Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
2.
Dr. Széll Endre levele az ózdi Honvédkiegészítő Parancsnoksághoz
Ózd, 1958. február 26.
Ózd Honvédkiegészítő Parancsnokság
Helyben
A tartalékos tisztek magatartásának felülvizsgálata alkalmával velem szemben az igazolás alkalmával az alábbi vádakat hozta fel a Bizottság tiszti elnöke:
1. Bejelentés érkezett ellenem, hogy az 1956. októberi események alkalmával a kommunistákat gyaláztam, és a kórházból el akartam távolítani.
2. A fiamat papnak neveltem
A vádakra csak annyit említettem, hogy az egész légből kapott mese, mert senkit a kórházból eltávolítani nem óhajtottam, azon kívül a kommunistákat nem gyaláztam, annál is inkább, mert az előző
pártbizottságnak egyes tagjai személyes jóbarátaim voltak, és ma is azok, azon kívül még az események alatt „jóhiszeműen félrevezetett" embernek a meggondolatlan kijelentéseit sem tettem.A fiam jelenleg a budapesti János Kórház egészségügyi dolgozója, sem ő, sem mi nem kívántuk egyházi pályára való lépését. A feljelentőnek a nevét velem nem közölték, sem alkalmat nem adtak a védekezésre vagy az ellenbizonyításra.
Rövid tárgyalás után meghozták a döntést, arra hivatkozva, hogy az előző (Horthy) rendszerben hivatásos állományú tiszt voltam, a rendfokozatomat nem tarthatom meg, ezért attól megfosztanak.
Arról pedig, hogy a döntés ellen fellebbezéssel lehet élni, elmulasztottak értesíteni.
Utólag jutott tudomásomra, hogy volt honvédorvos tiszttársaimnak a rendfokozatát meghagyták, akik ugyancsak az előző rendszerben hivatásos orvostisztek voltak. Ez igazolja azt, hogy az ellenem felhozott indok, melynek alapján rendfokozatomtól megfosztottak, nem felel meg a valóságnak. A törvényesség súlyos megsértését látom velem szemben, úgy a felhozott indok miatt, ugyancsak amiatt, hogy nem közölték velem, hogy a döntéssel szemben fellebbezési jogom van.
Kérem a címzett parancsnokságot, hogy felterjesztésemet, mint fellebbezést juttassák el az illetékes fórumhoz, és azt meg kérem [!], hogy a törvényesség alapján és igazságosan hozza meg a döntését velem szemben.
A kórház igazgatójának az igazolását az ellenforradalmi idők alatt lévő magatartásomról ugyancsak mellékelten felterjesztem.
Ózd, 1958. február 26.
***
Városi Kórház, Ózd, Béke u., telefon 78.
Hivatalból igazolom, hogy a fenti Kórház állományába tartozó dr. Széll Endre, gége-osztály vezető főorvos, 1956. október 23. utáni ellenforradalmi időkben sem ellenforradalmi cselekményekben, sem párt vagy kormányellenes ténykedésben nem vett részt, sem a fentiek elleni kijelentéseket nem tett. A kérdéses idő alatt orvosi munkáját végezte el. A kórházi igazolásom ilyen értelemben nyert igazolást.
Ózd, 1958. 02. 26.
Dr. Major Kálmán kórház igazgató főorvos
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő