melynek alapján rendfokozatomtól megfosztottak, nem felel meg a valóságnak. A törvényesség súlyos megsértését látom velem szemben, úgy a felhozott indok miatt, ugyancsak amiatt, hogy nem közölték velem, hogy a döntéssel szemben fellebbezési jogom van.
Kérem a címzett parancsnokságot, hogy felterjesztésemet, mint fellebbezést juttassák el az illetékes fórumhoz, és azt meg kérem [!], hogy a törvényesség alapján és igazságosan hozza meg a döntését velem szemben.
A kórház igazgatójának az igazolását az ellenforradalmi idők alatt lévő magatartásomról ugyancsak mellékelten felterjesztem.
Ózd, 1958. február 26.
***
Városi Kórház, Ózd, Béke u., telefon 78.
Hivatalból igazolom, hogy a fenti Kórház állományába tartozó dr. Széll Endre, gége-osztály vezető főorvos, 1956. október 23. utáni ellenforradalmi időkben sem ellenforradalmi cselekményekben, sem párt vagy kormányellenes ténykedésben nem vett részt, sem a fentiek elleni kijelentéseket nem tett. A kérdéses idő alatt orvosi munkáját végezte el. A kórházi igazolásom ilyen értelemben nyert igazolást.
Ózd, 1958. 02. 26.
Dr. Major Kálmán kórház igazgató főorvos
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő